Az adótörvény újdonsága, hogy a munkáltató (legkésőbb február 28-ig) segítséget adhat a munkavállalónak a devizahitele végtörlesztéséhez. Méghozzá kétféleképpen.
Egyrészt nyújthat kamatmentes kölcsönt, és ekkor (az általános szabállyal ellentétben) nem kell személyi jövedelemadót, illetve egészségügyi hozzájárulást fizetnie a kamatkedvezményből származó jövedelem után.
Másrészt adhat vissza nem térítendő támogatást is, legfeljebb 7,5 millió forintig, szintén adómentesen. A támogatást a már befizetett végtörlesztésre is ki lehet adni (ha a munkavállaló bemutatja a megfelelő dokumentumokat), a kamatmentes kölcsönnél azonban ilyen rendelkezést a törvény nem tartalmaz – foglalta össze a lényeget a PricewaterhouseCoopers (PwC). Azt is nyomatékosították: a munkaszerződésben rögzített munkabért semmiképpen nem lehet vissza nem térítendő támogatással helyettesíteni.
Adódik a kérdés, a jelenlegi gazdasági helyzetben mennyire életszerű, hogy a munkaadók ilyen módon segítsék a dolgozóikat. S az is felvetődik, hányan élnek majd vissza a lehetőséggel.
Nem életszerű
Jóhiszemű kezdeményezés, de dilettáns, irracionális és életszerűtlen – jellemezte röviden a munkáltatói végtörlesztési támogatást a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc.
A magyar vállalkozások többsége nincs abban a költségviselő helyzetben, hogy ilyen szociális jellegű kiadásokba verje magát – tette hozzá. A cégek nem tudnak beruházni, fejleszteni, és bért fizetni is csak nehezen. Na meg: a vállalkozásoknak jövőre ki kell gazdálkodniuk a 18 százalékos minimálbéremelést és emellett még a 300 ezer forint alatti béreket is ki kell egészíteniük, ha nem akarják, hogy a dolgozóik (az adójóváírás kivezetése miatt) kevesebbet keressenek.
Ma egy munkáltató két oldalról segítheti a munkavállalóját: azzal, ha a munkahelyét megőrzi, és ha a bérét rendezi – fejtette ki Dávid Ferenc. Úgy véli, a dolgozók is pontosan tudják, a jelenlegi gazdasági helyzetben nem állhatnak elő a munkaadójuknál azzal a kéréssel, hogy segítse őket a végtörlesztésben.
Ha csak egy kicsi hiányzik
Hasonló véleményen volt a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, Pataky Péter is. Évi 2-3 millió forint körül kereshet a többség, aki bajban van a devizahiteleivel – becsülte. Mennyire életszerű, hogy 7,5 millió forintot odaadjon neki pluszban a munkáltató, ha egyébként éves szinten ennek csak töredékét adja? 1-2 millióval meg nem sokat érnek a devizahitelesek, hiszen 9-10 millió vagy még több a fizetni valójuk – tette hozzá.
Inkább kommunikációs manőver, mint reális segítségnyújtás ez a lépés – értékelt. Nem tartja valószínűnek, hogy (főleg maximális összegben) sok munkavállaló kapna támogatást. Azt viszont el tudja képzelni, hogy ha a dolgozónak éppen csak egy kicsi hiányzik a végtörlesztéséhez (pár százezer forint), akkor beszállhat a munkáltató.
Selmeczi Gabriella Fidesz szóvivő mondatára, amelyben arra biztatta az embereket, hogy keressék meg a munkáltatójukat, és éljenek az adómentes támogatás lehetőségével, így reagált az MSZOSZ elnöke: „A hatalomnak mindig jó, ha újabb bűnbakokat talál.” Hiszen a kormány mondhatja azt: megteremtette a végtörlesztés támogatásához az adómentes lehetőséget. Csak azok a gonosz munkáltatók nem segítenek a dolgozóknak! – vetítette előre.
