A sárgacsekk-díj akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor a Telekom hírül adta: környezetvédelmi megfontolásból felárat számítana a csekkes fizetésekre, s így terelné a korszerűbb fizetési módok felé az ügyfeleit. Ekkor kiderült, hogy más telefonos szolgáltatók már évek óta alkalmazzák a pluszdíjat.
Viszont a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság média- és hírközlési biztosa kizárólag a Magyar Telekom sárga csekkes díjával kapcsolatban indított vizsgálatot. A végeredmény az lett, hogy a fogyasztóvédelmi törvény módosításában megtiltották a csekkes felárat a közszolgáltatásban. És itt a közszolgáltatás szón van a hangsúly.
Csak kevesek mentesülnek a felártól
A fogyasztóvédők komoly sikernek értékelték a törvénymódosítást. Pedig, mint a Népszabadság kibogozta, a távközlésben csak az egyetemleges szolgáltatások tartoznak e körbe. Vagyis a vezetékes telefon minimumszolgáltatása területi korlát nélkül, amit jellemzően a szociálisan rászorultak vesznek igénybe. Az Invitelnél emiatt például alig húszezer olyan ügyfél van, akinél a szolgáltató nem vetheti ki a pluszdíjat a csekkes fizetésre.
A mobiltelefon és az internet viszont nem közszolgáltatás. Ezekre továbbra is felszámíthatják a pluszdíjat a szolgáltatók, ha az ügyfél ragaszkodik a csekkhez. Másrészt nem változik az a gyakorlat sem, hogy a közműszolgáltatók a díjaikba építik be a sárga csekkes fizetés felárát. Vagyis a törvény változása után sem kapunk kisebb számlát – derítette ki a lap.
A hírközlési biztos pedig arról állapodott meg a Telekommal, hogy a cég mentesíti a vezetékes szolgáltatásra előfizető nyugdíjas ügyfeleit a csekkfelár alól. Így a cég többeknek ad kedvezményt, mint amire a törvény kötelezi, hiszen nem minden nyugdíjas előfizető tartozik az egyetemleges szolgáltatást igénybe vevők közé. A kedvezményt a nyugdíjas-igazolvány bemutatásával lehet igényelni, szeptember elsejétől jár.
A lap információi szerint azok a mobilszolgáltatók, akik szednek csekkdíjat, nem fognak változtatni az eddigi gyakorlatukon.
Az ügyfeleknek persze ez nem jó hír. De tény, hogy a csekknél sokkal egyszerűbb, környezetkímélőbb és olcsóbb megoldás, ha interneten küldik a számlát és ugyanilyen úton történik a fizetés is. Persze van, akinek ez ma nem elérhető (nincs számítógépe vagy internet-hozzáférése). Viszont az is igaz, hogy ha a fogyasztó nem érdekelt abban, hogy korszerűbb fizetési módokra álljon át, akkor valószínűleg nem is fog ezzel foglalkozni. Pedig mindnyájan (az ország, a szolgáltatók, a fogyasztók is) rengeteget spórolhatnánk, ha jelentősen visszaszorulna a csekkhasználat.
