Üzleti tippek

Az árverseny is táplálhatja az adóelkerülést

A feketemunka kifehérítése és az árverseny korlátlan szabadsága nehezen egyeztethető össze. A versenytörvény szerint ugyanis a szakmai szervezetek nem mondhatják meg, milyen ár alatt nem etikus ajánlatot adni. Egyedül a közbeszerzésben adhatnak némi támpontot. A GVH viszont pont emiatt aggódik, hogy az eddigi árkartell visszaszorításba fektetett munkájuk egy része kárba veszhet.

Ahogy a versenyszférában, úgy a közbeszerzéseknél sem lehet cél a fekete foglalkoztatás, mint illegális árcsökkentő tényező elfogadása. Akkor sem, ha az áttérés a teljes adóterheket tartalmazó árakra kiadási többletet okoz a közszektor számára, hiszen a másik oldalon meg adóbevételt eredményez. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ezért is szorgalmazza a gazdaság kifehérítését, mert csak így lehet egyenlő a versenypálya mindenki számára.

A gazdaság kifehérítése csak a legális foglalkoztatást és a közterheket is fedező piaci áron lehetséges. Más kérdés, hogy ilyen ár mellett megtörténik-e a legális foglalkoztatás, vagy az adók megfizetése. A láncszerződéseknél megint más a helyzet, ott a vállalási ár még többnyire fedezi a fehér foglalkoztatást és a profitot is, de a lánc végén állókra ez már nem feltétlenül igaz.
Viszont a piaci árat nem határozhatja meg egy adott cég költségeinek fedezete sem, csak a kereslet-kínálat. Számos olyan szituáció van a versenypiacon, amikor egy cégnek az az érdeke, hogy (esetleg túl magas) önköltségei alatt szabaduljon meg a termékétől. Az sem kizárt, hogy az itt keletkező veszteségét fedezi egy másik terméke profitja. Ilyen helyzetek persze a közbeszerzési piacon is lehetnek, ezért nem kell eltúlozni az irreálisan alacsony árak problémáját a hivatal szerint.

„Nem lehet azt mondani, hogy minden teljes önköltség alatti árat kizárunk, mert akkor kikapcsolnánk a piaci versenyt és a hatékonysági kényszert az árak meghatározásából – jelentette ki a GVH irodavezetője, Torjákné Amberger Teréz. – A gond abból adódik a közbeszerzésben, ha az irreálisan alacsony ár tömeges beetetési eszközzé válik, s végül a teljesítési ár köszönő viszonyban sem lesz a pályázatnyertes árral” – tette hozzá.

Törvényes segítség

Hogy könnyebb legyen az ajánlattevőnek észrevenni a kirívóan alacsony árakat, tavaly óta a közbeszerzési törvény előírja, hogy a szakmai szervezetek folyamatosan tájékoztassák a Közbeszerzések Tanácsát az általában szokásos bérekről, eszköz- és anyagárakról. A tanács közli is ezeket az információkat a közbeszerzés.hu-n, tehát bárki számára hozzáférhetőek.

Mivel a bérek egyeztetése nem tartozik a versenyjog hatálya alá, a szokásos ár pedig múltbeli árfigyelést feltételez, önmagában egyik sem sérti a versenytörvényt – közölte a GVH irodavezetője.
A Kbt. ezek közlésére, vagyis a beszerzés oldali árak megadására ad felhatalmazást. Ha ezen túlmegy a szakmai szervezet, és értékesítés oldali ajánlott árakat közöl, akkor már gondja lehet a GVH-val. Különösen, ha szankcióhoz is köti az ajánlott ár betartását (például etikai eljárás, kizárás a szakmai szervezetből). Ez egészen biztosan a versenytörvény megszegése.

Necces

Az fn.hu erre felvetette, hogy a szokásos ár megadásának célja éppen az irreálisan alacsony árú ajánlatok kiszűrése a közbeszerzésben. A kiíró pedig ki is zárhatja emiatt az ajánlattevőt. Torjákné Amberger Teréz azt válaszolta, hogy a kizárás nem automatikus, hanem indokláskéréshez kötött. Vagyis nem kizárt a szokásosnál olcsóbb áron elnyerni a közbeszerzési megbízást. A GVH szerint tehát önmagában az irreálisan alacsony ár miatti kizárás lehetősége nem akadályozza a tisztességes versenyt.

A szakember elismerte egyúttal, hogy a szokásos ár abból a szempontból nyilvánvalóan necces, hogy információgyűjtést feltételez. A GVH-nak ugyanis voltak már információs kartell típusú eljárásai, például ha a szakmai szervezetek tagjai információkat cseréltek az áraikról, és azt „nem a jó célokra”, vagyis kartellezésre használták fel.

Figyelnek

Öt szakmai szervezet és a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) közleményei vannak fenn a Közbeszerzési Tanács honlapján, különböző adatokkal. A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) csak béreket közölt. A Magánbiztosítási Párbeszéd Bizottság (MBÁPB) általános költségeket is feltüntetett. Az NFGM – kormányrendelet alapján – pedig az építőipari rezsióradíjat írta le.

