Üzleti tippek

Nézzünk bele a BKV pénzügyeibe!

admin
admin

2010. 01. 15. 13:17

Miért van rossz pénzügyi helyzetben a BKV? Mire elegendők a jegybevételek? Érdemes lenne privatizálni a vállalatot? Az fn.hu igyekszik megválaszolni önnek az alapkérdéseket.

Valóban nincs pénze a BKV-nak meghosszabbítani a kollektív szerződést?

Ha azt néznénk, mire van pénze a BKV-nak, akkor a buszsofőröknek és a vállalat menedzsmentjének is már régen társadalmi munkában, fizetés nélkül kellene ellátniuk a feladataikat.

Milyen pénzügyi helyzetben van a BKV?

Nagy, színes képeket, mosolygó, vidám embereket láthatunk a BKV 2008-as jelentésében. Az ilyen, gyermekeknek szóló képeskönyvre emlékeztető vállalati jelentések mindig gyanúsak – ha már nem sugallnak optimizmust a számok, legalább a színes képek derítsék jobb kedvre a tulajdonosokat.

A BKV-nál a gyanú megalapozottnak bizonyul, a számok nem sok jóról árulkodnak, az állami vállalat komoly adósságot halmozott föl. Csak a hitelek törlesztésére, visszafizetésére 10,77 milliárd forintot költöttek 2008-ban a jelentés cash flow kimutatása szerint. 2007-ben 17,5, 2008-ban 4,5 milliárd forint banki hitelt vett föl a cég.

A jelentés nem részletezi, hogy épül föl a BKV hitelállománya, annyi biztos, 2008-ban a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek együttesen meghaladták a 104 milliárd forintot. Az egy éven túli kötelezettség 50,1 milliárd forint volt (ez feltehetően leginkább banki hitel), a rövid távú 54 milliárd (ennek egy jó része valószínűleg ugyancsak banki hitel).

Figyelemre méltó, hogy a jegybevételek – bár a jegyárak szubjektíve magasnak tűnnek – a működésnek csak kisebb részét fedezik, 50,9 milliárd forintra rúgnak, míg az üzemi ráfordítás 119,4 milliárd forint. Az állami normatíva 32, 2 milliárd, az árkiegészítés (diák-, és nyugdíjasbérletekre) 17,1 milliárd, s ehhez még jön a Fővárosi Önkormányzat 10 milliárdos támogatása. A bevételek sajnos 2008-ban sem fedezték a kiadásokat.

Különös módon az állami dotáció nem követte az inflációt – ami az Állami Számvevőszék egy korábbi értékelő tanulmányának megállapítása szerint általában jellemző az állami normatívákra.

Valójában azért van nehéz helyzetben a BKV, mert „talicskával hordták ki a pénzt” a cégből?

A 2008-as jelentés a BKV 8 menedzserét emeli ki, mutatja be részletesen, közülük kettőt tartóztatott le a rendőrség nemrégiben. Korrupció tehát van a cégnél, ám a 450 milliárd mérlegfőösszeg fölötti cég cudar helyzetét önmagában nem magyarázza meg milliók, de még százmilliók „elsíbolása” sem, bár nyilván hozzájárul.

d

Korrupció és alulfinanszírozottság egyszerre.

Az alapprobléma ennél mélyebb. Nagyjából ahhoz hasonlítható, mint amikor a férj meghagyja a feleségének, hogy legyen mindennap rántott sertéskaraj, ám csak annyi a kosztpénz, ami krumplis tésztára elegendő. Az asszony egy darabig meg tudja oldani, kivált mindenféle trükkös bevásárló-hitelkártyákat, ám egy napon szembe kell néznie azzal, hogy nem tartható fönn a háztartás működése. A férj erre azt mondja, az asszony pazarló – s lehet, az asszony valóban elment mindennap a fodrászhoz, hiszen tudta, értelmesen úgysem tud gazdálkodni.

A háztartás étlapja jelen esetben a paraméterkönyv, ami meghatározza, hol, milyen időközönként járjanak a járművek. A járatok kemény megritkításával komoly pénzt lehet megtakarítani, ám ez népszerűtlen döntés. Egy enyhébb járatritkítási terv is óriási felzúdulást vált ki, amint azt tavalyelőtt tapasztalhattuk. Népszerűtlen a vállalat dolgozó körében – hiszen leépítésekkel jár -, de nyilvánvaló, hogy az utasok sem örülnek. Racionális alternatív megoldás lenne az is, ha az állami dotáció a valós költségeket fedezné.

A problémákat egy ideig el lehet fedni hitelfelvétellel, akár jóval tovább is, mint egy politikai ciklus (4 év). Előbb-utóbb persze szembe kell nézni az adóssághegyekkel.

Alighanem valamelyest már idén is: Bajnai Gordon kormányfő, Demszky Gábor főpolgármester és Horváth Csaba kormánybiztos aláírt egy szándéknyilatkozatot, amely szerint a központi büdzsé 2010-ben – több részletben – összesen 17,4 milliárd forint többletet biztosít a BKV működéséhez.

A menedzsment által talicskával- vagy bőröndben kihordott pénz mégiscsak irritáló. Hogyan válhattak ilyen arcátlanná a cég vezetői?

Ismert vállalatgazdasági probléma, hogy a menedzserek és a tulajdonosok érdekei eltérnek. Ha a tulajdonosok – vagy azok képviselői – széthúznak, hozzá nem értők,és/vagy rövidlátóan gondolkodnak, akkor a menedzsment sütögetheti nyugodtan a maga pecsenyéjét. Ez jellemző lehet például nagy, soktulajdonosú magán-részvénytársaságokra – a válság látványos példákat szolgáltatott arra, hogy ilyenek vezetői óriási bónuszokat utaltak ki maguknak, miközben az általuk vezetett cég recsegve-ropogva dőlt volna össze, ha nem jön az állami segítség. Ugyanakkor jellemző lehet állami vállalatokra is.

Nem lenne érdemes privatizálni az állami céget?

Korrupció előfordul magáncégnél is, különösen, ha részben állami pénzekre támaszkodik. Ráadásul aligha lenne olyan komoly befektető, amely elvállalná, hogy teljesíti a paraméterkönyv előírásait, a jelenlegi támogatási szinttel és járműparkkal, s mindezt hosszú távon.

Ha pediglen a befektetőre bíznánk, merre járjanak a buszok, nagyot néznének a fővárosiak, mekkora területek maradnának ellátatlanul, s miféle követési időközök lennének. A tömegközlekedés közszolgáltatás. Arra is járnak ma autóbuszok, amerre gazdaságossági szempontok alapján nem lenne érdemes járatot indítani – ha nem járnának, akkor az ilyen környéken lakók nem kapnának esélyt a munkába, iskolába járásra, ha nem rendelkeznek autóval.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.