Úgy tűnik, sikeres a mindent elborító kormányzati propaganda, és könnyen lehet, hogy érvényes és eredményes lesz az október 2-re kitűzött, úgynevezett kvótanépszavazás. Bár mások mellett a 24.hu is többször megírta, hogy a kérdés igazából értelmetlen, a jelek szerint az emberek egy jelentős része vevő a kormányzati kampányra, és kész nemzeti sorskérdésként tekinteni a migrációra, illetve a népszavazásra.
Elég szomorú, ha valaki úgy gondolkodik, hogy nem megy el szavazni! A saját hazája és élete ellen szavaz, ha nem megy el! Itt nem a kormány léte forog kockán, hanem a jövőnk!!!!!
– írta például egyik kommentelőnk, aki egyáltalán nincs ezzel egyedül. A Tárki friss felmérése szerint az emberek 43 százaléka biztosan elmenne szavazni, míg további 27 százalék valószínűleg elmegy (a Závecz Research ennél is magasabb, 54 százalékos részvételi hajlandóságot mért). Ha utóbbiaknak csak a fele jelenik meg a fülkéknél október 2-án, máris érvényes lesz a referendum, az eredmény pedig nem is lehet kérdéses.
Az összes megkérdezett 37 százaléka az „eltökélt nem” kategóriába tartozik, vagyis elmegy és nemmel szavaz majd. További 21 százalék a „talán, de akkor nem” kategória, ők nem ígérik biztosra a részvételt, de ha elmennek, akkor a kormány szándékának megfelelően nemmel szavaznak majd. Eltökélten igennel csupán 8 százalék szavazna, vagyis simán győzhetnek 90 százalék fölötti arányban a nemek.
Ez nem meglepő, hiszen a kérdés eleve úgy van feltéve, hogy nehéz igennel szavazni (a politikai szereplők közül egyedül Fodor Gábor és a Liberálisok buzdítanak erre). Az viszont már sokkal érdekesebb, hogy milyen sokan gondolják fontosnak a kérdést. Az egyik cikkünk után érkezett olvasói levél alábbi részlete jól szemlélteti ezt a felfogást:
Biztosan jól megél az ilyen cikkekből, de azért megkérdezném, hogy felmerül-e Önben a gondolat, hogy mit jelent Magyarország a magyaroknak? Nem hinném.
Sokan a kormányzati propaganda mindent elsöprő intenzitásának tudják be azt, hogy ilyen sokan hajlandóak szavazni, és valóban, a plakátok mellett már az olimpiai közvetítések közben is folyamatosan érkeznek a híreknek álcázott üzenetek a migránsokról, majd a tájékoztató kampány a népszavazásról. A dolog azonban inkább fordítva működik.
A Fidesz támogatottsága pont tavaly nyáron mozdult el a mélypontról, mikor csúcsra járt a menekültválság, és amikor a kormány határozottságot mutatott, például kerítést épített a szerb határra.
A kormányhoz közel álló Századvég idén év elején készített, összeurópai felmérést a migráció, a terrorizmus és az EU megítéléséről. Ez, vagy a hasonló, belső használatra szánt mérések valószínűleg nagyban meghatározzák a kormányzati kommunikációt, és azt mutatják, hogy van kereslet a bevándorlásellenes politikára, és – bár kilépni a többség nem szeretne – nagyon rossz az EU megítélése.
A felmérés szerint például a magyarok 35 százaléka nagyon komoly, további 38 százaléka inkább komoly problémának tartja az illegális migrációt. Ez egyébként nem számít különlegesnek, az EU-ból kilépő Egyesült Királyságban 59, illetve 29 százalék az arány. Az viszont feltűnő, hogy a magyarok 53 százaléka nagyon komoly problémának tartja a muszlim népesség növekedését, miközben Belgiumban (ahol a legmagasabb a muszlimok aránya) csak 38 százalék. Ez így jelenik meg az egyszerű kommentelő szintjén:
Én személy szerint nem szeretném ha ezek itt elkezdenének szaporodni,és a saját erőszakos vallásuk szerint élni,mint például számos Nyugat-Európai országban teszik.
A hibás természetesen az Európai Unió, legalábbis a felmérés szerint a magyarok 82 százaléka úgy látja, az EU gyengén teljesít a migráció ügyében, 96 százalék szerint hatékonyabban kellene védenie a külső határt, és Szlovákia (10 százalék) után Magyarországon a legkisebb (14 százalék) a kvótarendszer támogatottsága. Csoda, ha az kerül a plakátra, hogy “Brüsszel egy városnyi illegális bevándorlót akar Magyarországra telepíteni”?
A magyarok 84 százaléka szerint igaz az az állítás, hogy a bevándorlás miatt nőni fog a bűnözés. Ennél csak Lettországban és Csehországban mértek magasabb arányt (90 százalékot), míg például Franciaországban csak 57 százalék gondolta így akkor, mikor a felmérés készült. A kormányzati plakátra fel is került a mondat, hogy megnőtt a nők elleni támadások száma, ami a kommentelők szintjén így jelenik meg:
Kedves ballib újságíró, majd ha a te lányodat akarják megerőszakolni vagy fogdosni az utcán ezek az terrorista migráncsok akkor milyen cikket írsz?!
A tavaly januári és novemberi, párizsi terrortámadások után készült felmérés tanúsága szerint a terrorizmustól igencsak tartanak a magyarok: 85 százalékuk szerint nőni fog a terrorfenyegetettség. Ugyanakkor csak 4 százalék tartotta akkor nagyon valószínűnek, hogy itt is bekövetkezzen egy terrortámadás, míg az EU átlaga 36 százalék (ez az arány azóta, az újabb támadások miatt valószínűleg nőtt).
Ezért aztán a kormány kampánya is egyenlőségjelet tesz a menekültek vagy bevándorlás és a terrorizmus közé (“A párizsi merényleteket bevándorlók követték el”). És a jelek szerint van rá kereslet. Ahogy az egyik kedves, a szerzőt is keresetlen szavakkal minősítő hozzászóló írta:
Európa polgárai már félnek, mivel megtapasztalták, hogy van mitől, a “potenciális” gyilkosoktól, akik ezresével érik el a földrész partjait.
Egy dolog van a Századvég felmérésében, ami némileg meglepő: a magyaroknak csak 52 százaléka tart attól, hogy a bevándorlás miatt kevesebb lesz a munkahely. Ez a középmezőny, Németországban csak 41 százalék tart ettől, míg Máltán 69 százalék, Cipruson 67 százalék, Hollandiában és Szlovéniában 61 százalék. Ennek megfelelően az első, tavalyi plakátkampányban még ott volt a “nem veheted el a magyarok munkáját” szlogen, de a mostaniból már hiányzik, és meglepő módon a kommentek és olvasói levelek érvelésében sem találtunk “elveszik a munkát” típusú érvelést.
