Üzleti tippek
egyetemista (egyetemista)

Jobban megéri egyetemistákat foglalkoztatni

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2012. 09. 25. 19:43

A 25 év alattiak foglalkoztatásánál jövőre 2 évig egyáltalán nem kellene a cégeknek szociális hozzájárulási adót fizetniük. Vagyis jobban megéri majd például egyetemistákat foglalkoztatni. A lépés azonban hátrányba hozhatja a diákszövetkezeteket.

Az idén a felsőoktatásba bejutott hallgatók több mint felének fizetnie kell (részben vagy egészben) a képzése költségeit. És nyilván egyéb kiadásaik is vannak, amiket felnőttként lassan illene saját zsebből megoldani. Mindkét célra fel lehet persze venni persze venni Diákhitelt. Csakhogy azt vissza is kell fizetni, amivel lehetnek gondok.

Célszerűbb lehet inkább diákként is munkát vállalni. Ez nemcsak a pénzügyi gondokra jelenthet megoldást, hanem a későbbi munkavállaláshoz szükséges gyakorlatot is meg lehet szerezni.

A munkáltatóknak is jó lehetőség lehet diákmunkást alkalmazni, mert ez lehetőséget ad arra, hogy megismerjék későbbi lehetséges alkalmazottaikat. Kérdés, a foglalkoztatás milyen formában éri meg leginkább a munkáltatónak és a diáknak. S hogy a jövőre tervezett változtatások mennyiben módosíthatják az eddigi trendet.

Idén: munkaviszonyban vagy diákszövetkezeten keresztül

Ha a munkáltató ma a diákot munkaviszonyban foglalkoztatja, akkor mindketten az általános szabályok szerint adóznak. Ennél kedvezőbb lehet a munkáltató számára, ha diákszövetkezeten keresztül keres alkalmazottat, például nappalin tanuló egyetemistát. Az iskolaszövetkezetek működési alapját ugyanis egy jogszabályokba foglalt kedvezmény adja – mondta el megkeresésünkre az EU-Csoport HR vezetője, Hoffmann Gábor Csaba.

Ez azt jelenti, hogy az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatott, nappali tagozatos tanuló/hallgató munkabérét szociális hozzájárulás adó (27 százalék) nem terheli. Vagyis ezt az adót nem kell megfizetnie a diákszövetkezetnek (és így a munkáltatónak sem).

Viszont valamennyi költségre azért kell számítania a munkáltatónak, amit az iskolaszövetkezet számláz le neki, az adminisztratív feladatok elvégzéséért. Mértéke változó, de jellemzően jóval kevesebb, mint a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó.

Diákszövetkezeti előnyök

Fontos azt is elmondani, hogy a diákszövetkezet nemcsak költségben jelent előnyt a munkáltatónak. Hanem amiatt is, mert leveszi a válláról a toborzás terhét és rugalmasan elégíti ki a munkaerőigényt. S a diákfoglalkoztatással járó adminisztrációt is magára vállalja.

A diákok számára pedig azért előnyös, ha szövetkezeten keresztül dolgoznak, mert ez védettséget jelent nekik munkajogilag (pl. az elvégzett munkáért biztosan megkapják az ígért pénzt). Pont azért kapnak adókedvezményt a diákszövetkezetek, hogy ezt a védettséget garantálják. S a diákoknak az is kedvező lehet, hogy nem kell külön foglalkozniuk a munkakereséssel sem, hiszen ezt elvégzi helyettük a szövetkezet.

Jövőre változik az adóteher

Januártól azonban elolvadhat a diákszövetkezetek eddig törvényben rögzített előnye. Méghozzá a munkahelyvédelmi akcióterv 25 év alattiak foglalkoztatását támogató programja miatt. A parlament ugyanis tegnap elfogadta azt a módosítót, amely szerint a legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező pályakezdő 25 év alattiak után két évig egyáltalán nem kellene a munkáltatóknak szociális hozzájárulási adót fizetniük. Feltéve, ha az alkalmazott fiatal bére nem haladja meg a bruttó százezer forintot. (Az eredeti törvényjavaslatban még az szerepelt, hogy a szociális hozzájárulási adó felét kellett volna csak fizetniük a cégeknek a 25 év alatti foglalkoztatottakra.)

