A gazdasági válság leglátványosabban az ingatlanszektort sújtotta. Csökkentek az ingatlanárak, a bérleti díjak, új beruházások híján az építőipar már 6 éve hanyatlik, és úgy látszik, még mindig van lejjebb. A májusi KSH-adatok szerint az építőipari termelés éves szinten több mint 15 százalékkal csökkent, és a kilátások is elég sötétek. A Policy Agenda felmérése szerint a következő félévben a kis és közepes cégek 82 százaléka nemmel válaszolt arra kérdésre, hogy tervez-e ingatlanvásárlást, -eladást, vagy -bérlést.
A négy fal között
A kkv-k üzleti tevékenységének helyszínei vegyes képet mutatnak. A vizsgált cégek több mint 60 százaléka saját tulajdonú ingatlanban (is), körülbelül fele bérleményben (is) működik. A megkérdezett cégek 8 százaléka ugyanis saját és bérelt ingatlant is használ. Kizárólag saját ingatlanban a vállalkozások 53 százaléka működik, míg 39 százalékuk csak a bérlést választotta.
A vállalkozások 44 százaléka saját irodában végzi tevékenységét, és ugyanennyire jellemző a saját tulajdonú termelési vagy értékesítési célú helyiség használata is. Saját raktárról valamivel kevesebben, 35 százalékuk számolt be.
A bérlemények legnagyobb részét az irodák teszik ki. Ez a cégek 35 százalékánál jellemző. Termelési vagy értékesítési célra csak 21 százalékuk bérel ingatlant, a raktáraknál pedig még ennél is kisebb hányaduk dönt a bérlés mellett.
Túl sok a nem
A következő félévre telekvásárlást a megkérdezettek csupán 3 százaléka tervez, míg új ingatlan építésén összesen 6 százalékuk gondolkodik. A megkérdezett kkv-k 5 százaléka új ingatlan bérlését tervezi, míg 8 százalék a már meglévő ingatlanát szeretné értékesíteni. A vállalkozások 82 százalékánál viszont egyik változtatás sem szerepel a tervek között, azaz nagyon inaktív jelenleg a kkv-szektor, és mindez az ingatlanpiaci válság további elhúzódását erősíti.
Fotó: Shutterstock
Merre mozdulhatnak el az ingatlanárak?
A kis- és közepes vállalkozások cégvezetői a legtöbb szegmensben nem számítanak lényeges változásra. Általános tendencia, hogy Budapest belvárosától a vidéki ingatlanok felé haladva az árnövekedést stagnálás, majd árcsökkenés váltja fel.
A válaszadók a tavaly év végi árakhoz viszonyítva az új ingatlanok árában Budapest belvárosában átlagosan 3,5 százalékos növekedést várnak, gyakorlatilag stagnálásra számítanak a főváros külső kerületeiben és az agglomerációban, míg vidéken 4,3 százalékos csökkenést prognosztizáltak.
A használt ingatlanok árában a kkv-vezetők átlagosan csökkenést várnak minden területen attól függően, hogy hol található az ingatlan. Budapest belvárosában a várakozások gyakorlatilag stagnálásként értelmezhetőek. A külváros és az agglomeráció esetében már érezhetőbb, 2,7 százalékos áresést várnak a cégek. A legnagyobb változást a vidéki használt ingatlanok áránál jelezték, ebben a szegmensben jelentős, 7,4 százalékos árcsökkenést prognosztizálnak.
A bérleti díjak esetében Budapest belvárosában 3,9 százalékos, a külvárosban és az agglomerációban 1 százalékos díjnövekedéssel számolnak a cégvezetők, míg a vidéki ingatlanok év végi bérleti díját 3 százalékkal teszik alacsonyabbra a tavaly év végi adatokhoz képest.
Sötét mérleg
Az ingatlanpiacon a kkv-k szerint továbbra sem várható fejlődés. Az általános makrogazdasági beruházáscsökkenés és a kereslet folyamatos szűkülése nem ad lehetőséget a fejlődésre. Az irodapiac talán már elérte a mélypontját, további zsugorodás nem feltételezhető, bár vidéken még vannak jelek a további irodabezárásokra – áll a Policy Agenda összegzésében.
A logisztikai ingatlanok körében teljes leállás tapasztalható, szinte nincs is új raktárépítés, az eddigiek kihasználtsága is mélyponton van. A kkv-k szerint azonban innen már inkább lassú növekedés várható. A kiskereskedelemben a plázastop miatt megakadt a diszkontüzletek korábbi terjeszkedése is. A fogyasztás stagnálása, illetve visszaesése a kiskereskedelmi forgalom szűkülését okozhatja, így ez szintén megjelenik az ingatlanpiacon is.
