Ősszel ismét csökkent az államadósság a forint erősödése miatt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank előzetes adataiból. Ezek szerint a harmadik negyedév végén már „csak” az ország egyévi össztermékének 77,1 százalékának megfelelő összeggel – állampolgáronként 2,2 millió forinttal – tartozott névértéken a magyar állam a hitelezőinek.
Idén eddig 922 milliárddal költött többet az államháztartás, mint amennyi bevétele volt, azaz, ha most kellene abbahagyni az évet, akkor a GDP 3,2 százaléka lenne az idei hiány. (Az év vége jellemzően több bevételt, mint kiadást hoz.) Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az idén a GDP 2,5 százaléka, jövőre pedig 2,9 százalék lesz az államháztartási hiány. Ennyivel költünk az idén többet, mint amennyi bevételünk van.
Számítási logika
Az MNB adataiból ugyanakkor az is kiderül, hogy lassan két éve nő az állam nettó tartozása, ami a kötelezettségei és a különböző formában tárolt pénze közötti különbség. (A bruttó és a nettó adósság közötti különbséget a legjobban egy a devizakölcsönösök számára jól érthető hasonlattal lehet bemutatni: a nettó adósság olyan, mintha a tartozásunkat svájci frankban számolnánk, a bruttó adósságunk pedig egy mindig változó szám, az, amennyivel aktuálisan forintban tartozunk. Az EU a bruttó számot tekinti fontosnak a túlzottdeficit-eljárásban.)
A nettó eladósodottságunk 2006 óta arról árulkodik, hogy nagyon nehezen tudja a kormányzat az eladósodást lassítani: csak nem sikerül a GDP 50 százaléka alá szorítania. A boldog békeidőkben – az ezredforduló környékén, Orbán Viktor első kormányzása idején – 30 százalék alatti adósságra is volt példa.
Lenyomhatatlan eladósodási láz
A nyugdíjvagyon felhasználásával sikerült a kormánynak 2011 elején 60 százalék feletti tartozást átmenetileg leküzdenie kicsit több mint 50 százalékra, ám ez a fontos adósságmutató utána rögtön emelkedni kezdett.
Tavaly év végén ismét kapott némi „lázcsillapítót” adósságtörlesztés formájában, ám idén újra negyedévről negyedévre nőtt az adósságnyomás. Jelenleg ismét alig marad a GDP 57 százaléka alatt a nettó 16 ezer milliárd forintnyi adósságunk, s a harmadik negyedévben újabb 180 milliárd forint kölcsönt vettünk fel.
Ez csak azért nem feltűnőbb az adósságmutatóinkban, mert közben kicsit erősödött a forint, és emiatt majdnem 150 milliárd forinttal kevesebbet kellett kifizetni az eddigi adósságaink kamataira. A nettó adósságmutatót rontja az is, hogy a gazdaság egyhelyben toporog, zsugorodik.
Nemsoká kong a kassza
Eközben a fizetésképtelenség és az államcsőd réme is kerülgeti Magyarországot. Az állam minden pénzbeli tartalékát felemésztheti ugyanis a jövő év elején esedékes hiteltörlesztési dömping. Akkor pedig nagyban ki lesz szolgáltatva a pénzügyi kormányzat a piac aktuális hangulatának, hiszen véglegesen kifizetni nem tudja az ekkor lejáró hiteleit, s ezért új hiteleket kell majd felvennie különböző állampapírok kibocsátásával – vagy pedig az IMF-tárgyalások újjáélesztésével. Londoni elemzők szerint azonban ez utóbbi nem túl valószínű, mint a Portfolio.hu cikke is összegzi. (Ezért is igyekszik a kormány a lakosságot minél nagyobb arányba bevonni az állampapírvásárlók körébe, közepes sikerrel.)
