A jövőben a Magyar Államkincstár kezelné a babakötvények Start értékpapírszámláit. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint ezzel több igen jó cél is megvalósulhat. A szülők a lehető legbiztonságosabb befektetési formában, állampapírban takarékoskodhatnak a gyereküknek. Másrészt magas, jelenleg 9,5 százalékos éves hozam mellett biztosíthatják a fiatal felnőttek életkezdését. S nem mellesleg az állampapírok megvásárlásával hozzájárulhatnak az államadósság finanszírozáshoz is. S hogy mit szólnak ehhez a kismamák?
Nem éri meg félretenni?
Viki mérnök, két kislánya van. Petra négyéves lesz, Dóri elmúlt egy. Nekik már járt az állami életkezdési támogatás, 42 500 forint gyerekenként. Start számlát azonban nem nyitottak a férjével a gyerekeknek, vagyis pluszban nem gyarapítják a babakötvény összegét. Méghozzá azért nem, mert nem látják biztosítottnak, hogy ez a befektetés értékálló lesz.
Úgy vélik, sokkal jobban megtérül (ha lehet ebben az összefüggésben ezt a szót használni), ha közvetlenül a gyerekekre költik, amit félretennének. Például korai angol nyelvoktatásra, készségfejlesztésre, sportolásra, stb. Az a véleményük, hogy a 18 év alatt nem gyűlne össze annyi pénz, és nem kamatozna annyit, hogy érdemes lenne félretenni.
Vagy mégis?
Amikor kiszámoltuk, hogy havi tízezer forintos megtakarítással 3 millió forint körüli összeggel segíthetnék például a gyerekek továbbtanulását, akkor egy kicsit gondolkodóba esett. Lehet, hogy mégis érdemes lenne számlát nyitniuk?
Ennyi most elég lenne egy átlagos felsőoktatási alapképzés díjára, ha a gyerek nem jutna be államilag finanszírozott képzésre. Persze kérdés, mennyit ér 14-17 év múlva a 3 millió forint, lesz-e még forint, mennyibe fog kerülni az egyetem stb. Azt is megemlítette, nem tetszik nekik, hogy a gyerek 18 éves koráig nem lehet hozzáférni az összeghez, akkor sem, ha arra (például a gyerek érdekében) sürgősen szükség lenne
A magánnyugdíjsztori is beugrik a képbe
Vikiék attól is tartanak, ha jövőben a MÁK kezelné a babakötvényeket, akkor ezzel szabad út nyílna ahhoz, hogy „szükség esetén” a magánnyugdíjakhoz hasonlóan ezekre a pénzekre is rátegye az állam a kezét. Az FN24 Facebook-oldalán a babakötvény államosítására érkezett hozzászólásokban is ez a gondolat köszön vissza leginkább.
Az egyik kommentelő azonban azt is megemlíti, hogy a lakossági állampapír-vásárlással (akár a babakötvény révén) kevesebb külföldi hitelre szorulnánk. Az NGM is erre helyezte a hangsúlyt a közleményében. Végül is az állam részéről logikus a lépés.
Az államnál többet fialna…
Emese újságíró, kislánya még nincs két hónapos. Ők még nem döntötték el, hogy Hannának kötnek-e babakötvényt, s ha igen, akkor a MÁK-nál vagy egy banknál kötik-e. Utóbbit persze addig, amíg még lehet.
Emese szerint abból a szempontból nem lenne rossz, ha az államhoz kerülnének az új kötvények, hogy az állampapírokkal nagyobb hozamot lehetne elérni, mint a bankoknál. Az NGM válaszában szintén ezt hangsúlyozza: állampapírban most éppen 9,5 százalék a hozam. Az OTP-nél viszont a (mindenkori) jegybanki alapkamatnál 1 illetve 0,5 százalékkal kevesebb most a babakötvény kamata, vagyis 6 vagy 6,5 százalék. A számok tehát a MÁK mellett szólnak.
De ki bízik az államban?
Emese azonban a nagyobb hozam ellenére sem lelkes az állami szerepvállalástól. Ő is rögtön azt említette, mi lett a magánnyugdíj-pénztári megtakarításokkal. Nem örülne, ha az állam a babakötvényes pluszmegtakarításoknál is belefolyna a családok életébe.
A babaköténnyel kapcsolatban elmondta még, akinek módjában áll, hogy komolyan takarékoskodjon a gyereke életkezdéséhez, annak nem megoldás a babakötvény, mert maximált, hogy mennyit lehet rá befizetni. Ebben azonban változás lehet, mert feloldanák az évi 120 ezer forintos korlátozást.
Az sem túl vonzó Emese számára, hogy a babakötvény felhasználása kötött. Az életkezdési támogatást a gyermek 18 éves kora betöltése után alapvetően tanulmányokra, lakhatásra, pályakezdésre vagy a gyermekvállalás feltételeinek megteremtésére költheti.
A „babakötvény” tulajdonképpen a Start letéti számlát jelenti. Erre minden 2006 óta született gyereknek az állam átutal egy összeget, a mostani szabályok szerint 42 500 forintot. Ez az összeg a gyermek 18 éves koráig kb. 120 ezer forintra növekszik a kamatokkal. Ha a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, illetve átmeneti vagy tartós nevelésbe veszik, további 44 600 – 44 600 Ft állami támogatást kap a számlájára, amikor a 7. illetve 14. évét betölti.
S ha a szülők akarják, pluszban ők maguk is takarékoskodhatnak. A gyermek 18 éves koráig bármikor nyithatnak vagy Start értékpapírszámlát, vagy Start betétszámlát, a Magyar Államkincstárnál vagy a programban részt vevő pénzintézeteknél. Jelenleg maximum évi 120 ezer forintot fizethetnek be ilyen módon, és a befizetéseikhez 10 százalék állami támogatást (maximum évi 6 ezer forintot) is jóváírnak a Start számlákon. Gyermekvédelmi támogatásban részesülőknél 20 százalék, maximum évi 12 ezer forint lehet az állami támogatás a Start számlás befizetésekre.
A terv szerint a jövőben a Start értékpapírszámlákat csak az államkincstár kezelhetné. Az NGM azt is hangsúlyozta, hogy a változás nem érinti azokat a megtakarításokat, amelyek már a bankoknál vannak. Arra a kérdésre viszont nem kaptunk választ, hogy a bankoknál csak Start értékpapírszámlát nem lehet majd nyitni a jövőben vagy Start betétszámlát sem. Mivel csak az értékpapírszámláról írtak, valószínűleg a betétszámlákra nem vonatkozna az új szabály.
Változás lenne még, hogy az egyszerűsítés jegyében a jövőben nem kellene a családipótlék-igazolást bemutatni a Start számlák megnyitásához. Ezenkívül feloldanák az évi 120 ezer forintos korlátot is, vagyis ennél többet is befizethetnének a szülők a Start számlákra. Bővítenék a lehetséges számlatulajdonosok körét is, de azt még nem tudni, ez pontosan mit jelentene, s hogy ennél a körnél vajon lenne-e állami támogatás, s ha igen, mennyi.
