Üzleti tippek

Money, money, money

admin
admin

2010. 03. 10. 12:00

A válság ellenére tavaly növekedett a marketingesek fizetése Magyarországon. A hazai marketingvezetők még így is csupán feleannyit keresnek, mint német kollégáik, viszont öt és félszer többet, mint asszisztenseik.

A marketingszakma népszerűsége töretlen, ami nem is csoda, hiszen a marketinges bérek évek óta a legmagasabbak között vannak Magyarországon. Ráadásul tavaly a válság ellenére számottevően, 18 százalékkal nőttek a fizetések ezen a területen.

A változás radikálisnak mondható, miután az előző három évben a marketinges béremelések mértéke 1,7 százalékkal még el is maradt az átlagtól. Ennek legfőbb okát a szakértők abban látták, hogy mivel a marketinges munkakörök amúgy is a legjobban fizetettek közé tartoznak, itt az átlagosnál kisebb emelésekre került sor. Tavaly azonban megfordult a trend, s míg összességében a munkavállalók fizetései átlagosan 4,7 százalékkal növekedtek, a marketingeseknek csaknem ötödével több pénzt utalt munkaadójuk a bankszámlájukra. „Ez ellentmondásosnak tűnhet, miután a válságban a vállalatok elsősorban a marketinggel kapcsolatos költségeket vágták meg, és sok embert el is bocsátottak. Azonban a megmaradt jó képességű munkavállalók megtartásáról, versenyképes bérezéséről kénytelenek voltak gondoskodni a cégek” – ad magyarázatot a jelenségre Jakabos Tünde, a Hay Group nemzetközi menedzsment-tanácsadó javadalmazási üzletágának vezetője, aki hozzátette: a kulcsemberekre egyre jobban odafigyelnek a vállalatok, annál is inkább, mert a nehéz időkben a szerepük még jobban felértékelődik. Az igazán jó nevű szakemberekre ugyanis ilyenkor „vadásznak” csak igazán, s ha a munkáltató nem honorálja megfelelően a teljesítményüket, magasabb fizetésért cserébe könnyen átcsábulhatnak egy másik vállalathoz, esetleg éppen a konkurenciához.

A Simonyi & Tóth személyzeti tanácsadó cég ügyvezetője elmondta: nem tapasztalták az említett fizetésemeléseket, mindössze az állások – így a marketinges posztok – számának csökkenéséről tudnak beszámolni. Simonyiné Tóth Judit a pozíciók megritkulásában látja a béremelések másik lehetséges magyarázatát. Mint mondja, a feladatok elvégzésének a regionális központokba való áthelyezése miatt, illetve a helyi átszervezések következtében sok marketinges állás megszűnt, a feladatok viszont maradtak, s ezeket a megtartott szakembereknek kell elvégezniük, jó esetben a korábbinál magasabb fizetésért.

Menő területek

A marketingeseknél évek óta csupán az informatikai munkakörökben alkalmazottak kapnak magasabb bért hazánkban. Érdekesség, hogy az értékesítők – akiknek fix bére átlagosan a marketingesekének mindössze a harmada – tavaly még az informatikusoknál is több pénzt vihettek haza a kiemelten magas bónuszoknak köszönhetően. A válság miatt eladási nehézségekkel küzdő vállalatok ugyanis ezekkel próbálták jutalmazni szakembereik erőfeszítéseit.
Az egyes szektorokat tekintve a gyógyszeriparban keresnek a legjobban a marketingesek, ők körülbelül harmadával kapnak több fizetést. Nem panaszkodhatnak a bankszektorban dolgozók sem, nekik 7,4 százalékkal magasabb a bérük az átlagnál. Őket az informatikai és az FMCG-ágazatban elhelyezkedett szakemberek követik, míg a legkevésbé az ipar és a kereskedelem területén versenyképesek a bérek.

Pénzes különbségek

Persze marketinges berkekben is nagy eltérések vannak a különböző munkakörökben dolgozó szakemberek bére között. Tavaly tovább nőtt az amúgy is jelentős különbség az asszisztensek, a szakértők és a marketingvezetők bére között. Ez egyrészt összhangban van a tehetségek, a magasan képzett jó szakemberek megtartására irányuló globálisan megfigyelhető erőfeszítésekkel, másrészt pedig azzal, hogy az alacsonyabb, adminisztratív, könnyebben pótolható munkakörökben kisebb béremeléseket alkalmaznak, vagy éppen fizetéseket csökkentenek, hiszen a válság miatt kisebb az esélye a munkavállaló távozásának.

A Hay Group adatai szerint egy marketingvezető havi bruttó összjövedelme tavaly közel 350 ezer forinttal, 1,55 millióra növekedett, ez azt jelenti, hogy átlagosan szinte öt és félszer annyit keres, mint egy asszisztens és 2,8-szor annyit, mint egy szakértő. Utóbbiak bére az elmúlt egy évben 27 ezer forinttal, 551 ezerre emelkedett, miközben a marketingasszisztensek átlagfizetése 309 ezerről 287 ezer forintra csökkent. Így a szakértők és az asszisztensek átlagfizetése között körülbelül 1,9-szeres a különbség.

2008-ban kisebbek voltak a bérek közti különbségek: a vezetők fizetése négyszerese volt az asszisztensekének, a szakértőkénél pedig 2,3-szor volt magasabb. A két utóbbi pozíció keresete között 1,7-szeres volt a differencia. Nemzetközi összehasonlításban látható, hogy a magyar bérek a nyugat-európaiakhoz képest az alacsony munkakörökben nagyon, a vezetőknél kevésbé vannak elmaradva.

Egy marketingasszisztens Németországban szinte ötször akkora fizetést is hazavihet, mint magyar kollégája, Franciaországban 3,6, Nagy-Britanniában 3, Portugáliában pedig körülbelül kétszeres a szorzó, ha a nettó összegeket nézzük.
Szakértőnek lenni szintén a németeknél éri meg legjobban, egy ottani szakember fizetése háromszor annyi, mint egy hazaié. De a franciák és az angolok is legalább kétszer olyan jól járnak, mint a hasonló pozícióban dolgozó magyarok. Az igazgatók esetén egyre jobban közelítenek a bérek: míg 2008-ban Nagy-Britanniában, Ausztriában és Franciaországban körülbelül kétszer, Németországban két és félszer annyit lehetett keresni ezen a szinten, mint itthon, addig az utóbbi időben egy német vezető már „csak” a dupláját, a francia, portugál vagy angol igazgatók pedig másfélszeresét keresik a hazai fizetéseknek. Ez megegyezik azzal az általánosan megfigyelhető jelenséggel, hogy a vezetők nagyobb fokú mobilitása miatt a jó képességű igazgatóknak Közép-Európában is a nyugatiakhoz mérhető bért kell adni.

nemzetközi ambíciók

A magyar munkavállalók többsége úgy érzi, hogy egy globális orientációjú munkahelyen szerzett tapasztalat fontos lesz későbbi karrierje során – derül ki a Kelly Services nemzetközi munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cég legfrissebb felméréséből. A helyzet világszinten is hasonló. A megkérdezett 18-29 éves korosztály 71 százaléka véli úgy, hogy karrierlehetőségei szempontjából fontos a nemzetközi környezet. A 30-47 évesek 56, a 48-65 éves korosztály képviselőinek 43 százaléka gondolkodik ugyanígy. A legfiatalabb csoporthoz tartozó válaszadók 61 százalékának volt módja a közelmúltban más országból vagy kulturális közegből származó kollégákkal egy csapatban dolgozni, ez az arány az X generációinak is nevezett 30-47 évesek körében 59, az idősebb, “baby boomer” korosztály esetén 41 százalék. A 18-29 évesek 45 százaléka részesül hivatalos nemzetközi kulturális vagy nyelvi képzésben a munkaadója jóvoltából, a “középső” korcsoport, valamint a 48-65 évesek körében ennél jóval alacsonyabb – 38, illetve 28 százalékos – ez az arány.

