Üzleti tippek

Gyorsulási verseny a világhálón

admin
admin

2010. 06. 18. 06:00

Világszerte jelentős fejlesztések indultak a net¬kapcsolatok sebességének növelésére, itthon 120 Mbit/s a csúcs. Az otthoni webhozzáférések átlagos gyorsaságában már sikerült megelőznünk az Egyesült Államokat.

Ritkán fordul elő, hogy az amerikai sajtóban Magyarországot olyan piacként emlegessék, amit utol kell érni. Bármennyire is meglepő, a széles sávú internet-hozzáférések kapcsán ez történt. A Bloombergnél ugyanis a legújabb, internettel kapcsolatos OECD-jelentésről szóló cikknek azt a címet adták, hogy az USA kiesett az elitből, és az a cél, hogy Magyarországot beérjék. Az OECD szerint a nethozzáférések sebességében és árában is jobban állunk, mint az Egyesült Államok. Az élmezőnyt Dél-Korea, Németország és Izland alkotja, a top 12-be Magyarország is befért, míg az USA csak a 15. a ranglistán. Ez különösen annak fényében jelentős visszaesés számukra, hogy tíz éve az Egyesült Államok még a harmadik volt az OECD-tagországok között a világhálós hozzáférések sebességét és árát vizsgálva.

Bár a jelentés viszonylag előkelő helyre rangsorolta Magyarországot, nem minden felmérés fest ilyen kedvező képet a hazai széles sávú internet helyzetéről. A webkapcsolatok gyorsaságának mérésére szolgáló alkalmazásokat fejlesztő Ookla Speedtest.net (sebességteszt) szolgáltatása alapján Magyarország június elején a globális ranglistán a 22. volt, 10,93 Mbit/s átlagos letöltési sebességgel, a világátlag 7,71 Mbit/s. A jelek szerint, ha a netezés gyorsaságáról van szó, a méret egyáltalán nem számít, hiszen viszonylag kis országok is a világ élvonalába kerültek ebben a mutatóban.

Az éllovas Dél-Korea mögött Lettország, majd az Aland-szigetek (a Botteni-öbölben elhelyezkedő, Finnországhoz tartozó, több mint 6500 szigetből álló szigetcsoport) és Moldova következik. De június elején az első tízben volt a letöltési sebességet vizsgálva Litvánia, Románia és Bulgária is. Az internetkapcsolatok gyorsaságában lévő különbséget jól érzékelteti, hogy a lista utolsó helyén szereplő Afganisztánhoz képest Dél-Koreában közel százszor gyorsabb az átlagos otthoni nethozzáférés.

Amerika, te drága

A webvilág nagyhatalmai eddig nem fordítottak különösebb figyelmet arra, hogy növeljék a világhálós kapcsolatok sebességét. Az Egyesült Államok például csak a 27., a szintén rendkívül fejlett internetes gazdaságú Nagy-Britannia a 33., míg a netezők számában éllovas Kína a 74. volt az Ookla listáján a hónap elején. Persze a távol-keleti ország mentségére szolgálhat, hogy viszonylag rövid múltra tekint vissza a kereskedelmi internetezés, de néhány európai állam – Moldova, Románia, Bulgária – példája azt mutatja, hogy alacsony szintről igen komoly fejlődést lehet elérni, akár rövid idő alatt is. Kína esetén nyilván a hatalmas távolságok és a kedvezőnek jóindulattal sem nevezhető földrajzi adottságok is közrejátszhatnak abban, hogy a nagy sebességet biztosító gyors világhálós kapcsolatok viszonylag lassabban terjednek, és a fejlesztések során is főként a nagyvárosokra összpontosítanak.

Bármennyire különösen hangzik, egyes vélemények szerint az Egyesült Államok viszonylag gyengébb átlagában – az amerikai otthonok esetén 10,14 Mbit/s volt a letöltési sebesség – szintén szerepet játszik a földrajzi tényező. Az ország nagy területe miatt egyes régiókban igen ritkán helyezkednek el a települések, és ez megnehezíti az internetes infrastruktúra kiépítését. Emellett az amerikai webstratégia egyes bírálói szerint a tengerentúlon nem támogatják kellőképpen a gyors netkapcsolatot kínáló hálózatok kiépítését, és nem ösztönzik eléggé az otthoni számítógép-használatot, így a vidéki területeken sok háztartásban nincs is PC.

A jelek szerint a piaci viszonyok közötti eltérés is komoly szerepet játszik abban, hogy az USA a sávszélesség és az ár vonatkozásában egyelőre elmaradt a világ élvonalától. A nagy európai telefoncégek például kötelesek más szolgáltatókat is beengedni a hálózatukra, míg az USA-ban főként saját rendszereken nyújtják a szolgáltatásokat. Ez oda vezet, hogy míg Párizsban havonta 30 eurót kell fizetni egy korlátlan telefonálást, 150 tévécsatornát és 20 Mbit/s-os internetkapcsolatot tartalmazó csomagért, addig a legnagyobb amerikai kábelcég, a Comcast philadelphiai hálózatán egy szintén korlátlan telefonálási lehetőséget, 200 tévécsatornát és 12 Mbit/s-os webhozzáférést nyújtó ajánlat 130 dollárba (kb. 108 euró) kerül.

„Ha a széles sávú internetről van szó, messze vagyunk a dobogótól” – ismerte el egy közelmúltban tett nyilatkozatában Julius Genachowski, a Szövetségi Távközlési Bizottság (FCC) elnöke. Az FCC irányítója úgy tűnik, megelégelte azt a helyzetet, hogy míg más országok rohamtempóban fejlesztik webes infrastruktúrájukat, addig az USA egy helyben toporog, és javaslatot tett egy tízéves, összesen 16 milliárd dolláros program elindítására, amellyel főként a vezeték nélküli hálózatokat, illetve a sávszélességet akarják növelni.
Hasonló kezdeményezésekre világszerte számos példa akad, így Európa több országában és Magyarországon is elkezdődtek ilyen jellegű fejlesztések. Nagy-Britanniában az új koalíciós kormány terveiben szerepel, hogy a jövőben többet költenek a gyors hálózatok kiépítésére, a fejlesztéseket részben magántőkéből, részben pedig a BBC által fizetett licencdíjak egy részéből fedeznék.

Emellett a legnagyobb szigetországi távközlési szolgáltató, a BT (korábban British Telecommunications) is nagyszabású elképzelésekről számolt be, hiszen 2015-ig egy 2,5 milliárd fontos beruházási program keretében a brit otthonok mintegy kétharmadához viszik el a szupergyors kapcsolatot kínáló optikai hálózatukat. Svédországban is igen ambiciózus terveket fogalmaztak meg, a skandináv ország kormánya szintén 2015-öt tűzte ki határidőnek ahhoz, hogy az ország lakosságának a fele 100 Mbit/s-os hálózaton tudjon netezni.

Hazai gyorsítók

Magyarországon a Magyar Telekom még 2008-ban hirdetett meg jelentős optikaihálózat-fejlesztési programot, amelyben összesen mintegy 1,2 millió háztartás számára teremtik meg a villámgyors netkapcsolat lehetőségét. A 2013-ig tartó projekt keretében az idén május végéig mintegy 200 ezer otthon közelében épült ki a hálózat, vagyis ennyien választhatnak akár 80 Mbit/s-os letöltési sebességet kínáló csomagot is.
Azonban nem ez a csúcs az otthoni felhasználók számára, a legnagyobb hazai kábelcég, a UPC ugyanis már tavaly július óta kínál másodpercenként 120 megabites letöltési sebességű hozzáférést. Hogy mennyire gyors az ilyen kapcsolat? Nos, ezt elég szemléletesen érzékelteti a társaság egyik televíziós hirdetése, amelyben mindössze egy másodperc alatt töltődik le egy 6 perces, 15 megabájtos zeneszám.

Kívánt tempó

Felmerül a kérdés, hogy mire jó ez a sebességőrület, hiszen az átlagos netező igényeit már a jelenleg belépőszintű, 5 Mbit/s-os csomagok is szinte maradéktalanul ki tudják szolgálni. A böngészés és a levelezés villámgyors, a közösségi oldalak is rövid idő alatt betöltődnek, még a képnézegetés is zökkenőmentes, igaz, a videóknál már előfordulhat egy kis akadozás. Már most is vannak speciális felhasználói körök, akik igénylik a nagy fel- és letöltési sebességet: otthonról dolgozó mérnökök, tervezők, grafikusok, informatikusok, de például a zenészek is.

A nagy sávszélesség emellett lehetővé teszi, hogy egy cég több szolgáltatást (internet, telefon, tévé) egy csomagban tudjon értékesíteni, ráadásul egyre jobb minőségben. Bár az internetalapú televíziózás (IPTV) nem számít újdonságnak Magyarországon – 2006 végén jelent meg az első ilyen ajánlat a piacon –, a szupergyors kapcsolatok lehetővé teszik, hogy nagy felbontású csatornák is megjelenjenek a kínálatban, illetve később a három dimenzióban sugárzó adók műsora is elérhető legyen az IPTV-s felhasználók számára.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.