Üzleti tippek

Büntetés a késedelmes számlafizetés után

Sipos Anikó
Sipos Anikó

gazdasági újságíró. 2013. 12. 21. 09:32

A késedelmi kamaton túl behajtási költségátalány is növeli a határidőn túl fizető cégek kiadásait. A szabályozás számos kérdést felvet: miért megengedőbb az uniós irányelv, és mi lesz a NAV ellenőrzési gyakorlata?

Korábban a témában:

A Polgári Törvénykönyv júliustól hatályos módosítása több ponton is megváltoztatta a számlák késedelmes kifizetésére vonatkozó szabályokat.

„Eddig a vállalkozó eldönthette, hogy késedelmesen fizető partnerének felszámol-e késedelmi kamatot, vagy sem. Mostantól mindenképpen meg kell ezt tennie, és behajtási költségátalányt kell felszámolnia, amely aránytalanul nagy terhet róhat a késlekedőkre. Különösen nehéz helyzetet teremt az olyan jóhiszemű cégek számára, amelyek azért nem tudnak alvállalkozóiknak pontosan fizetni, mert őket sem fizette ki a fővállalkozó” – mutatott rá Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója.

Minimum 40 euró

A törvényváltozás értelmében a késedelmi kamaton túl, a késedelmesen fizető fél köteles megfizetni a behajtással kapcsolatos valós vagy vélelmezett költségeket is. Ennek mértéke (a kifizetésre váró összegtől és a behajtás költségeitől függetlenül) legalább 40 eurónak megfelelő összeg, amelytől a felek csak felfelé térhetnek el. A szerződés költségátalányt kizáró vagy a Ptk.-tól más módon eltérő rendelkezése automatikusan semmisnek minősül. A behajtási költségátalány fizetése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei, így például a késedelmi kamat fizetése alól.

A rendelkezést a gazdálkodó szervezetek közötti szerződések esetén, és a közbeszerzésekre kötelező alkalmazni: a 2013. március 16-án vagy azt követően kötött szerződések esetében. A magánszemélyekkel kötött szerződésekre az új szabály nem vonatkozik.

A költségátalány számvitele

A tétel elszámolása megegyezik a késedelmi kamatokéval, amelyet a számviteli törvény 2014. január 1-jétől hatályos módosítása szabályoz. Ez alapján a késlekedő félnek az üzleti évre jutó késedelmi kamatot és költségátalányt kötelező elszámolnia, és a beszámolójában az egyéb ráfordítások között kimutatnia. (Függetlenül, hogy azt még nem fizette meg.)

A jogosult ezzel szemben az egyéb bevételek között csak azokat az összegeket szerepeltetheti, amelyet az adott vagy az azt megelőző üzleti évekre vonatkozóan megkapott. A behajtási költségátalány után nem kell áfát fizetni.

Sok kicsi sokra megy

Első pillantásra a 40 eurós összeg nem tűnik soknak, nagy mennyiségű számla esetén azonban jelentős, akár több millió forintos pluszterhet is jelenthet. Ráadásul többletadminisztrációval is számolni kell. A nagyobb vállalatok számára inkább ez utóbbi lehet megterhelő, míg a mikro- és kisvállalkozások esetében akár a fizetőképességben okozhat nehézséget az új szabály.

Komoly elvi kérdések is felmerülnek

Mennyire lehet jogos például az átalány megfizettetése akkor, ha a jogosultnak nem merült fel a behajtással kapcsolatos költsége, vagy amikor a kötelezett határidő után, de a behajtás előtt kamatostul fizetett? További torzulás, hogy a behajtási költségátalány összege (szemben a késedelmi kamatéval) nem függ az ellenérték nagyságrendjétől, sem a késedelem mértékétől. Emiatt alacsony összegű számlák esetén a szankció akár meg is haladhatja az ellenérték összegét.

Uniós pofon a magyar áfatörvénynek

EU vs. Magyarország

„Bár a szabályozás uniós irányelven alapul, de a hazai törvényszöveg szigorúbb lett. Ezért elvileg lenne mód arra, hogy enyhítsenek a magyar szabályokon” – véli Siklós Márta. Az irányelv szerint ugyanis a tagállamoknak csak azt kell biztosítaniuk, hogy ha a kereskedelmi ügyletekben késedelmi kamat válik esedékessé, a hitelező jogosult legyen az adóstól legalább 40 eurónyi átalányt követelni. A jogosultság azonban nem egyenlő a kötelezettséggel.

További kérdőjelek – Hogyan ellenőriz a NAV?

Nem tisztázott például, hogy a jogosult a késedelembe esést követően jogszerűen lemondhat-e a behajtási költségátalányról, és ha megteszi, hogyan kell ezt dokumentálnia, elszámolnia. Fennáll továbbá annak a veszélye is, hogy ha a jogosult lemond a behajtási költségátalányról, az adóhatóság hiányzó bevételnek tekintheti az összeget, amelyre adóhiányt állapíthat meg.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.