A GVH figyeli a már fent lévő tájékoztatásokat, és egyelőre nem vettek észre nagy problémát. A közölt adatok egy része beleesik a szakmai bérmegállapodások körébe, és ez a rész kívül esik a versenyjog hatályán – tette hozzá Torjákné Amberger Teréz. Az építész és mérnökkamara pedig a saját kamarai törvényei alapján jogosult ajánlott árak közlésére. Ha később más szervezetek is megjelennek, a GVH az ő tájékoztatójukat is figyelni fogja versenyjogi szempontból.

Ha pedig észreveszik, hogy mégis olyan árközlés kerül fel a tanács honlapjára, ami már nem a Kbt. szerinti körbe tartozik, akkor kezdeményezni fogják, hogy ezeket vegyék le a honlapról.

nincs feloldás

Árakat nem ajánlhat egy szakmai szervezet, mert azért megbünteti a GVH. Mit tehet akkor a kifehérítésért úgy, hogy ne szegjen versenytörvényt? Figyelje a saját piacát. Ha gyanítja, hogy egyes versenytársaknál fekete foglalkoztatás, adócsalás történik, akkor jelentse fel őket az APEH-nál vagy a munkaügyi hatóságoknál. Lehet, hogy ez így rosszul hangzik, de ha egy nem tisztességes, nem legális módszerrel előnyt élvező cég nem hajlandó rá, akkor ki kell kényszeríteni belőle a közterhek megfizetését, a tisztességesebb versengést – mondta a szakember.

Ilyenek lehetnek például az MBÁPB által közzétett állásfoglalás bizonyos részei. S persze nem kizárt, hogy egyes szövetségek ellen akár eljárásokat is indítanak, ha azok arra okot szolgáltatnak.

Máshol is közölhetik

A szervezetek néhány feltétellel máshol is büntetlenül közzétehetik a közbeszerzés honlapján megjelent adataikat. Ez azt jelenti, hogy csak a szokásos bért és a múltbeli jellemző beszerzési adatokat lehet közölni. De ha ez csak a rejtett árkartellt leplezi, segíti, akkor is van ok a GVH vizsgálatára.
Nem tartozik a megengedett körbe az sem, amit az MBÁPB a közleményében leírt, vagyis hogy legalább mennyi legyen a minimális vállalási ár. Más szövetségeknél is volt ilyen törekvés, de azokat a tanács nagyon helyesen nem engedte nyilvánosságra hozni.

Ha felmerülne, hogy a közbeszerzés honlapján megjelent beszerzési árakat arra használnák, hogy értékesítési árakat képezzenek belőlük, az már árösszehangolást jelenthet, ami büntetendő.

Más szabályt szeretnének

A GVH nem támogatta, hogy az ajánlattevők adjanak támpontot az irreálisan alacsony árakhoz. A céllal egyetértettek, de arra is felhívták a figyelmet, hogy más országokban más a gyakorlat. Általában a kiírói oldal gyűjti össze az ár- és egyéb információkat, méghozzá a már teljesített közbeszerzésekből. Ez alapján szűrik ki, melyik ár irreálisan alacsony, melyik cég megbízhatatlan. A közbeszerzés megreformálásakor nálunk is ennek bevezetését fogják ismét javasolni.

De vajon ha a kiírók gyűjtik össze az eddigi árakat, akkor az eleve nem lesz-e irreálisan alacsony? Hiszen vélhetően fekete foglalkoztatás is van a már realizált közbeszerzésekben.
Az irrealitás igaz, de mindkét irányban: a hazai közbeszerzések áraiban egyszerre jelennek meg az irreálisan alacsony (feketemunka, adócsalás) és az extra magas (az elterjedt korrupciót, néhol tiltott kartellt fedező) költségtényezők. A megtisztuláson át kell esni valamilyen módon mindkét területen.

Idevágó érdekesség, amivel telefonon kereste meg a GVH-t egy közbeszerzést kiíró (személyi és vagyonvédelmi területről). Úgy ítélte meg, hogy irreálisan magas árajánlatokat kapott, méghozzá a tanács honlapján megjelent dokumentum miatt. Arra hivatkozva tettek be ugyanis bizonyos ártényezőket az ajánlattevők pályázatukba. A másik oldalon szintén vannak események, mert a GVH kartellhatározatai miatt már kártérítési perek is indultak, s a korrupciós esetek feltárása is élénkült.

A GVH aggódik amiatt, hogy az eddigi árkartell visszaszorításába fektetett munkájuk egy része kárba vész. Attól tartanak, hogy esetleg azt hihetik a szakmai szervezetek a Kbt. változtatása alapján, hogy szabad árakat egyeztetniük. Márpedig a versenytörvény nem változott: az árkartell, az árak összehangolása a legsúlyosabb versenyjogsértés maradt. Ezért lehetőség szerint minden szakmai fórumon felhívják erre a kamarák és szövetségek figyelmét, hogy elkerülhessék a jogsértéseket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik