Üzleti tippek

Mérlegen az öt karika

admin
admin

2010. 02. 24. 12:00

A szponzoroktól és a televíziós közvetítési jogokból is rekordbevételre számít a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a mostani téli olimpia kapcsán. A rendező Vancouver számára azonban kérdéses az ötkarikás játékok megtérülése.

Február 12-én a kanadai Vancouverben kezdetét vette a 21. téli olimpia, minden idők legnagyobb, azonban korántsem legdrágább ilyen jellegű rendezvénye. A 17 napos eseményen nyolcvan ország nagyjából 5500 sportolója vesz részt, akik hét sportág 86 versenyszámában mérik össze tudásukat. A vancouveri ötkarikás játékok főleg a résztvevők számában hozott jelentős bővülést: nyolc esztendővel korábban, Salt Lake Cityben 78 versenyen mindössze 2400 atléta indult, míg négy éve Torinóban 84 számban valamivel több mint 2600 olimpikon szállt harcba az érmekért.

Alábecsülték

Vancouver 1,7 milliárd dolláros működési büdzsével kalkulált pályázatában, ez az összeg azonban csak az olimpia lebonyolításához közvetlenül kapcsolódó költségeket foglalta magában, nem tartalmazta a 470 millió dollárra becsült sport-infrastrukturális beruházásokat, illetve az egyéb szükséges fejlesztéseket. Ettől függetlenül 2003-ban nem tűnt valószínűnek, hogy a végső összeg jelentősen meghaladná a kétmilliárdot. Sőt, 2007-ben a szervezőbizottság (Vanoc) büszkén jelentette be, hogy a költségvetés még az eredetileg tervezettől is mintegy 70 millió dollárral elmaradhat, azaz 1,63 milliárdos szervezési kiadásokkal kalkuláltak. Ekkor úgy festett, hogy Vancouver lehet a követendő példa, s az elmúlt néhány olimpiára jellemző jelentős túlköltekezés a 2010-es játékok esetén nem ismétlődik meg.

Végül mégsem így alakult. A kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése ugyanis már ekkor több száz millió dollárra rúgott, s hiába hangsúlyozta a helyi és a központi kormányzat, hogy ezeket a kiadásokat nem érdemes az olimpiai költségek közé sorolni, a közvélemény és a sajtó rendre belekalkulálta őket a végső számlába. A büdzsé pedig így már természetesen messze járt a sokat hangoztatott kétmilliárd dollártól. Nem jött jókor a gazdasági válság sem. Amellett, hogy nehezebbé vált a finanszírozás, alig egy évvel az olimpia előtt a korábban nagy büszkén 70 millióval csökkentett büdzsét 130 millióval emelni kellett a krízis miatt, ráadásul időközben kiderült, hogy a sportlétesítményekre az eredetileg tervezettnél 110 millióval többet, majd 600 milliót kell költeni.

Ekkor kezdtek igazán felerősödni a kritikus hangok, s egyre többen támadták a kormányzatot, mondván, a játékok sokkal többe kerülnek majd az adófizetőknek, mint korábban tervezték, s korántsem biztos, hogy megtérülnek az országnak vagy Brit Columbiának. Két héttel a nyitóünnepség előtt a kanadai sajtó már arról cikkezett, hogy a végső büdzsé a hatmilliárdot is meghaladhatja. Persze ebbe beleszámolták az infrastrukturális fejlesztéseket, így az egymilliárdos olimpiai falut (amelyet a tervek szerint utólag értékesítenek), a Vancouvert a Whistler-hegységben található helyszínekkel összekötő autópálya 600 millió dollárra rúgó költségét, a reptérről a faluba vezető 1,5 milliárdos gyorsvasutat, a biztonsági intézkedésekre szánt egymilliárd, valamint a sportlétesítményekre fordított 580 millió dollárt is.

A kritikusokra azzal sem lehet hatni, hogy a vancouveri játékok költségei a korábbi olimpiákhoz képest korántsem kiemelkedők, sőt – köszönhetően minden bizonnyal a többségében kielégítő alap-infrastruktúrának – az elmúlt időszak egyik „legolcsóbb” ötkarikás játékát rendezik meg. Az egyetlen kiugró tétel a biztonságra fordított egymilliárd dollár, ennél többet csak Athénban költöttek ilyen célra.

