A vád szerint az elsőrendű vádlott, aki korábban a vám- és pénzügyőrségnél dolgozott, 2003-ban hozta létre a “számlagyárat”, amely létező gazdasági társaságok nevében fiktív számlákat állított ki. Ezekért a megrendelők fizettek, majd a számlákat beállították a könyvelésükbe, ezzel csaknem egymilliárd forinttal károsították meg az államkasszát.
A keddi tárgyalási nap kezdetén Oroszi Márta tanácsvezető bíró bejelentette: a huszonnyolcadrendű vádlott meghalt, így 27-en foglalnak helyet a vádlottak padján.
A 2008-ban kezdődött nyomozást a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozó Hivatala folytatta le. A vádlottak többsége kecskeméti, de vannak közöttük budapesti, dunaújvárosi és szekszárdi lakosok is. Az eljárás során az első-, másod-, harmad- és negyedrendű vádlottak előzetes letartóztatásba kerültek, de jelenleg már szabadlábon vannak.
A vádlottak egy részét az elsőrendű vádlott rávette arra, hogy hozzanak létre gazdasági társaságokat, ahhoz a szükséges anyagi fedezetet is biztosította. Ő maga három gazdasági társaságnak is ellátta az ügyvezetését, a többit vádlott-társai közül vezették néhányan. Ők azonban csak papíron voltak “cégvezetők”, mert ezeknek a vállalkozásoknak a megalapítását is az expénzügyőr intézte. A cégekre az ügyészség szerint csupán az adócsalások elkövetéséhez volt szüksége, társait pedig rábírta arra, hogy a létrehozott gazdasági társaságokban formálisan tisztségeket töltsenek be. A többiek a hamis számlákat az elsőrendű vádlott utasításai alapján töltötték ki – a csalásról természetesen tudva – nem létező betonacélról, fűrészáruról, soha el nem végzett földalapozásról, csatornázásról vagy éppen épületgépészeti, villanyszerelési munkálatokról.
A vádhatóság szerint az egyik kecskeméti vállalkozó több mint bruttó 250 millió forint értékben vett meg hamis számlát az elsőrendű vádlottól, és azok könyvelésbe állításával 74 millió forinttal rövidítette meg az államkasszát valótlan tartalmú áfa- és társaságiadó-bevallásai révén.
A tizennegyedrendű, ugyancsak kecskeméti vádlott cége ügyvezetőjeként vásárolt hamis számlákat az elsőrendű vádlott által irányított “vállalkozásoktól”. A fiktív okmányokkal 2003 és 2006 között összesen 184 millió forint értékben követett el adócsalást a vád szerint.
A számlát vásárlók közül egy budapesti vállalkozás ügyvezetőjének cégénél 274 millió forint vagyoni előny keletkezett a fiktív számlákkal igazolt “kiadások” révén.
A megyei főügyészség a vádlottakat, az adóbevételeket különböző mértékben csökkentő, folytatólagosan elkövetett, több rendbeli adócsalás bűntettével, illetve magánokirat-hamisítással vádolja.
Csütörtökön az elsőrendű vádlott kihallgatásával folytatódik a per.
