Üzleti tippek

Így is kihúzhatja cégét a válságból

A termelő vállalatok után – leginkább a válság hatására – szolgáltató cégeket is elérte a lean szemlélet. A hatékony, ám emberközpontú működést eredményező vállalati változásra most egyedi modellt dolgozott ki négy egyetemista, felhasználva a lean menedzsment eszköztárát. Interjú.

Az egyetemisták a gyakorlatban is kipróbálhatták a Műegyetemen megszerzett tudásukat, mellyel havi szinten több milliós költségmegtakarítást értek el egy multinacionális italipari vállalatnál és emellett elnyerték a műszaki-tudományos élet egyik legrangosabb ifjúsági elismerését, a Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat.

A csapat tagjai

Antal Norbert, Bakos András, Sztrapkovics Balázs és Takács András alapította a Lean Logisztika rendszer-tervező és folyamatfej-lesztő csoportot. Mindannyian végzősök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Ipari és szállítmányozási logisztika szakirányra, logisztikai folyamatok szervezése mellékszakirányra járnak.

fn.hu: Hogyan kezdődött?

Takács András: Tavaly áprilisban az egyik órán hallottuk, hogy a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. pályázatot írt ki, hogy szeretnék fejleszteni a lean kultúrájukat, különösképpen a logisztikai területen. A leant egyelőre még nagyon kevés egyetemen tanítják, sajnos. Mi is úgy kerültünk kapcsolatba vele, hogy utánaolvastunk, tanárokkal konzultáltunk, ezután úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk. Az egyetemen megszerzett folyamatfejlesztő és rendszerszemléletű tudásunk kiváló alapot biztosít a lean filozófia elsajátításához. Összeállítottunk egy ajánlatot, majd behívtak minket interjúkra, megnézték, hogy mire vagyunk képesek. Minket választottak, ám csak júliusban, a vizsgaidőszak végén tudtuk elkezdeni a munkát.

Az első napon a logisztikai és a raktárvezető megmutatta a telepet, végigvezetett azokon a területeken minket, ahol szerintük még kiaknázatlan tartalékok vannak. Ezután szabad kezet kaptunk, hagyták, hogy végezzük a munkánkat. A feladatunk nemcsak a helyzet elemzése, vizsgálata volt, hanem megoldási javaslatokat is kellett alkotnunk, melyek bevezetésének koordinálása is a mi feladatunk volt.

A projekt október elején zárult, akkor tartottuk a harmadik, záró prezentációnkat. Munkánk lezárásaként összefoglaltuk elemzéseinket, javaslatainkat egy dokumentáció kertében. Az iratot titkosították, ám azt engedélyezték, hogy a Tudományos Diákköri Konferencián (TDK) bemutathassuk. A munkánkat annyira értékesnek találták, hogy Gábor Dénes Diákköri Ösztöndíjra terjesztették fel, ahol a dolgozatot a bizottság érdemesnek találta a kitüntetésre, így 2009. december 17-én a Parlamentben átvehettük a díjat.

Antal Norbert: A sikereken felbuzdulva létrehoztuk a Lean Logisztika rendszertervező és folyamatfejlesztő csoportot, amely az egyetem keretein belül működik. A tanszékvezető, dr. Tóth János és a szakmai mentorunk, dr. Bóna Krisztián is részt vesz ebben – így kellő szakmai tapasztalat is rendelkezésünkre áll. A lean logisztikai rendszer bevezetését az adott cég szakembereivel közösen végezzük, valamint szükség esetén PhD-hallgatókat és tapasztalt kompetens tanszéki mérnököket is bevonunk a fejlesztésbe.

fn.hu: Megoldás a válságra a lean-szemlélet?

Antal Norbert: A humánus és hatékony költségcsökkentés eszköze lehet.

Takács András: Amíg vannak megrendelések, addig a bevételek elfedik a veszteség forrásokat, azonban ha ezek apadnak, akkor ezen veszteségek a felszínre kerülnek. Ezek kiküszöbölésre kiválóan alkalmas lean eszközök ismertek. Annak érdekében, hogy a vállalatunk folyamatai a későbbiekben is veszteségmentesen működjenek, lean szemlélet implementálása a napi munkavégzésbe elengedhetetlen.

fn.hu: Mik voltak a legfőbb problémák a cégnél, és milyen megoldást kínáltak rá?

Antal Norbert: Nincsen tökéletes folyamat, a tökéletességre csak törekedhetünk. Hozzáteszem a lean egyik alapelve a folyamatos tökéletesítés (KAIZEN). Válság idején csak azon cégek képesek életben maradni, akik felismerik a folyamatos fejlesztés szükségességét. Pontos részletekről a titkosítás miatt nem beszélhetünk.

fn.hu: És általánosságban?

