A University of Birmingham és az MIT kutatói szerint, ha a városban autózók egy része a hagyományosan leggyorsabbnak tartott utak helyett más útvonalakat használna, kevesebb lenne a dugó, és mindenki hamarabb jutna el az úti céljához.
Serdar Çolak, Antonio Lima és Marta C. González közös tanulmányában a bostoni, San Francisco-i, Rio de Janeiro-i , lisszaboni és portói autósok közlekedési szokásait elemezte. A helyi közlekedésrendészet által rendelkezésükre bocsátott forgalmi adatok és az OpenStreetMap adatbázisából származó információk segítségével több millió úthasználó útvonalait vizsgálták.
Az adatok segítségével modellezték a közlekedők útvonal-tervezési szokásait. Mint írták, a sofőrök közül egyre többen használják a GPS-eszközök valós idejű adatait, hogy gyorsabban haladhassanak. Igen ám, csakhogy mivel a szolgáltatók nem osztják meg egymással az adatokat, a rendszer „könnyen szuboptimálissá válhat”.
A kutatók szerint a torlódásban elvesztegetett idő 15-30 százalékáért azok a sietős sofőrök a felelősek, akik „önző módon választanak maguknak útvonalat”. Ha a városlakóknak legalább egy része a többi közlekedő érdekeit is figyelembe venné az útvonalválasztáskor, mindenki jól járna. Igaz ugyan, hogy az egyes autósok csak néhány percet nyernének, de összességében közel harminc százalékkal csökkenne a dugókban eltöltött idő.
A kutatók szerint erre is megvan a megoldás. A városoknak olyan jutalmazási rendszereket kellene kidolgozniuk, amelyek arra ösztönöznék az autósokat, hogy kerüljék el a sokak által használt főútvonalakat.
