Üzleti tippek

120 éves az Elmű

Idén ünnepli alapításának 120. évfordulóját az energiaszolgáltató. A történelmi visszatekintésből megtudhatja például, hogy volt-e áram az 1956-os forradalom idején, és hogy mekkora fennakadást okozott korábban a cég államosítása.

Korábban a témában:

A Budapesti Elektromos Művek történetét öt, egymástól jól elkülöníthető korszakra lehet bontani. A kezdet az Osztrák–Magyar Monarchia idejére nyúlik vissza, amikor 1893. október 13-án a Magyar Villamossági Részvénytársulat megkezdte az áramszolgáltatást a fővárosban.


Forrás: Elmű

Az elektromos közvilágítás kezdetei

Budapesten először 1909-ben a Blaha Lujza tér és az Astoria között lett elektromos közvilágítás. Újabb fontos állomás, hogy 1914-ben a két áramszolgáltató vállalat, a Magyar Villamossági Részvénytársulat és a Budapesti Általános Villamossági Részvénytársaság egyesítésével megalakult a Budapest Székesfőváros Elektromos Művei.

A már közös társaság az első világháború végéig töretlenül fejlődött, egyre több fogyasztó kapcsolódott be az áramellátásba, valamint a közvilágítás is egyre szélesebb körben terjedt el.

Világháborúk és újjáépítések

Az első világháború befejezése és a monarchia széthullása egy korszak végét jelentette. 1919-re a hazai villamosenergia-fogyasztás a töredékére zuhant vissza, s csupán a húszas évek közepére sikerült újra jelentősen növelni a fogyasztók számát.


Forrás: Fortepan

A töretlen fejlődésnek egyetlen gátja az volt, hogy a főváros ellátását egyedül a Kelenföldi Erőmű látta el, így 1940-ben nekikezdtek egy Duna alatti kábelalagút építésének, amelyet 1943 őszére fejeztek be.

A fejlődést és a további nagyszabású terveket az 1944-ben kezdődő bombázások szakították félbe. A Kelenföldi Erőműből 1944 decemberében megszűnt az áramellátás, és a harcok befejezéséig egyedül a Révész utcai erőmű biztosította a főváros villamosenergia-ellátását.

Az újjáépítés komoly feladatot rótt a szakemberekre, hiszen a fővárosi vezetékhálózat több mint 90 százaléka megrongálódott, ráadásul a szénhiány következtében az Elektromos Művek képtelen volt megtermelni a szükséges villamos energiát. Emiatt több szükségmegoldást is alkalmaztak. Ennek egyik eleme volt, hogy éjjel az üzemeket kikapcsolták a hálózatból.

A gyors ütemű újjáépítésnek köszönhetően 1947-ben a főváros villamosenergia-fogyasztása már nagyobb volt az 1943-asnál, sőt 1950-ben, az államosítást megelőzően a fogyasztás 44 százalékkal haladta meg az ostrom előtti legmagasabb értéket.

Áramszüneteket hozott az államosítás

Az államosítást követően a cég neve Budapest Főváros Elektromos Művei lett, és a vállalat szolgáltatási területe is jelentősen megnőtt. Ennek oka, hogy egy 1949-ben hozott törvény értelmében az elővárosokat és a fővárossal szomszédos települések egy részét is hozzácsatolták Budapesthez. Így a cég szolgáltatási területe mindegy tizenötszörösére növekedett, és elérte a háromezer négyzetkilométert.


Forrás: Fortepan

Az egészen 1966-ig tartó közvetlen állami irányítás korszaka a sokszor teljesíthetetlen ötéves tervekről szólt. Az 50-es évek elején a szakembergárda lecserélődött, régi, tapasztalt munkatársaknak kellett távozniuk. Az 50-es évek közepére nemcsak a lakosságot, hanem az ipari létesítményeket is érintették az áramszünetek. Ennek oka, hogy bár szovjet mintára az áramtermelés növekedését tekintették a fejlődés egyik feltételének, de az átviteli és elosztóhálózati berendezések karbantartása mégis elmaradt.

1956-tól a 90-es évekig

Az 1956-os forradalom során az Elektromos Műveken belül is megalakultak a forradalmi munkástanácsok, ám eközben a vállalat igyekezett fenntartani az áramellátást, annak ellenére, hogy ekkor ezen a területen is voltak nagyobb fennakadások.


Forrás: Fortepan

1966-tól a rendszerváltásig már egészen más problémával kellett szembenézniük a cég irányítóinak. Felgyorsult a technikai fejlődés, és az emberek munkáját egyre inkább a gépek vették át. Csakhogy sok esetben nem voltak megfelelően képzett szakemberek, akik a modern gépeket kezelni tudták volna. Ebből adódóan a műszaki fejlesztések is elmaradtak, vagy jóval lassabban valósultak meg.

A cég 1992. január 1-jén tért újra vissza az eredeti, részvénytársasági tulajdonformára, és a Budapesti Elektromos Művek Rt.-nek 1996-ig csak hazai tulajdonosai voltak. A megalakult részvénytársaság azóta nyilvánosan működő részvénytársaság lett, és papírjainak többsége külföldi befektetők tulajdonában van. Kezdetben legfontosabb feladataik közé tartozott a struktúra átalakítása a piacgazdasági követelmények alapján. Emellett fontos feladat volt a revitalizációs program kidolgozása a hálózatok modernizálásához, valamint az információs rendszer és a számítógépes hálózat továbbfejlesztése is.

A cikk az Energia Magazin őszi számában megjelent összefoglaló alapján készült.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.