A köztestület szerint az alapvető probléma, hogy a DNS-szakvéleményt készítő állami intézmény a túlszabályozottság miatt túlterheltté vált, vagyis a hiba nem a szakértőben, hanem a szakértői szervezetben, annak is a szabályozottságában van. Ezért is indokolatlan a minden szakértőt egységesen büntető szankciókkal fenyegető eljárási szabályozás gondolata – hangsúlyozták.
A leterhelt szakértői intézmény mellett léteznek még kihasználatlan “DNS-vizsgálati kapacitások” (például orvosi egyetemek, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó laboratórium), s kapacitásnöveléssel a probléma legnagyobb része megoldható. Az igazságügyi szakértői kamara ismételten felajánlotta közreműködését, hogy megoldják a problémát, s a jogalkotókat arra biztatták: többször vegyék igénybe a kamara segítségét. Távlatilag pedig partnerek kívánnak lenni abban, hogy olyan szakértői szervezet és szabályozás jöjjön létre az országban, “amely az igazságszolgáltatást szakmailag színvonalas szakvéleményekkel, határidőre, pártatlanul és az állam számára gazdaságilag nem megterhelő módon szolgálja ki” – írták.
A kamara közleményének háttere, hogy “az utóbbi időben egy különös büntetőügy kapcsán megfogalmazódni látszik, vagy legalább is erre utalnak jogi és politikai állásfoglalások, hogy az igazságügyi szakértés is felelős az ügy elhúzódásában és egyre kínosabbá válásában”.
Az ügyészség szerint a hattagú ároktői banda 2008-2009-ben tucatnyi alkalommal támadt rá gátlástalan, embertelen módon 70-80 éves emberekre Budapest peremkerületeiben és vidéken. Két idős ember belehalt sérüléseibe, a vádhatóság szerint több másik esetben is megállapítható az emberölés kísérlete.
