Bár rengeteget lehetne spórolni a sárga csekk használatának visszaszorításával, úgy tűnik, egyelőre csak az üzleti szféra szereplői vállalják be, hogy némi népszerűségvesztés árán (pluszdíj bevezetésével) átszoktassák a lakosságot a bankon keresztüli számlakiegyenlítésre.
Május elsejétől 142,24 forintos felárat kér a Magyar Telekom azoktól az ügyfelektől, akik postautalvánnyal (sárga csekkel) szeretnék rendezni számlájukat. Az FN24 információi szerint a pluszdíjat elsősorban környezetvédelmi megfontolásból vezetik be: arra szeretnék ösztönözni az ügyfeleket, válasszák az olcsóbb, hatékonyabb fizetési módokat (pl. távszámlás befizetés).
Ezzel a Telekom is csatlakozik azon cégekhez, amelyek igyekeznek leszoktatni ügyfeleiket a postai fizetésről. A Telenornál már 2008 augusztusa óta van felár a sárga csekkes befizetésekre, most éppen 127 forint, amelyet a következő számlánál terhelnek az ügyfélre. Arról nem tudtak adatokat mondani, hogy az intézkedés hatására mennyivel csökkentek az ilyen fizetések, de azt elmondták lapunknak: tapasztalatuk szerint egyre többen igyekeznek átutalással rendezni számláikat.
Fotó: Kummer János
Ahol a többség még csekkel fizet
A fővárosi közüzemek megbízásait teljesítő Díjbeszedő Holding Zrt. nem számít fel a sárga csekkes befizetésekért felárat, nem is tervezi ezt. Náluk a befizetések 60 százaléka még csekken történik. Emellett számos banki és elektronikus csatornát is működtetnek (banki átutalások, bankkártyás fizetés ATM- vagy POS-terminálon, mobiltelefonos fizetés, díjnetes internetalapú fizetési módok, stb.).
A Tigáz-ügyfelek 86 százaléka fizet csekken, az Elműnél viszont már 30 százalék folyik be csoportos beszedéses banki megbízással. A csekkes fizetés banki költségét a gázszolgáltató a 4 százalékos árrésből rendezi, csakúgy, mint a többi fenntartással kapcsolatos költségét.
A szintén hatósági áras Elműnél is tartalmazza a tarifa (a többi összes létező költséggel együtt) a postai feladás átlagos költségét, ha ez külön nincs feltüntetve a számlán. Emiatt a fogyasztók nem is érzékelik, hogy költséges a postai fizetés. Szintén nem jár pluszköltséggel az, ha valaki az ügyfélszolgálaton, személyesen fizet – mondta a Tigáz képviselője. Az átutalással fizetőknél viszont a bank az ügyfélre terheli az átutalás költségét (amennyiben felszámítanak ilyet).
Ha nem érzékeljük, akkor nem tudjuk, hogy drága
A Díjbeszedő, Tigáz és Elmű példájától elvonatkoztatva ez azt jelenti, hogy ahol nem érzékelhető a csekkes fizetés költsége, ott az ügyfelek nincsenek arra ösztönözve, hogy korszerűbb fizetési módokat vegyenek igénybe. Pedig a csekk drága, és rengeteg pluszenergiába kerül a rendszer. Gondoljunk csak a nyomtatásra, borítékolásra, kipostázásra s arra, hogy az ügyfélnek sorban kell állnia a postán.
Ennél sokkal egyszerűbb, környezetkímélőbb és olcsóbb megoldás, ha interneten küldik a számlát és ugyanilyen úton történik a fizetés is. Persze van, akinek ez ma nem elérhető (nincs számítógépe vagy internet-hozzáférése). Másrészt, ha a fogyasztó nem érdekelt abban, hogy korszerűbb fizetési módokra álljon át, akkor valószínűleg nem is fog ezzel foglalkozni.
A Tigáznál és az Elműnél azonban, mivel hatósági áras szolgáltatásról van szó, nincs mód arra, hogy külön ráterheljék az ügyfelekre a csekkes fizetés költségét.
