Üzleti tippek

A kisadózók ne akarjanak nyugdíjba menni

Sipos Anikó
Sipos Anikó

gazdasági újságíró. 2012. 10. 16. 14:50

A tételes kisadózásnál az a mézesmadzag, hogy az eddigieknél jóval több maradhat a vállalkozók zsebében, de a buktatókat sem árt mérlegelni.

A júliusi elképzelésekhez képest jócskán átszabták a tételes kisadózásról szóló törvénytervezetet, amelyről a parlament október elsején tartott zárószavazást. Az „elvettek, hozzáadtak, módosítottak” mérlege összességében kedvező, emiatt is várható, hogy népszerűvé válik az új adónem.

Dr. Székely Péter, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. adótanácsadója szerint a tételes kisadózás egyik fő előnye, hogy az ezt választóknál – az eddigi adózási lehetőségekhez képest – hirtelen jóval több pénz marad. A szabályozás hátulütőjét viszont a sorok között sokan nem veszik észre, ezt pedig az alacsony nyugdíjakban látja a szakértő.

A vállalkozó az eddigi adózási formáknál – leegyszerűsítve – a bevételek és a költségek különbsége után adózott, itt viszont a főállású kisadózónál csak havi 50 ezer forint az adó. Meggondolandó ugyanakkor, hogy biztosítási jogviszony csak a 81 300 forintra vonatkozik, tehát ezután számítják majd a nyugdíjat is, amelynek összege természetesen függ a ledolgozott évektől és az életkortól is, de ha a 81 300 forint 71 százalékát vesszük (ez 33 évi szolgálati időnek felel meg), akkor ez 57 723 forint.

Plafon alatt, plafon felett

A kisadózó vállalkozások tételes adóját azoknak az egyéni vállalkozóknak, egyéni cégeknek és kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaságoknak vagy közkereseti társaságoknak érdemes választani, amelyeknek az éves árbevétele nem haladja meg a 6 millió forintot. Kft.-k nem lehetnek kisadózók. Ha a bevétel mégis magasabb a felső határnál, akkor a 6 millió feletti részre már 40 százalékos adót is kell fizetni. A küszöb átlépésénél ésszerű döntés a kisadózás feladása, és a „hagyományos szisztémára” való visszatérés, miszerint az egyéni vállalkozó az szja-törvény szerint, a bt., kkt. pedig a számviteli törvény és a társasági adózás szerint fizeti a kötelezettségeit.

Havi 300 ezer helyett 450 ezres fizetés

A tételes kisadózás teljes adóterhe havi 50 ezer forint. Ha a legkedvezőbb esetet vesszük, a 6 milliót 12 hónapra elosztva, havi 500 ezret keres a vállalkozó, akkor is 50 ezer forint a „fix” adóteher, de akkor is ennyit kell fizetnie, ha ennél kevesebb a befolyó pénz, vagy ha az adott hónapban egyáltalán nem volt bevétele.

Ha a maximális, átlagosan havi 500 ezres összeget nézzük, akkor ebből 450 ezer forint (tehát a bevétel 90 százaléka) a vállalkozónál marad. A „hagyományos adózásnál” ezzel szemben például egy könyvelő alig tudott költséget érvényesíteni, így a példánkban a félmilliós bevételt mondjuk 100 ezerrel tudta csak csökkenteni, ugyanis ennél több költségszámlája nem nagyon volt. A bevételek és a költségek különbsége, vagyis ebben az esetben a 400 ezer forint után pedig nagyjából 200 ezer forintot adózott, tehát így 300 ezer forint (60 százalék) maradt a vállalkozó zsebében (természetesen ezek átlagszámok).

A különbség látványos, azonban hozzá kell tenni, hogy a kisadózásnál rendkívül kecsegtető, 90 százaléknyi fizetés csak a havi 500 ezer forintos bevételre igaz. Ettől alacsonyabb összegeknél már jelentősen csökkenhet az új adó előnye, mivel az 50 ezer forint adót például bevétel hiányában is meg kell fizetni.

