Közismert a magyar államháztartás szezonalitása, így semmi különös nincs abban, hogy az első öt hónap után az éves tervezett deficit közel 85 százaléka már összejön – mondta Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője szerint nyilvánvaló, hogy a társasági nyereségadó befizetések az első öt hónapban alacsonyak, s várhatóan el is maradnak a tavalyi évitől, ugyanakkor az első négyhavi béradatok meghaladják a tavalyit, így azokból több szja és tb-járulék érkezik be a költségvetésbe.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Ádám Zoltán, a Takarékbank elemzési központjának vezetője, aki szerint a költségvetés az előző kormány által elképzelt mederben zajlik, miközben mindenki számára nyilvánvaló kockázatokat tartalmaz.
Mindkét elemző osztja a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentésében foglaltakat, miszerint a költségvetés tartalékainak felhasználása esetén a GDP arányos deficit 4,5 százalék, a tartalékok befagyasztása esetén 4,3 százalék lehet.
Ugyanakkor a kormányzó párt egyes tagjainak “múltheti kommunikációs ámokfutása után” már kisebb az új kormány mozgástere, így nyilvánvalóan a 3,8 százalékos hiánycél kommunikációja kerül előtérbe – mondta Ádám Zoltán, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság vezetése is ragaszkodhat ehhez.
Kondrát Zsolt is úgy véli, hogy a 3,8-4,5 százalék közötti deficit tartása elsősorban politikai akarat kérdése, azaz, ha az év vége felé ennél nagyobb hiány alakulna ki, akkor intézkedéseket kell hoznia az Orbán-kormánynak.