A tavaly márciustól bevezetett kényszertörlési eljárás ugyanis erőteljesen árnyalja a képet. Kényszertörlést abban az esetben alkalmaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ha az adott vállalkozás például nem adta le beszámolóját vagy akár nem találhatók meg a bejelentett székhelyükön. A társaságot akkor is törlik a cégjegyzékből, ha úgy ítélik meg, hogy a cég fennálló vagyona még a felszámolás költségeit sem fedezik. Ebből az következik, hogy a kényszertörlésre került vállalkozások tartozásokat is maguk után hagyhatnak, és gyorsan eltűnhetnek a „süllyesztőben”. Ilyenkor ugyanúgy fizetésképtelenséggel kell számolnunk. A kényszertörlési eljárások száma jelentősen megugrott az elmúlt időszakban. Míg tavaly július és szeptember között „csupán” 2200 ilyen eljárást kezdeményeztek, addig az idei harmadik negyedévben több mint 7500-at.
A felszámolási eljárás egy részét tehát átvette a kényszertörlési eljárás. Ráadásul egyre több kényszertörlés fordul át felszámolásba, de ennek mértéke nem kiugró. Aránya ugyanis jóval a kényszertörlések számának 10 százaléka alatt marad.
2013 harmadik negyedévében több mint 2700 felszámolási eljárást regisztráltak, ami feleannyi, mint egy évvel korábban. A végelszámolások száma is hasonlóan alakult. Érdemes megvizsgálni az egyes eljárások összesített alakulását. Amennyiben a tavalyi harmadik negyedévre jellemző összes eljárást összeadjuk, akkor azt látjuk, hogy az elmúlt negyedévben közel azonos mennyiségű eljárás indult, mint egy évvel korábban. A növekvő kényszertörlések mellett jól látszik, hogy a felszámolások és végelszámolások száma folyamatosan csökken.
Egészséges lehet a csökkenés
Történelmi fordulópont történt a magyar cégek számában, mivel idén július elsejéhez képest több mint kétezerrel kevesebb cég működött Magyarországon október 1-jén. A csökkenés azonban annak tükrében, hogy jelenleg 560 ezer aktív vállalkozásból mindössze közel 120 ezer foglalkoztat legalább 1 főt, és éri el a bevétele az éves 20 millió forintot, nem nevezhető problémának. A folyamat egészséges is lehet, ha közben az életképes, foglalkoztatni és stabil árbevételt elérni képes társaságok köre erősödik, így ez egy stabilabb cégszerkezetet is eredményezhet.
A jelenlegi cégszám még így is több mint ötezerrel magasabb, mint egy évvel korábban. A korábbi Bisnode-elemzésekben már előrevetített trend beigazolódni látszik, miszerint az évek óta jellemző növekedés megállt. Egy év alatt kevesebb, mint 1 százalékkal nőtt a vállalkozások száma.
A kft. alapításához szükséges 3 millió forintos tőke ismételt bevezetése biztosan további cégszámcsökkenést fog eredményezni, ráadásul a szabályozás szerint az adótartozásokat maguk után hagyó cégvezetők sem alapíthatnak új vállalkozást. Ezek következtében egyre kevesebb társasággal kell számolnunk majd, ami nem feltétlenül probléma.
Keleti József, a Bisnode-csoport országigazgatója elmondta: a ténylegesen társas vállalkozásként működő, hitelezhető cégek köre ma Magyarországon 100 ezer alatt van. A többi társaság kényszerből vagy projekt miatt jött létre, vagy nincs alkalmazottja, vagy nem sikerült olyan tevékenységet folytatnia, amiből fenntartható méretet és árbevételt képes elérni. És akkor még nem is beszéltünk a különböző gazdasági trükkök miatt létrehozott cégekről.
2013 harmadik negyedévében hozzávetőleg 7500 új vállalkozás alakult, ami 3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelemben, a kommunális szolgáltatás terén és a szolgáltató szektorban jóval az átlag fölött nőtt a cégek száma, viszont néhány iparág már erőteljes csökkenésnek indult. A papíriparban, a bútorgyártás terén, a textiliparban lényegesen kevesebb társaság működik most, mint a tavalyi harmadik negyedévben.
