Még egy lépéssel közelebb került a magyar állam a devizakötvény-kibocsátáshoz azzal, hogy bejelentette dollárkötvény-kibocsátási szándékát az amerikai értékpapír-felügyeletnek. Bár az előzetes tájékoztatóban nem írják, hogy mekkora összegről, milyen hosszú futamidőről van szó, de a piaci szereplők korábban már nagyjából egyetértettek abban, hogy 5-10 éves kötvényt 2-3 milliárd dollár értékben dobhatnak piacra 5,25-5,5 százalékos hozam mellett – emlékeztetett az előzményekre Balogh Balázs, az XTB brókercég piaci elemzője.
Korábbra várták
A legtöbb szakértő már a múlt hét végére várta a magyar devizakötvény-kibocsátást, miután kedden lezárult az a nemzetközi roadshow, amely során a nagybefektetők megismerhették a kibocsátás részleteit. Gátat szabhatott a piacra lépésnek a Moody’s múlt pénteki bejelentése. A hitelminősítő megerősítette a Magyarországra vonatkozó befektetésre nem ajánlott kategóriát, és a további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást is érvényben hagyta. Ha a magyar kormány előzetesen értesítést kapott a hitelminősítő szándékáról, akkor vélhetőleg ez is késleltethette a folyamatot.
Balogh Balázs szerint a kibocsátás erősítené a bizalmat a magyar kötvénypiac iránt, így jelentős forinterősödést hozhat a következő napokban: a mostani árfolyam akár a következő támaszig, 285-286-ig süllyedhet. Ha azonban mégsem érkezik hír a tényleges lépésről, akkor a hazai deviza tovább gyengülhet, és elérheti a 294-295-ös árfolyamot is az euróval szemben.
Frissítés: Magyarország 5 és 10 éves futamidejű dollárkötvényeket bocsát ki – értesült a Thomson Reuters pénzügyi hírügynökség és az IFR piaci elemző cég. A magyar kötvények árazása a várakozások szerint 345 bázisponttal haladja majd meg az 5 éves amerikai benchmark, és 355 bázisponttal a 10 éves amerikai benchmarkkötvény árazását. A kibocsátás összegét és a pontos árazást kedden később jelentik be. A kibocsátás főszervezői a BNP Paribas, a Citigroup, a Deutsche Bank és a Goldman Sachs pénzintézetek.
Ezekre figyeljen a héten
A következő napokban több esemény is hathat a forintárfolyamra: szerdán érkezik az eurózóna előzetes GDP-adata. Ha ez lassulást mutat vagy feléleszti a recessziós félelmeket, akkor ennek az euró és a feltörekvő devizák – köztük a forint – láthatják kárát.
Csütörtökön a G20-csoport találkozik Moszkvában, ahol az eurózónát is nyomasztó „devizaháború” lehet majd az egyeztetések középpontjában. Több nagyobb gazdaság is úgy próbálja élénkíteni az exportját, hogy egymással versengve gyengíti a saját devizáját. Ez Kína szerint jelentős inflációs nyomást hozhat.
Összességében csendesen indult a hét a piacokon. A kínai holdújév miatt a kínai, vietnami és a tajvani részvénypiacok egész héten zárva lesznek, a hongkongi börze csütörtökön nyit. A tegnapi makronaptár gyakorlatilag üres volt. A befektetők a szerdai amerikai makroadatra várnak, amely a januári kiskereskedelmi forgalomba ad betekintést. A beszámoló azért nagyon fontos, mert ez az első hónap, amikor már megmutatkozik az adóemelés hatása. (Az amerikai személyes fogyasztás az GDP nagyjából kétharmadát adja.)
Euró, dollár, jen
Az euró-dollár középárfolyam tegnap többször is áttörte az 1,34-es szintet, innen azonban visszapattant. Az XTB piaci elemzője elmondta, hogy az 1,37-es szint fölött és az 1,3280-as szint környékén nagyon erős a támasz. Balogh Balázs szerint a devizapár elég ingatag, és akár a héten bejárhatja ezt a sávot. A szakértő úgy fogalmazott, hogy a héten inkább dollárerősödésre számít.
A japán jen tovább gyengült a dollárral szemben, este a 94-es szint fölött is volt a középárfolyam, bár hajnalra ismét ez alá került. A piaci szereplők továbbra is arra számítanak, hogy a japán jegybank és a japán kormány is elszánt a további lazítások mellett.