Forrás: Kelly Global Workforce Index

Közép-Európával összehasonlítva a magyar bérek versenyképességét elsősorban a más országoknál sokkal nagyobb adóteher rontja. Olyannyira, hogy a régióban a hazai vezetőknek marad a legkevesebb a zsebében. Bár Oroszországban egy igazgató bruttó fizetése a magyar kollégákénak mindössze 75 százaléka, mégis közel 20 százalékkal többet kap kézhez a kedvezőbb adózás miatt. A román csúcsmarketingesek 14, a lengyelek 13 százalékkal jutnak több fizetéshez, mint a magyar vezetők. A bérek egyébként – akárcsak nyugat-európai összehasonlításban – itt is tovább közelítettek egymáshoz: az előző évben Oroszország esetén 1,7, Romániát tekintve 1,8-szoros volt a szorzó.

Míg legutóbb a szakértőket a régió országaiban átlagosan a hazai bruttó fizetés 90 százaléka illette meg, és az adózás miatt ők is jobban jártak, mint a magyarok, ez némileg módosult. A bruttó összeg 60-80 százalék körül mozog, és a cseheken, valamint szlovákokon kívül mindenhol kevesebbet keresnek ebben a pozícióban a szakemberek, mint Magyarországon. A helyzet az asszisztenseknél is hasonló.

Otthon a legjobb?

Noha a külföldi, különösen a nyugat-európai kereset gyakran vonzóbb, a magyar munkavállalók, akiknek biztos állásuk van, nem feltétlenül mutatnak érdeklődést a külföldi munkavégzés iránt. Ha mégis, leginkább az idegen nyelven jól beszélő vezetők esetén tapasztalható ilyen hajlandóság. „A 90-es évek első felében szinte mindenki a nemzetközi pozíciót jelölte meg karriercélnak, ma azonban kevesebben vállalkoznak külföldi munkára” – osztja meg tapasztalatait Simonyiné Tóth Judit.
Ennek oka a szakértő szerint, hogy a magyarok sok esetben nem kapják meg a család támogatását, illetve hogy egy 3-4 éves külföldi tartózkodás után nehéz elhelyezkedni itthon a szakmában. Általában nagyobb piacokon, akár magasabb felelősséggel, jóval nagyobb kompenzációs csomagért dolgoznak, s hazatérve már több tényezőt is visszalépésnek éreznek.

Női pálya

Világszerte sokkal több nő dolgozik marketinges munkakörben, mint a többi szakmában. Ugyanakkor minél magasabb a pozíció, annál nagyobb valószínűséggel tölti azt be férfi. Míg az asszisztensek közel 80, a junior termékmenedzserek, márkamenedzserek és kutatási területen dolgozók több mint 70 százaléka nő, addig az egy szinttel magasabb posztoknak már csak felét töltik be a gyengébbik nem képviselői. A marketingigazgatói székek csaknem háromnegyedében férfiak ülnek.

Forrás: Hay Group, 2008

„A nemzetközi környezetben szerzett tapasztalat hiánya azért is hátrányos hosszú távon, mert a magyar egységek érdekeit nemzetközi szinten csak azok tudják eredményesen képviselni, akiknek megvan az a széles kapcsolatrendszere és azon kompetenciakészlete, amellyel a regionális központokban érvényre tudják juttatni álláspontjukat” – vélekedik Simonyiné Tóth Judit.

A változásra azonban a Kelly Services adatai alapján van esély (lásd keretes írásunkat), hiszen a munkavállalók vágynak a nemzetközi munkatapasztalatokra. „Ahogy a vállalatok üzleti tevékenysége egyre inkább globálissá válik, a munkavállalók a hierarchia minden szintjén kezdik felismerni, milyen kedvező hatással lehet karrierjükre, ha megismerik egy másik ország nyelvét, kultúráját és szokásait, erre pedig a határokon átívelő megbízatások kitűnő lehetőséget kínálnak – mondta Jónás Anikó, a Kelly Services Magyarország ügyvezető igazgatója, aki szerint a nemzetközi üzleti és kereskedelmi életben egyre jellemzőbb a globális csapatmunka, s ez a tendencia tovább

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.