Nemzetközi szinten a családi vállalkozások adják a foglalkoztatás felét, Európában a privát munkahelyek kétharmadát. A globális GDP-hez 45-65 százalékban járulnak hozzá, vagyis elképesztő gazdasági erő összpontosul náluk, hangzott el a Felelős Családi Vállalkozások Magyarországon Egyesület (FBN-H) csütörtöki tájékoztatóján.
A családi vállalkozásoknál nem csak a kkv-kra kell gondolni, hiszen van közöttük sok nagyvállalat is, külföldön például a Volkswagen, a Citroen-Peugeot, a hazaiak közül pedig ki ne ismerné a Zwack, a Petrányi vagy a KÜRT neveket. Ezek a cégek teljesen másképp működnek, mint a többi nagyvállalat, elsősorban azért, mert generációváltásnyi időszakokban gondolkodnak, nem negyedévekben.
Ez sikerük egyik titka, de egyben bukásuk lehetséges oka is. A nagyvállalati generációváltás ugyanis háromból két cégnél összeomláshoz vezet a fejlett tőkés országokban végzett felmérések szerint. Pedig náluk az állam már felismerte, nem jó, ha a gazdaság legfőbb bástyái leomlanak. A magyar családi vállalatok még csak most ismerkednek a problémával.
miért nehéz a cégöröklés?
Dr. Gelléri Péter az FBN-H elnöki tanácsadója a következő főbb problémákat emelte ki:
– az alapító nem tudja delegálni a feladatokat
– a leendő örökösök nem tudják átvenni a delegált feladatokat
– az örökösök sem tudásban, sem mentalitásban nem felkészültek a cég átvételére
– rossz a viszony, vagy egyáltalán nincs viszony az örökösökkel (a vállalkozás mellett nem volt idő a családra)
– az alapító/cégvezető egyáltalán nem gondol arra, hogy visszavonuljon
– az örökösnek nem csak a feladatokkal kell megküzdenie, a családdal is
Nagy generációváltás
Magyarországon illetve Kelet-Közép-Európában a rendszerváltás óta, amikor elindulhattak, illetve újraindulhattak negyven év után a családi vállalatok, most van itt az ideje az első generációváltásoknak. Sokan nem készítették fel örököseiket e vállalkozások továbbvitelére, a vagyon megőrzésére.
A felkészítés pedig nem kizárólag és nem feltétlenül a szülők feladata lenne, hiszen a fejlett tőkés országokban, ahol múltja van a cégátadásnak, profi támogatók, szervezetek segítik a stafétabot átadását, az idősödő vállalkozók visszavonulását, a fiatalok felkészítését a teljes értékű vezetésre, a hozzá szükséges képességek kifejlesztésére. A volt szocialista országokban ennek csírái sincsenek meg.
Az FBN-H ezt a problémát ismerte fel, ezért vállalta, hogy egyrészt kutatásokat végez arról, hogyan működnek, milyen súllyal szerepelnek a magyar gazdaságban a családi vállalkozások, másrészt olyan oktatási programokat fejleszt ki, amelynek segítségével a családi vállalkozások következő generációi felkészíthetőek lesznek arra, hogy továbbvigyék, továbbfejlesszék a szülők örökségét.
az európai bizottság “családi vállalkozás” definíciója
Családi vállalkozás az, ahol:
– természetes személyek kezében van a befolyásoló mértékű (25+1%) tulajdon, akik alapítók, leszármazottak, vagy rokonok
– legalább két családi képviselő aktív tagja a vállalkozást irányító testületnek
Hátrányos megkülönböztetés
Az Európai Bizottság (EB) Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága tavaly szeptemberben jelentette meg a családi vállalatok működésére, utódlására vonatkozóan adózási és jogi ajánlását. Ebben kijelenti például, hogy egyenlő feltételeket kívánnak biztosítani minden befektetőnek, beleértve a családi vállalatok tulajdonosait is.
Az fn.hu kérdésére a FBN-H alelnöke, a Kürt Zrt. második generációs vezetője, Kürti Tamás elmondta, a fejlett országokban már felismerték a családi vállalatok gazdasági húzóerejét, ezért azzal is próbálják segíteni őket, hogy az öröklés illetékmentes, vagy pedig minimális illetékkel terhelt.
