Üzleti tippek
linkedin (linkedin)

A közösségi média miatt is pereskedhet a főnökével

FN24
FN24

2015. 02. 18. 16:02

A világszerte egyre nagyobb intenzitással előforduló jogviták rámutatnak arra, hogy a hazai cégek sem hagyhatják figyelmen kívül a LinkedIn és más közösségi oldalak használatából eredő esetleges jogvitákat.

Korábban a témában:

A legtöbb tisztázatlan kérdés általában arra irányul, hogy rendelkezhet-e a munkáltató az alkalmazott LinkedIn-oldalán található kapcsolatokkal. A kérdés eldöntése a munkaviszony megszüntetése kapcsán válik igazán kritikussá – hívja fel a figyelmet Papp Gábor, a DLA Piper jogi blog szakértője.

Az üzleti célú, céges kontaktlista nem új keletű dolog, akár a levelezőrendszerekben vagy a papíralapú címjegyzékek formájában alapvetően elterjedtek, és a vállalkozás tulajdonát képezik. A listák tartalma nem egyszer üzleti titkot is képezhet. Mivel ezek a társaság erőforrásai felhasználásával készültek, befektetésnek tekinthetők, és a személyes jellegű, illetve a konkurenciánál való felhasználásuk kárt okozhat a cégnek.

Mi a helyzet a céges LinkedIn-kapcsolatokkal?

A saját profil létrehozásával felhasználói szerződés jön létre a közösségi oldalt működtető céggel (európai felhasználók esetében ez az írországi LinkedIn vállalat). A szerződés szerint a felhasználó tulajdonában áll valamennyi adat, információ, amelyet az illető a közösségi oldalon megoszt. A szerződés alapján a felhasználó csak egyetlen profilt használ, nem adja ki a jelszavát, és nem bízza a saját oldal használatát harmadik személyre. Ezen túl viszont nyitva marad az a kérdés, hogy a közösségi oldalon lévő kapcsolatok kinek a tulajdonában állnak – összegzi Papp Gábor.

Az üzleti titokkör szempontjából viszont némileg ellentétes következtetésre juthatunk. Ha ugyanis egy vállalkozás ügyféladatbázisa az adott vállalkozás tulajdonát képezi, akkor a (céges) LinkedIn-profilon létrejött üzleti célú kapcsolatok is a társaság tulajdonában állnak, vagyis ezek felett bizonyos rendelkezési joga lehet a magánszemély munkáltatójának.

Felmerül a kérdés, hogy egy cég – amelynek ügyfélkapcsolatai átfedésben vannak a munkavállaló kapcsolati hálójával – miként érvényesítheti jogait, különös tekintettel arra az esetre, ha az alkalmazott a meglévő üzleti kapcsolatokat a saját érdekében használja?

Fotó: Europress

Közösségi hálózatok és a jog

A jogi szabályozás még viszonylag gyerekcipőben jár, ha social media-ról van szó, ami talán nem meglepő. Nem egyszer az új igények szülte szabályozás már a hatálybalépés időpontjában idejétmúlttá válik.

Noha Magyarországon irányadó bírósági gyakorlat a kérdésben még nem alakult ki, külföldön ez már formálódóban van. Angliában az egyik első, ilyen típusú jogeset során 2008-ban a brit Legfelsőbb Bíróság kötelezte a Hays munkaerő-közvetítő korábbi dolgozóját arra, hogy a LinkedIn-profilján a munkaviszonyával összefüggésben keletkezett kapcsolatait adja át a korábbi munkáltatójának. Az ügy különösen érdekes abból a szempontból, hogy a fejvadászcégek kifejezetten ösztönzik a munkavállalókat arra, hogy a vállalati brandet felhasználva, de saját nevükben és profiljuk alatt széles körű kapcsolati hálót építsenek ki.

Egy másik ügyben 2013-ban az angol bíróságok helyt adtak a Whitmar Publications Ltd. kérelmének arra vonatkozóan, hogy a bíróság tiltsa el a cég korábbi munkavállalóját az által szerkesztett céges LinkedIn-kapcsolatok használatától. További részleteket az Advocatus blogon olvashat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

AUCKLAND, NEW ZEALAND - AUGUST 29:  Phil Taylor engages with his fans during the Auckland Darts Masters at The Trusts Arena on August 29, 2015 in Auckland, New Zealand.  (Photo by Michael Bradley/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.