A külső eladósodás és a magas államadósság miatt Magyarország sebezhető és ezért a Nemzetközi Valutaalap “nagyon kockázatosnak” ítéli meg a magyar kormány gazdasági stratégiáját – jelentette ki Washingtonban Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországért felelős misszióvezetője telefonos sajtótájékoztatóján. Rosenberg szerint az IMF igazgatósága úgy ítéli meg, a növekedést és munkahelyek teremtését célzó “nagyon ambiciózus” és “pozitív” program pénzügyi fenntarthatósága a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem biztosítható, s ezért várakozással tekint a további adatok közlése elé.
Rosenberg szerint ebből a szempontból rendkívül fontos, hogy javuljon a nyár óta csökkent befektetői bizalom, amelytől Magyarország nagymértékben függ.
A külföldi valutákban történt eladósodással, a főleg a svájci frankban felvett lakáshitelekkel kapcsolatban kijelentette: ezzel kapcsolatban nincs azonnali megoldás, ám egyes, az adósság átstrukturálására tett lépések jó irányba mutatnak.
Kritika a magánnyugdíj-pénztári rendszer leépítése miatt
Magyarország számára a legnagyobb kihívás a középtávon fenntartható államháztartás megteremtése – állapítja meg az IMF csütörtökön ismertetett országjelentése. A jelentés szerint jóllehet, a közelmúltban bevezetett adócsökkentések növelik az ország versenyképességét, de jelentős terheket rónak a költségvetésre. Az IMF kiemelte, hogy a bevételkiesés ellensúlyozására bevezetett intézkedések – így az egyes szektorokra kivetett különadók – többségében átmeneti jellegűek és torzító hatásúak.
Az IMF igazgatótanácsa értékelésében dicsérte a magyar gazdaság 2009. évi jelentős visszaesését követő teljesítményét és kiemelte, hogy javultak a tőke és likviditási mutatók. A magyar gazdaság sérülékenysége – a magas államadósság és a jelentős külső eladósodottság miatt – ugyanakkor egy egységes, középtávú makrogazdasági terv bevezetését teszi szükségessé, ami csökkenti a bizonytalanságot és az ország kockázati felárát – közölték a jelentésben az igazgatótanács tagjai.
Hangsúlyozták, hogy különösen a korábbi magánnyugdíj-pénztári rendszer leépítése ad okot aggodalomra, mivel az növeli a középtávú költségvetési kockázatot, miközben rontja az átláthatóságot.
Az IMF igazgatótanácsa aggodalmát fejezte ki a Költségvetési, illetve Monetáris Tanács függetlenségének csökkentésére irányuló lépések, továbbá az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítése miatt.
Pesszimista makroprognózis
Az IMF által prognosztizált adatok nem számolnak a február végén bejelentendő magyar konszolidációs program és a későbbi intézkedések hatásaival. Erre az évre 2,8 százalékos GDP növekedést és 4,1 százalékos inflációt jeleznek előre, szemben a magyar kormány 3, illetve 3,5 százalékos prognózisával.
A jövő évtől 2015-ig minden évre 3 százalékos GDP növekedést jósol az IMF, míg a kormány becslése szerint a növekedési ütem már 2014-re eléri az 5 százalékot, 2015-re pedig 5,5 százalékra gyorsul. Az inflációt illetően fordított előjellel különböznek az előrejelzések: míg az IMF szerint az inflációs ráta jövőre 3,5 százalékra, majd 2015-ig 3 százalékra lassul, a kormány előrejelzése 2012-re 3,3 százalékot 2015-ben ismét 3,5 százalékot jelez.
Az államháztartás eredményszemléletű (ESA-95) egyenlege az idén a GDP 5,7 százalékának megfelelő aktívumot fog mutatni, ami a magánnyugdíjpénztárakból visszafolyó pénzeknek köszönhető. Viszont 2012-ben ez a hatás kifullad és az IMF szerint a deficit eléri a GDP 5,2 százalékát, 2015-re pedig 7,1 százalékát. A magyar kormány 2014-ig szóló előrejelzése ugyanakkor 1,9 százalékos deficittel számol
Ennek megfelelően alakul a GDP-arányos államadósság is, a tavalyi 79,5 százalékról az idén 69,8 százalékra csökken, de 2015-re ismét 80 százalék fölé emelkedik az IMF jelentés szerint. A magyar kormány 2014-ig szóló előrejelzése ugyanakkor 1,9 százalékos deficittel számol.