Takács András: A munkát minden egyes logisztikai részterületen feltérképezéssel kezdtük: kiderítettük, hogy az adott területen milyen munkafolyamatok vannak. Ezeket meg kell először értenünk, rá kell jönni, hogy mit miért úgy csinálnak, kinek mi a konkrét feladata. Villáminterjúkat készítünk az összes dolgozóval, hogy kiderítsük, hogy mi is a feladatuk, és ez mennyi időt igényel. Problématérképet majd értékáram térképet készítünk, hogy ezek közül a tevékenységek közül melyek azok, amelyek értéket teremtenek.

A lean szemlélet szerint az értékteremtő folyamat az, amiért a vevő képes és hajlandó fizetni. Az értéket nem adó folyamatok általában az összes időnek csaknem a 70-80 százalékát teszik ki. Persze vannak olyan folyamatok is, amelyek nem adnak értéket, de az eljárás működőképességéhez elengedhetetlen. Tehát kiszűrjük azokat a folyamatokat, amelyek veszteséget okoznak, majd KAIZEN megbeszélést kezdeményeztünk, amelyen a cég dolgozói is elmondhatták, hogy milyen problémáik, illetve ötleteik vannak a veszteségek eliminálása érdekében.

fn.hu: Hogy viszonyultak ehhez a dolgozók?

Takács András: Készségesek voltak. A csoportvezetők és az operatív dolgozók is mindenben segítették a munkánkat.

fn.hu: Nehéz volt átvinni a változásokat?

Antal Norbert: A cégvezetés szintjén dől el minden. Ha a vezető eldönti, hogy be kell vezetni a lean-t, akkor „lefelé” kell elkezdenie az építkezést. Ki kell jelölnie olyan embereket, akik a továbbítják a szemléletet a dolgozók felé, illetve példát mutatnak. Ezután kiválasztásra kerülnek azok a középvezetők, akik tovább oktatják az operatív dolgozókat.

Nagy ellenállás nem volt, bár azért néha voltak súrlódások. Voltak operatív dolgozók, akiknek először nem annyira tetszett, ám amikor rájöttek, hogy a hatékonyabb munkavégzéssel több pénz kerül a zsebükbe (ugyanis teljesítménybért kaptak), már kezdeményezésmellé álltak.

fn.hu: Mennyi pénzt takaríthat meg ezzel egy cég?

Antal Norbert: Ez vállalat méretétől, forgalmától, fejlettségétől függ, tehát igencsak változó lehet. A projektünk hatására havi több milliós megtakarítást ért el a vállalat.

fn.hu: Mik a céljaik, terveik?

Antal Norbert: Keressük az új lehetőségeket, mind a köz-, mind a versenyszféra cégei között. Elsősorban olyan cégek megkeresését várjuk, ahol a logisztika meghatározó szerepet játszik. Jó hír, hogy szinte ingyen, az innovációs járulék terhére be lehet bevezetni általunk a lean kultúrát. Rövid távú terveink között szerepel a diploma megszerzése (Master fokozat – 2010), majd a bejutás a Baross Gábor Doktori Iskolába, ám a csapatunkból csak egy ember tanulhat állami támogatottként, a többieknek alternatíva lehet a tanszéki mérnök státusz, vagy éppen egy cég által finanszírozott doktori képzés.

Középtávon a piaci pozíció megerősítése a cél, valamint egy sztenderdizálható, egyetemi K+F-et támogató menedzsment módszertan kidolgozása, mely révén hosszú távon a hazai innovatív fejlesztések hatékonyan integrálódhatnak és segíthetik az ország gazdasági fejlődését. A csapat fontosnak tartja a társadalmi szerepvállalást, ezért a megfelelő társadalmi szervezetekkel közösen, célja a versenyképes és gyakorlatorientált hallgatói képzés segítése különböző eszközökkel.

Mi az a lean?

A lean egy vevőorientált vállalatszervezési, vállalatirányítási rendszer, amelynek célja, hogy a vállalat minél hatékonyabban állítsa elő belső és külső vevői számára a termékeit, szolgáltatásait. A lean vállalat tevékenységeit elsősorban az alapján alakítja ki, hogy mi szolgálja a vevő számára érték előállítását.

A filozófiának a Toyota Motor Corporation úgynevezett Toyota Termelési Rendszere képezi az alapját, amely az 1950-es években született. A lean egyik fontos eleme a folyamatos fejlődés. A lean filozófia fő alapelve az ember tisztelete, illetve a veszteségek, azaz az értéket nem teremtő lépések eltávolítása minden folyamatból, tevékenységből. (Forrás: Wikipédia)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik