Nemrég személyes tapasztalat alapján mutattuk be, milyen egyszerű hajléktalanná válni papíron. Idézzük fel:
Rengeteg problémát vet fel ez az eset. Két hétig levelezgettünk a hivatalokkal és még így is maradtak homályos pontok. Vegyük sorra a hazugságokra épülő rendszer problémáit és a tévhiteket!
Hazugságra kényszerítve
Az albérlők többségét nem jelentik be, van főbérlő, aki attól fél, hogy kiderül nem adózik, más meg attól, hogy a hozzá beköltöző miatt anyagi veszteség éri, esetleg nem tudja kitenni a lakásból.
Az AVM szerint ezek a félelmek alaptalanok:
- az okmányirodában csak azt kell bejelenteni, hogy valaki ott lakik életvitelszerűen, azt nem, hogy milyen jogcímen, lehet szívességi lakáshasználat is.
- esetleges végrehajtásnál csak azokat az ingóságokat foglalhatják le, amelyekről biztosan lehet tudni, hogy az eljárás alá vont emberhez tartoznak. A mobil és internet előfizetési szerződés sem lakcímhez, hanem az adott személyhez kötődik.
A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint Ezt megerősítette a kormányhivatal is. Az Utcajogász viszont figyelmeztet, hogy csak olyan bérleti szerződést fogadnak el az okmányirodában, amelyet aláírt két tanú, vagy ügyvéd ellenjegyezte, vagy közjegyző előtt készült.
Felmerül akkor, hogy a főbérlő honnan tudja meg, hogy van bejelentett lakója, ha az ő hozzájárulását nem kérték. Ahogy a BM-től megtudtuk, kérhet tájékoztatást. Pénzért. Egy évre lehet igényelni a szolgáltatást.
A főbérlő kérheti a lakcím megszüntetését, ha igazolni tudja, hogy aki hozzá bejelentkezett, nem lakik ott.
Törvénysértés a hamis cím
Egy olvasónk megrovást kapott, intellektuális közokirat hamisítás címén, mert olyan címet adott meg lakóhelynek, ahol soha nem lakott. Neki az eljáró rendőr azt mondta, az albérletben élők 80%-a elköveti ezt a bűncselekményt, de addig senkit nem érdekel, amìg nincs egy “kedves” ismerős.
Az AVM is úgy tudja, hogy intellektuális közokirat hamisításnak számít, ha valaki nem ott lakik, ahova be van jelentve. A szakminisztériumot is kérdeztük a büntetésről, másodszori nekifutásra is homályos választ kaptunk:
A lakcímbejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztásával összefüggésben jelenleg hatályos önálló büntetőjogi tényállás nincs.
(Papíron) Hajléktalanként az ügyintézés
Ha nincs állandó lakcím, akkor településszintű kártyát kap az illető, ezen az áll: lakcím nélküli. Ilyet kapnak a hajléktalanok. Ezzel viszont lehetetlen, illetve körülményes az ügyintézés:
Családtámogatás
Albérletben élő családok panaszkodnak, hogy állandó lakcím nélkül nem jutnak hozzá a családi pótlékhoz.
A Budapest Főváros Kormányhivatalától – mint igénybejelentő helytől- azt kérdeztük, állandó lakcím nélkül megoldható-e, hogy a juttatást ilyen esetben a bankszámlára küldjék és mi a helyzet, ha nincs bankszámla, személyes felvétel lehetséges-e, illetve lehet-e kérni, hogy egy ideiglenes lakcímére vigye ki a postás?
A kormányhivataltól azt a választ kaptuk, hogy a családtámogatási ellátásokat a kérelmező lakcímére, illetve bankszámlájára lehet folyósítani. Lakcím lehet állandó vagy tartózkodási cím is – írták.
Igen ám, de Futottunk még egy kört.
Kiderült, hogy abban az esetben is folyósítható családtámogatási ellátás, ha település szintű lakcímkártyája van az ügyfélnek. A lényeg, hogy az ellátás igénylésénél olyan konkrét címet adjon meg, amely a lakcímkártyán szereplő településen található – írta ismételt megkeresésünkre a kormányhivatal. Szóval, „hajléktalan-kártyával”, csak be kell diktálni a valódi címet.
Mi kell a banknak?
Adódik a következő kérdés: szükség van-e a bankszámlanyitáshoz, hitelfelvételhez, egyéb banki ügyintézéshez az állandó lakcím, vagy elég egy értesítési cím is. És ha az sincs? Ahány bank, annyi szokás.
Firtattuk még, mi a helyzet, ha vállalkozónak nincs állandó lakcíme – ő tudja intézni a banki ügyeit? Arról is érdeklődtünk, hogy ha problémát okoz a banki ügyintézésben az állandó lakcím hiánya, van-e valamilyen áthidaló megoldás.