A jelenlegi hazai adózási szabályozás ennek egyáltalán nem felel meg, hiszen míg a hosszú távú értékteremtésre berendezkedett családi vállalkozásokat örökösödési illetékkel sújtja, addig a tartós befektetésből származó jövedelmeket öt év után, a kamatjövedelmeket pedig legalább tíz év lekötés után felmenti az adófizetés alól.
Az fn.hu utána nézett ennek. Az egyéni vállalkozói törvény tavaly novemberi módosításából az derül ki, Magyarországon van ugyan 25-50 százalékos kedvezmény a cégöröklési illetékből (feltéve hogy a vállalkozás folytatását felvállalja az örökös), de teljes mentesség nincs.
Ha csak úgy nem
Kiskapu persze van, az örökösödéssel járó hazai terheket persze ki lehet kerülni, csak kérdés, érdemes-e. A vállalkozást el lehet adni, a készpénzt át lehet adni az örökösnek, mert ez az ügylet illetékmentes. Igen ám, de mi lesz ekkor magával a családi vállalkozással? Ha tovább akarja vinni az örökös a céget, visszavásárolhatja, hangzott el.
Csak az a baj, hogy ez a tortúra egyáltalán nem használ egy vállalkozásnak. Amíg adják, veszik a céget, mi lesz az alkalmazottakkal, az üzletfelekkel, az üzleti lendülettel, magával a céggel? Éppen a lényeg vész el. Nálunk úgy tűnik, még nem ismerte fel az állam, milyen nagy erőt képviselnek a családi vállalkozások, és hogy fennmaradásukhoz az is kellene, hogy az öröklést támogassák, ne pedig gátolják.
A háttértámogatás is hiányzik
Míg tőlünk nyugatabbra magánalapítványok segítik a cégátadás zökkenőmentessé tételét, addig nálunk jogilag lehetetlen ilyeneket létrehozni. A magánalapítványon keresztül pedig nemcsak az öröklés feltételeinek teljesítése biztosított (például az előírt iskolák elvégzése, családalapítás), hanem az is hogy amennyiben a senior vezető a tervezettnél hamarabb kénytelen visszavonulni, akkor se omoljon össze a cég.
Az alapítvány ugyanis ebben az esetben biztosítja az átmenetet addig, amíg az örökös mindenben meg nem tud felelni az előírt feltételeknek. Nem omlik tehát össze a cég a vezető megrokkanásával, vagy hirtelen halálával sem. A magyar családi vállalkozás jelenleg csak úgy biztosíthatják ezt az utat, ha külföldön hozzák létre a magánalapítványt.
hollandia figyelmes
A holland gazdasági minisztérium minden családi cég gazdájának küld 55 éves korában egy transzfer csomagot, amelyben információt ad arról, milyen eszközök, tanácsadók segíthetik a cégátadás megtervezését. Egyúttal arra buzdítják a vezetőt, ideje lenne, ha péntekenként többé nem menne be dolgozni, utalva arra, hogy szeretnék, ha még sokáig képes lenne megőrizni képességét, hogy segítse a cégét. A diszkrét ajánlat persze arra is jelzés, hogy a péntekeket már lassan a következő generációra kellene bízni.
Nemzetközi tapasztalatok szerint a családi vállalatok képesek leghamarabb kimászni a válságból, ráadásul megerősödve. Ennek oka, hogy másképp működnek, mint a többi vállalkozási forma. A cég a sajátjuk, hosszútávon, generációváltásnyi időben gondolkodnak, azaz minimum húsz évben, nem negyedévekben. Náluk nem fordul elő, az, mint a tőzsdei cégeknél, hogy a részvényesek kedvéért beáldozzák a hosszú távú eredményeket cserébe a rövid távú előnyökért. Nemcsak megerősödve kerülhetnek ki a válságból, hanem a következő években számottevő előnyre is tehetnek szert versenytársaikkal szemben.
Az FBN-H bejegyzés alatt álló civilszervezet, tavaly novemberben alakult, elismert, sikeres magyar üzletemberek és családjaik hozták létre egymás támogatására. Tagjaik közé elsősorban nem kkv-kat várnak, hanem legalább 50 főt foglalkoztató cégeket, de mint mondták, a kkv szektor családi vállalkozásai is hasznosítani tudják majd kutatásaik eredményét, és a kialakítandó képzés őket is segítheti majd a generációváltásban.
