Egy-egy példa levezetése akár másfél-két oldal is lehet – érzékeltette dr. Székely Péter, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. adótanácsadója, hogy a kisvállalati adó jóval bonyolultabb, mint a másik újoncnak számító tételes kisadó.
Kinek éri meg?
A szakértő azt javasolja a vállalkozóknak, hogy elhamarkodott döntések helyett üljenek le a könyvelőjükkel, adótanácsadójukkal, és részletes számításokat végezzenek. Csak így lehet eldönteni, hogy az adott társaságnak megéri-e vagy sem az új adónem.
„A kisvállalati adózás elsősorban azoknak a társaságoknak lehet kedvező, amelyek a tőkefelhalmozás időszakában vannak, felhalmozásra törekednek, és a bevételük jelentős részét beruházásra vagy eszközvásárlásra fordítják. Aki viszont osztalékot vesz ki a cégből, annak nem biztos, hogy megéri, mert az osztalék után továbbra is meg kell fizetnie a 16 százalékos személyi jövedelemadót és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (az utóbbit a 450 ezer forintos felső határig). Sokan azt gondolják, hogy a kisvállalati adó megfizetésével a kivett pénz utáni adóterhet is megússzák, de nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez változatlanul megmarad” – figyelmeztetett az egyik fontos buktatóra dr. Székely Péter.
| Milyen adónemek alól mentesít a kisvállalati adózás? |
|
A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka. Az új adónem előnye, hogy az adóalany mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. A törvény szövege csak azt tartalmazza, hogy mit vált ki az új adó, azt nem, hogy az osztalék után a magánszemélynek ugyanúgy adózni kell (szja és eho), mint a társasági adó esetében. Ki választhatja? Adóalany lehet az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó, valamint a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, amennyiben megfelel a törvény összes előírt feltételének. Hogyan választható? Az adóhatóság erre a célra létrehozott nyomtatványán, kizárólag elektronikus úton jelentheti be az adózó, hogy a társasági adó helyett a kisvállalati adózást választja jövő januártól. A bejelentést az adóévet megelőző év december 1. és 20. között lehet megtenni. A társaságok a döntésüket – megadott nyomtatványon – a bejelentést követő naptári év január 15-éig vissza is vonhatják. Nem választhatják ezt az adónemet azok a cégek, amelyeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az egymillió forintot. |
Eva vagy kisvállalati adó?
Erre sem lehet egyértelmű választ adni, ez is teljes mértékben cégfüggő. A Saldo adótanácsadója óvatosan úgy fogalmaz, hogy részletes számításokkal, az összes tényező figyelembevételével eljuthatunk olyan megállapításig, hogy a cég paraméterei mellett az adott vállalkozásra nézve az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kedvezőbb. De általánosításra itt sincs lehetőség.
„A jogszabály szerint december 1. és 20. között jelenthetik be a cégek, hogy a kisvállalati adózást választják, és következő év január 15-éig még visszavonhatják a döntésüket. Az evások esetében a buktató, hogy amennyiben ‘beleugrottak’ a kisvállalati adózásba, akkor hiába módosítják a döntésüket január közepéig, ha az eva-körből kiléptek (márpedig erre szükség van a váltáshoz), akkor az egyszerűsített vállalkozói adózást már nem választhatják újra. Erre csak két év múlva lesz lehetőségük” – összegezte dr. Székely Péter.
| Az adó alapja |
|
Az adóalany nyilvántartásait a számviteli törvény előírásai alapján, a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti. Az adókötelezettség a belföldről és külföldről származó jövedelemre egyaránt kiterjed. Az adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de az adóalap nem lehet kevesebb a személyi jellegű kifizetések összegénél, így ha a beszámolóban kimutatott pénzeszköz állománya csökken (azaz a pénzeszközök tárgyévi összege kevesebb, mint az előző évi pénzeszközállomány), a személyi jellegű ráfordítások után akkor is meg kell fizetni az adót. |
A jogszabály alapján a személyi jellegű kifizetések után mindenképpen adózni kell. Idetartozik a vállalkozó által munkabérként, juttatásként felvett pénz, de a munkavállalók bérköltségei is. A Saldo szakértője szerint ezek a tételek még a tervezhető kategóriába tartoznak, de azt már jóval kevésbé lehet előre jelezni, hogy a pénzforgalmi egyenleg, vagyis a bankszámla és a pénztár egyenlege hogyan alakul. Gondoljunk csak arra, hogy szinte lehetetlen előre megmondani, hogy a vevők majd hogyan fizetnek, év végére mennyi lesz a befolyt vevői követelés. Az egyenleget egyebek közt a hitelfelvétel és -törlesztés is csökkentheti, illetve növelheti.
| Mi a választás feltétele? |
|
Az adózó az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha – az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt, – az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét, – az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel, – üzleti évének mérlegforduló napja december 31, – az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. Nagyon fontos, hogy a kapcsolt vállalkozások esetében ezeket a feltételeket a vállalatcsoport egészére kell nézni, akkor is így van ez, ha például az anyacég külföldön működik. |
