A nemzetgazdasági tárca vezetése a stabilitást, a kiszámíthatóságot és a bizalomerősítést tekinti munkája alapjának – fogalmazott Varga Mihály a miniszteri beiktatását követő első sajtótájékoztatóján. Hozzátette: „átmenetinek tekinthető a forint jelenlegi gyengülése, kormányzati reakció csak akkor szükséges, ha az árfolyam tartósan és jelentősen tér el a költségvetésben szereplő szinttől.
Varga Mihály arról is beszélt, hogy a devizapiaci hullámzást mindig „az élet hozza magával”. Van, amikor belső, van, amikor külső okai vannak. Kiemelte, hogy miniszterként a rövid távú devizapiaci ingadozásokkal nem kíván foglalkozni, a kormány cselekvőképes, ha kell, reagál. A miniszter a devizahitelesek problémájának kezelésében nem tartja szükségesnek új eszközök bevezetését, legfeljebb a meglévők szélesítését és finomhangolását.
| 300 felett |
| A forint az euróval szemben először 2009 februárjában került 300 fölé, és akkor 3 hónapig tartózkodott a kerek lélektani határ felett. 2011 októberében ez az időszak nagyjából 4 hónapig tartott, tavaly májusban pedig 1 hónapig. A történelmi mélypont 2011 októberében 323,97-nél található. |
Balogh Balázs, az XTB brókercég piaci elemzője az FN24-nek elmondta: Varga Mihály beszédében szó esett arról, hogy a 2013-as büdzsé 285-ös euróárfolyamon készült. Ez pedig utalhat arra, hogy nem engedhetik szabadjára a forintot. Erre egyébként azonnal reagált a jegyzés, amely 302 alá is be tudott nézni az euróval szemben.
Frissítés: Tovább gyengült a forint a legfontosabb nemzetközi devizákkal szemben a bankközi piacon. Az euró forintárfolyama délelőtt 11 óra környékén rövid időre 305,71 forintra emelkedett, majd 305,50 alá süllyedt vissza. Reggel még 302 forinton jegyezték az eurót.
A szakértő szerint a fundamentumok nem indokolják a forintgyengülést, és pozitív tényezőként említhető, hogy Magyarország CDS kockázati felára nem ugrál, illetve az államkötvények hozamai is csak minimálisan emelkedtek. Például a 10 éves államkötvényeknél 6,47 százalék környékén volt délután a hozamszint. Szerinte jelenleg sokkal inkább arról van szó, hogy a piac érzékenyen reagál a jegybankkal kapcsolatos személyi változásokra és lépésekre. Emellett pedig már az újabb monetáris lazítást is árazzák.
Az MNB monetáris tanácsának február végi ülésén (még Simor András elnökletével) újabb 25 bázisponttal 5,25 százalékra csökkentették az alapkamatot, amely az augusztusi 7 százalékról, hét egymást követő vágás után süllyedt a jelenlegi, rekordalacsony szintre. A döntés jegyzőkönyvét kedden hozzák nyilvánosságra. „Simor András még februárban, az ülés utáni tájékoztatón utalt arra, hogy megint a szoros többség az, amely a kamatcsökkentésre szavazott” – tette hozzá Balogh Balázs.
A Magyar Nemzeti Bank március végén teszi közzé legújabb inflációs jelentését, amelyben Balogh Balázs szerint elképzelhető, hogy már akár egy nem konvencionális monetáris lazítást is megemlítenek. A nem konvencionális, eddig felmerült lépések közül a két legmarkánsabb lehetőség a kötvényvásárlás, illetve az újabb devizahiteles mentőcsomag. „Az viszont kérdéses, hogy Matolcsy György komolyan gondolta-e, hogy a devizahiteleseket az ország devizatartalékából segítenék.”
Az XTB piaci elemzője úgy véli, hogy a mostani 300 feletti szintek még nem számítanak kritikusnak, így nem várható, hogy tényleges beavatkozás történik a kormányzat vagy az MNB részéről. Az viszont megjósolható, és Varga Mihály mai beszéde is azt mutatja, hogy a kommunikáció szintjén megpróbálják erősíteni a forintot. Hozzátette: nemcsak a jegybank körüli változások, hanem az alkotmánymódosítás és az azt övező vita sem kedvez a hazai devizának.
| Mi várható? |
| Az elemző szerint nyugodtabb piaci hangulat esetén is legfeljebb 298-299-ig erősödhet a forint, ellenkező esetben viszont 307-ig is felszökhet az euróárfolyam. |