Az adóalanyiság keletkezése 4.§

(1) A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre.

(2) A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre.

(3) Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve.

(4) Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely a TEÁOR 2008 szerint

a) 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység

b) 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége

c) 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységet folytat

Az egymilliós partnerekre már a NAV is kíváncsi

Nagy port vert fel a júliusi tervezetben az a kitétel, hogy ha a kisadózó cégnek számláz, akkor az adott társaság ezt nem számolhatja el költségként, hanem ezzel meg kell emelnie a társasági adó alapját. Ezt a sokak által kritizált és a kisadózók jó részét hátrányosan érintő szabályt végül kihúzták, és helyette bekerült, hogy ha valaki 1 millió felett számláz egy cégnek, akkor a kisadózónak és a megrendelőnek is jelentési kötelezettsége van a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé. Ez az „újítás” a törvényhozó szándéka szerint védelmet jelent a cégek feldarabolása ellen.

Nem nézik jó szemmel az egy lábon állást

Szintén mostani változás, hogy a jogszabályba bekerült a „munkaviszonytól való elhatárolás” kritériuma. Ezzel azt próbálják megakadályozni, hogy a cégek a munkavállalóikat kisadózóvá szervezzék ki, és így spóroljanak látványosan az adóterheken. Több szempont is van, de a szabályozás szerint, ha a kisadózó a bevétel több mint 50 százalékát egy cégtől kapja, és a többi munkaviszonyra jellemző feltétel közül is több megvalósul, akkor az már munkaviszonynak minősül, függetlenül attól, hogy a 6 millió vagy akár csak a másfél milliós bevétel feléről van szó – magyarázta a Saldo szakértője.

A NAV a tételes kisadózásnál vizsgálni fogja, hogy ténylegesen a kisadózó végezte-e az adott feladatot, az is fontos, hogy ő (és ne a megrendelő) szabja meg a munkavégzés rendjét, hiszen egy vállalkozásnak egy másik cég nem adhat utasítást, csak megrendelést. Előírás, hogy a tevékenység végzésének a helye és a tevékenység végzésének eszközei (anyagai) is a kisadózó birtokában legyenek, tehát az sem fér bele, hogy a kisadózó a megrendelő irodájában dolgozzon, esetleg ott még főnöke és beosztottjai is legyenek, hiszen ez már kimeríti a munkaviszony fogalmát.

Dr. Székely Péter úgy véli, hogy egyebek közt a könyvelőknek, tanácsadóknak, fodrászoknak, kozmetikusoknak lehet előnyös ez az új adónem, de olyan tevékenységnél, amely a megrendelő telephelyéhez, irodájához kötött, viszont nem alkalmazható mindez. Raktáros például nem lehet kisadózó, hiszen ott a főnök ad utasítást, hogy mikor érkezik az áru, mikor nyitnak, zárnak, ez pedig már munkaviszonynak számít.

Bírságveszély

A NAV törvény adta lehetősége, sőt kötelezettsége, hogy az adózási előírások megsértése esetén mulasztási bírságot szab ki. A szakértő szerint ebben a kisadózás sem különbözik a többi adónemtől. Vannak előírások, amelyekre hatványozottan oda kell figyelni, de ezt a törvényben részletesen leírják. Ilyen például, hogy bevételi nyilvántartást kell vezetni, a számlára azt is rá kell írni, hogy a számlakiállító „kisadózó” (ennek elmulasztása egyéni vállalkozásnál akár 200 ezer forintos, kisadózó társaságnál akár 500 ezer forintos mulasztási bírságot is maga után vonhat), továbbá teljesíteni kell az adatszolgáltatási kötelezettséget az egymilliós határ felett.

Fontos még szem előtt tartani, hogy ha a vállalkozó nem ad számlát, nyugtát, továbbá munkavállalókat bejelentés nélkül foglalkoztat, igazolatlan eredetű árut forgalmaz, vagy jövedéki szabálysértést követ el, akkor jogosultsága azonnal megszűnik, és ezt követően 24 hónapon belül nem választhatja a tételes kisadózást.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.