A Budapesti Elektromos Művek történetét öt, egymástól jól elkülöníthető korszakra lehet bontani. A kezdet az Osztrák–Magyar Monarchia idejére nyúlik vissza, amikor 1893. október 13-án a Magyar Villamossági Részvénytársulat megkezdte az áramszolgáltatást a fővárosban.
Forrás: Elmű
Az elektromos közvilágítás kezdetei
Budapesten először 1909-ben a Blaha Lujza tér és az Astoria között lett elektromos közvilágítás. Újabb fontos állomás, hogy 1914-ben a két áramszolgáltató vállalat, a Magyar Villamossági Részvénytársulat és a Budapesti Általános Villamossági Részvénytársaság egyesítésével megalakult a Budapest Székesfőváros Elektromos Művei.
A már közös társaság az első világháború végéig töretlenül fejlődött, egyre több fogyasztó kapcsolódott be az áramellátásba, valamint a közvilágítás is egyre szélesebb körben terjedt el.
Világháborúk és újjáépítések
Az első világháború befejezése és a monarchia széthullása egy korszak végét jelentette. 1919-re a hazai villamosenergia-fogyasztás a töredékére zuhant vissza, s csupán a húszas évek közepére sikerült újra jelentősen növelni a fogyasztók számát.
Forrás: Fortepan
A töretlen fejlődésnek egyetlen gátja az volt, hogy a főváros ellátását egyedül a Kelenföldi Erőmű látta el, így 1940-ben nekikezdtek egy Duna alatti kábelalagút építésének, amelyet 1943 őszére fejeztek be.
A fejlődést és a további nagyszabású terveket az 1944-ben kezdődő bombázások szakították félbe. A Kelenföldi Erőműből 1944 decemberében megszűnt az áramellátás, és a harcok befejezéséig egyedül a Révész utcai erőmű biztosította a főváros villamosenergia-ellátását.
Az újjáépítés komoly feladatot rótt a szakemberekre, hiszen a fővárosi vezetékhálózat több mint 90 százaléka megrongálódott, ráadásul a szénhiány következtében az Elektromos Művek képtelen volt megtermelni a szükséges villamos energiát. Emiatt több szükségmegoldást is alkalmaztak. Ennek egyik eleme volt, hogy éjjel az üzemeket kikapcsolták a hálózatból.
A gyors ütemű újjáépítésnek köszönhetően 1947-ben a főváros villamosenergia-fogyasztása már nagyobb volt az 1943-asnál, sőt 1950-ben, az államosítást megelőzően a fogyasztás 44 százalékkal haladta meg az ostrom előtti legmagasabb értéket.
Áramszüneteket hozott az államosítás
Az államosítást követően a cég neve Budapest Főváros Elektromos Művei lett, és a vállalat szolgáltatási területe is jelentősen megnőtt. Ennek oka, hogy egy 1949-ben hozott törvény értelmében az elővárosokat és a fővárossal szomszédos települések egy részét is hozzácsatolták Budapesthez. Így a cég szolgáltatási területe mindegy tizenötszörösére növekedett, és elérte a háromezer négyzetkilométert.
Forrás: Fortepan
Az egészen 1966-ig tartó közvetlen állami irányítás korszaka a sokszor teljesíthetetlen ötéves tervekről szólt. Az 50-es évek elején a szakembergárda lecserélődött, régi, tapasztalt munkatársaknak kellett távozniuk. Az 50-es évek közepére nemcsak a lakosságot, hanem az ipari létesítményeket is érintették az áramszünetek. Ennek oka, hogy bár szovjet mintára az áramtermelés növekedését tekintették a fejlődés egyik feltételének, de az átviteli és elosztóhálózati berendezések karbantartása mégis elmaradt.
1956-tól a 90-es évekig
Az 1956-os forradalom során az Elektromos Műveken belül is megalakultak a forradalmi munkástanácsok, ám eközben a vállalat igyekezett fenntartani az áramellátást, annak ellenére, hogy ekkor ezen a területen is voltak nagyobb fennakadások.
Forrás: Fortepan
1966-tól a rendszerváltásig már egészen más problémával kellett szembenézniük a cég irányítóinak. Felgyorsult a technikai fejlődés, és az emberek munkáját egyre inkább a gépek vették át. Csakhogy sok esetben nem voltak megfelelően képzett szakemberek, akik a modern gépeket kezelni tudták volna. Ebből adódóan a műszaki fejlesztések is elmaradtak, vagy jóval lassabban valósultak meg.
A cég 1992. január 1-jén tért újra vissza az eredeti, részvénytársasági tulajdonformára, és a Budapesti Elektromos Művek Rt.-nek 1996-ig csak hazai tulajdonosai voltak. A megalakult részvénytársaság azóta nyilvánosan működő részvénytársaság lett, és papírjainak többsége külföldi befektetők tulajdonában van. Kezdetben legfontosabb feladataik közé tartozott a struktúra átalakítása a piacgazdasági követelmények alapján. Emellett fontos feladat volt a revitalizációs program kidolgozása a hálózatok modernizálásához, valamint az információs rendszer és a számítógépes hálózat továbbfejlesztése is.
A cikk az Energia Magazin őszi számában megjelent összefoglaló alapján készült.