Tisztázatlan tényezők
Nemcsak a realitással van baj, hanem azzal is, hogy néhány munkajogi részletre egyáltalán nem gondolt a jogalkotó, s ezekből komoly problémák lehetnek. A PwC mindenképpen azt tanácsolja, vizsgálják meg a munkáltatók, hogyan védhetik magukat például arra az esetre, ha a munkavállaló röviddel azután, hogy a végtörlesztési támogatást megkapta, felmondana. Pataky Péter és Dávid Ferenc is felvetette ezt, utalva rá, hogy a támogatás nem hitel, vagyis nem kell visszafizetnie a dolgozónak, ha csak erre nem biztosítja be magát a munkáltató.
A másik munkajogi kérdés: milyen kritériumok alapján választhatja ki a munkáltató, hogy kinek és milyen összegig nyújt támogatást – említette meg a PwC. És ha az egyik dolgozónak ad, a másiknak nem (vagy azért, mert nem akar neki adni, vagy azért mert nincs devizahitele), az vajon mennyire diszkrimináció? És milyen munkahelyi légkört okozna ez? – sorolták tovább az érdekképviseletek vezetői. Ezeket a részleteket mind ki kellett volna dolgozni – tették hozzá.
Még szerencse, hogy csak lehetőség a támogatásnyújtás, és nem kötelező – jegyezte meg Dávid Ferenc. Azt is hozzátette: nem hiszi, hogy sok vállalkozás élne a lehetőséggel, azt meg nem szeretné, ha az állami szféra élne vele. Ha például (a részben tartósan veszteséges állami és önkormányzati vállalkozásoknál) a mindenki által befizetett adóforintokból „jótékonykodnának”. Pedig nagyon úgy tűnik, hogy az állam, mint a legnagyobb munkáltató élne a lehetőséggel.
Az állam is beszállna?
Mint mi is hírül adtuk, összeíratták, hogy a közszférában dolgozók közül hány embernek, mennyi devizahitele van, és akarnak-e végtörleszteni. S hogy mi célból? Ezt már hétfőn tudakolta az FN24 a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM), de választ nem kaptunk. Közben kiderült, a kormány intenzíven dolgozik azon, hogy a közszférában foglalkoztatottaknak (külön konstrukcióval) tegye lehetővé a kimenekülést a devizahitel csapdájából. Legalábbis ezt válaszolta Hende Csaba honvédelmi miniszter Szombathelyen az MTI összeírást firtató kérdésére.
NGM válasz híján csak találgatni lehet, hogy vajon a közszolgálati végtörlesztési lehetőség milyen pontokban lesz más, mint a már működő – például mások lesznek-e a feltételek, hosszabb lesz-e a benyújtási határidő, vagy netán átválthatják-e majd munkaadói hitelre a tartozásukat ezek az emberek.
Nemcsak Dávid Ferenc, hanem Pataky Péter szerint is „furcsa” lenne, ha (a befizetett közpénzekből) az állami cégeknél is adnának végtörlesztési támogatást. Pataky azzal együtt is ezen a véleményen volt, hogy együtt érez azokkal a közszférában dolgozókkal, akiknek 5 éve befagyasztották a bérüket (akár 2014-ig). S annak ellenére is, hogy úgy véli, ők megérdemelnék, hogy valamilyen segítséget kapjanak.
Visszaélhetnek vele
Más szempontból sem szerencsés, hogy minden munkáltató, és minden munkavállaló élhet a lehetőséggel. A vállalkozók ugyanis nem kizárt, hogy elgondolkoznak majd azon: ha a dolgozóiknak nem is adnak végtörlesztési támogatást, saját maguknak igen. Amennyiben munkaviszonyban dolgoznak a vállalkozásuknál, akkor ezt elvileg megtehetik. Vagyis a bt-k és kft-k vezetői a devizahitelüket kiválthatják, céges pénzen, adómentesen.
Nem zárja ki a törvény azt sem, hogy (állami és piaci cégek) magas fizetésű, vezető beosztású munkavállalói, vagy a vállalattulajdonosok maguknak adjanak végtörlesztési támogatást. Rendkívül disszonáns lenne, ha ez megtörténne – jegyezte meg Dávid Ferenc, egyetértésben Pataky Péterrel.