A CIB-től azt a választ kaptuk, hogy bankszámlanyitáshoz szükséges lakcímkártya bemutatása, az azon szereplő adatokat rögzítik ugyanis a banki rendszerekben, illetve nyomtatják rá a bankszámlaszerződésre. Azt is hozzátették azonban, hogy amennyiben a lakcímkártyán állandó lakcím nem szerepel, akkor a tartózkodási cím megadása szükséges. Ezek alapján a családtámogatás igényléséhez is tud bankszámlát nyitni akinek egyébként nincs állandó lakcíme.
Kölcsönt nem adnak állandó lakcím nélkül.
Az MKB – függetlenül a lakcím kérdésétől - mindig az ügyfél-megismerési KYC (Know Your Customer) eljárásban kapott adatok és információk mérlegelésével, üzletpolitikai és kockázati szempontok érvényesítésével dönt arról, kinek nyit bankszámlát, illetve kivel létesít üzleti kapcsolatot.
Arra is felhívták a figyelmünket, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint a lakcím kötelező azonosítási adat. Vagyis Bankszámla nyitása, vagy üzleti kapcsolat létesítése előtt az ügyfeleket azonosítani kell, és ehhez az értesítési vagy levelezési cím nem fogadható el lakcím helyett – jelentették ki. Ez a szabály vonatkozik a bankkártya, hitelkártya igénylésre is.
Hozzátették azonban, hogy „az esélyegyenlőségi normákat figyelembe véve”
A Budapest Bank azt írta, náluk elengedhetetlen a lakcím igazolása az ügyfél azonosításához lakossági és vállalkozási számla esetén is. Az nem derült ki aválaszukból, hogy a településszintű kártyát elfogadják-e.
A Raiffeisennél úgy fogalmaztak, hogy nem feltétel az állandó magyarországi lakcím a lakossági számlanyitáshoz. Magyar állampolgárnak azonban lakcímkártyát kell bemutatnia, még akkor is, ha nincs állandó, csak ideiglenes, vagy csak tartózkodási címe, vagy ha lakcím nélküli.
Vállalkozóknál a lakcímkártya hiánya már a vállalkozás megindítását is lehetetlenné teszi, így erre nincs jó ötletük – tették hozzá.
Vállalkozhat-e a hajléktalan?
A (hajléktalan) strómanokra gondolva mi erről nem voltunk meggyőződve, azért megkérdeztük a NAV-ot, kell-e állandó lakcím a vállalkozás megindításához. Válasz egy hét alatt sem érkezett, így a cégügyekkel foglalkozó Dr. Vilmányi Ügyvédi Iroda közgazdászának, Kocsis Zoltánnak segítségét vettük igénybe. Ő azt mondta, a cégtörvény szerint természetes személy esetén a vállalkozás vagy cég alapításához többek között kell a lakóhely megnevezése. Amit persze ki lehet cselezni kamu lakóhellyel. Senki nem ellenőrzi, ténylegesen ott lakik-e az alapító, mint ami a lakcímkártyáján írva van.
Ilyenkor a cégbíróság felszólítja az alapítót, hogy pótolja a hiányosságot (törvényességi felügyeleti eljárás keretében), amit vagy cégét. Szóval aki becsületes, annak van veszíteni valója.
A strómankodás meg – amennyire ő tudja- úgy megy, hogy a hajléktalanszállóra (pl. Vajdahunyad utca) jelentik be a kamu vállalkozókat, hogy meg tudják alakítani a kamucégeket.
A vállalkozásoknak egyébként biztosítaniuk kell, hogy elérhetőek legyenek a hivatalos levelekkel, ezért kell hogy legyen egy kézbesítési címük, kézbesítési megbízottjuk, vagy székhelyszolgáltatójuk is, ha nincs saját székhelyük.
A statisztikába nem kavar be
A KSH-tól azt a választ kaptuk, hogy statisztikailag nincs jelentősége az állandó lakcímnek. A népességszámok ugyanis a tízévenkénti népszámlálások bázisán alapulnak.
A hajléktalanokat sem az okmányirodák adatai alapján tartják számon. hanem népszámláláskor a hajléktalan szállókon és a fedél nélkül élőket írják össze.
A KSH szakértője felhívta még a figyelmünket, hogy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központ Hivatala (KEKKH) és a Kormányhivatalok adatközléseikben az adott területen lakóhellyel (régi nevén állandó lakcímmel) rendelkezők számát hozzák nyilvánosságra. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás alapja az 1975. január 1-jei népesség-összeírás. Az akkor nyilvántartásba került adatokat vezetik tovább az okmányok szerinti változások alapján (születések, halálozások, vándorlások, egyéb lakcímváltozások).
Lenne megoldás, de késik
Az értesítési cím intézménye 2012 óta létezik törvényben, a gyakorlatban viszont nem. Az AVM- nek legutóbb december végére ígérték, hogy bevezetik, a BM nekünk január végét ígért.
Az értesítési címről annyit érdemes tudni, hogy
- nem kötelező
- nem adható meg több
- két évente meg kell újítani, ha nincs változás
- bejelentése, módosítása 300 forintba kerül.