Milliárdos hatás

Sokan azt is megkérdőjelezik, hogy a befektetett összeg megtérül-e, és a város, illetve az állam gazdasági haszna meghaladja-e majd az ötkarikás játékokhoz kapcsolódó kiadásokat. Kétségtelen tény, hogy míg a pályázati szakaszban 10 milliárd dolláros gazdasági hatásról és 225 ezer új munkahelyről beszéltek, addig a legutóbbi interjúban Mary McNeil olimpiáért felelős állami miniszter csak 4 milliárdos gazdaságélénkítést emlegetett, és a szakértők is csak 2 és 4,2 milliárd dollár közötti pluszt prognosztizáltak.

Mindenesetre annyi bizonyos, hogy Kanadának már az előző években is volt haszna a 2010-es játékokból. Egy a PricewaterhouseCoopers által készített elemzés szerint 2003 és 2008 között a játékok összesen 684 és 884 millió dollár közötti értékben járultak hozzá Brit Columbia GDP-jéhez, s további 170 millióval növelték a bruttó hazai terméket a többi kanadai államban. Emellett az olimpiai előkészületek 20 780 új munkahelyet teremtettek és 800 új üzletet hoztak a rendező ál-lamnak.

Előzetes becslések szerint a játékok Brit Columbia államban 770 millió dolláros pluszköltést generálhatnak, ez pedig 0,7 százalékkal megdobhatja a GDP 2010-es növekedésének ütemét, összességében 3,7 százalékos bővülést eredményezve.

Szponzori milliók

Szinte biztosan rekordbevételre tesz szert ugyanakkor mind a szponzorációból, mind a közvetítési jogokból a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB). Bár a gazdasági válság miatt a NOB nem tudta összeszedni a 2010-es és a 2012-es ötkarikás játékok fő támogatóitól a kitűzött egymilliárd dollárt (a bizottság négyéves ciklusokra köt szerződést, amelyek egy téli és egy nyári olimpiát foglalnak magukban), a befolyt 883 millió is 17 millióval több, mint amit a torinói és a pekingi játékokért kaptak.
A NOB egyébként 10-11 úgynevezett TOP (The Olympic Partnership) támogatót remélt a mostani négyéves időszak kezdetén, a gazdasági krízis azonban keresztülhúzta a számításaikat. Bár a NOB marketingbizottságának elnöke még néhány héttel a nyitóünnepség előtt azt nyilatkozta, hogy több céggel is tárgyalnak, így meglehet a tervezett tíz támogató, végül azonban csak kilenc szponzorral sikerült megállapodniuk. A 2010-es és a 2012-es játékokat a Coca-Cola, az ACER, az Atos Origin, a GE, a McDonald’s, az Omega, a Panasonic, a Samsung és a Visa támogatja.

Persze nem csak az olimpiai bizottság jut pénzhez a szponzoroktól, a támogatók révén jelentős bevételt vár a szervezőbizottság is. A Vanoc – amellett, hogy számításaik szerint majd 200 millióval részesülnek a TOP programból – számos helyi céggel, többek közt a Bellel, a Royal Bank of Canadával, az Air Canadával és a Bombardier-vel kötött megállapodást, amelyből közel 760 millió dollárra számíthatnak.

Szárnyaló jogdíjak

A szponzori bevételekkel ellentétben a televíziós jogdíjakra nem igazán volt kedvezőtlen hatással a gazdasági válság, ugyanis a NOB a szerződések többségét a krízis előtt megkötötte az érintett csatornákkal. Az olimpiai bizottság már 2006-ban arról számolt be, hogy a 2010-es és a 2012-es játékok közvetítési jogaiért nagyjából 30 százalékkal több pénz folyhat be, mint az előző négyéves ciklusban, s csak az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában (utóbbi Olaszor-szág nélkül) 2,9 milliárd dolláros bevételre tettek szert. Akkori optimizmusuk nem volt meglepő, hiszen az amerikai NBC 2,2 milliárd dollárt fizetett a NOB-nak, 35 százalékkal többet, mint az előző két olimpiáért, míg Kanadában a CTV megdup-lázta az elmúlt hét ötkarikás játékot közvetítő CBC legutóbbi ajánlatát.

Bár a későbbiekben a gazdasági válság minden bizonnyal lenyomta az árakat, mivel a tervezett bevétel oroszlánrésze már befolyt, ez nem jelentett nagy gondot, s várhatóan sikerül teljesíteni a 3,8 milliárdos összbevételi tervet. Az olimpia egyébként előzetes becslések szerint világszerte összesen hárommilliárd nézőt vonzhat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.