Ez azt jelenti, hogy (ha csak nem adnak valami új kedvezményt), jövőre a diákszövetkezetek alól kihúzzák az eddigi adózási előnyt. Nem egészében, de nagyrészt igen. Ha csak a költség oldalt nézzük, akkor e szerint a szövetkezetek csak a két évnél hosszabb ideig alkalmazott és bruttó százezernél nagyobb bérű diákok foglalkoztatásánál tudnák megőrizni adózási előnyüket.

Mi lehet ennek a következménye?

A két évnél rövidebb időre felvett, legfeljebb bruttó százezerért foglalkozatott diákoknál jövőre a munkáltatónak olcsóbb lehet, ha maga foglalkoztat. Mert szociális hozzájárulási adót így sem kellene megfizetnie. S ha maga foglalkoztatná a diákot, akkor a diákszövetkezeti adminisztrációs költséget is megspórolhatná. Kérdés, hogy erre gondoltak-e a jogalkotók.

Diákmunka (diákmunka, egyetemista)
Fotó: MTI / Honéczy Barnabás

A másik kérdés, hogy ha így szavazzák meg a tervezetet (s a diákszövetkezetek nem kapnak más adózási előnyt), akkor a munkáltatók számára mi lesz a fontosabb. Az, hogy a szociális hozzájárulási adó mellett megspórolják a diákszövetkezet által leszámlázott költségeket is (s nélkülük foglalkoztassák a diákokat).

Vagy inkább az, hogy élvezzék azokat az egyéb előnyöket, amiket a szövetkezetek nyújthatnak, s ezért cserébe vállalják a jutalék megfizetését is.

Hoffmann Gábor Csaba bízik abban, hogy valamiképpen mégis megmarad a diákszövetkezetek adóelőnye. Ha mégsem így lesz, azzal szerinte nem nyerne, hanem akár százezer munkavállalót is veszítene a kormány. Az iskolaszövetkezetek ugyanis koordináló szerepet is betöltenek: segítenek abban hogy a diákok (szakmájukba vágó) munkát találjanak. És fordítva is, hogy a munkáltatók (szakirányú tanulmányokat) folytató diákot tudjanak felvenni. Ha a változtatás miatt a szövetkezetek kiszorulnak a diákfoglalkoztatásból, akkor sokkal nehezebben találhat egymásra diák és foglalkoztató, mint most. Vagyis a jelenleginél jóval kevesebb diákmunkahely jöhet létre.

Foglalkoztatás ösztöndíjasként

A munkaviszonyos vagy diákszövetkezeti foglalkoztatás mellett ösztöndíjasként is foglalkoztathat a cég diákot. A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) ezzel a formával kapcsolatban azt hangsúlyozta: nem a szó hétköznapi értelmében vett ösztöndíjról van szó. (Szerződést ilyen esetben a munkáltató és a diák köt egymással.)

Ha az ösztöndíj munkavégzés után jár, akkor a felek (az egyetemista és a cég) közt fennálló jogviszony szerint kell adózni. Munkaviszony esetén a kapott bér nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Ha pedig egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban (például megbízási szerződés alapján), akkor a kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít. Mindkét esetben a juttatás az összevont adóalap része.

Költség, vagyis adózási oldalról a munkaviszonyos ösztöndíjas foglalkoztatás nem különbözik a sima munkaviszonyostól. Vagyis nincs adózási előny. Megbízásos jogviszonynál van annyi előny, hogy csak akkor kell megfizetnie a munkáltatónak a szociális hozzájárulási adót, ha a havi díjazás meghaladja a bérminimum (108 ezer forint) 30 százalékát.

Sima ösztöndíj

A cégek munkavégzés nélkül is adhatnak ösztöndíjat egy-egy diáknak, a tanulmányai alatt, támogatásul. Például azért, hogy – a legjobbakat kiválasztva – később bővítsék szakembergárdájukat. Költség oldalról azonban így sem járnak jobban. Mert amennyiben az egyetemista úgy kap ösztöndíjat, hogy nem végez munkát, akkor a cégnek ugyan nem kell meg fizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót. Viszont helyette (szintén 27 százalékos) ehó-fizetési kötelezettsége lesz. A diáknak pedig csak szja-t kell fizetnie a kapott ösztöndíj után.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

A Piramis gameshow díszlete

Hemzseg a hibáktól A Piramis

Kommentek

The Dark knight Le chevalier noir
The Dark Kight 
2008
Real  Christopher Nolan
Heath Ledger.
COLLECTION CHRISTOPHEL © Warner Bros
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.