Üzleti tippek

A kis cégek nem érzik a válságkezelést

admin
admin

2009. 10. 30. 10:43

Sem az érdekképviseletek, sem az unió nem ért el szinte semmi olyat az utóbbi években, amivel jelentősen segítette volna a legkisebb cégeket. Interjú az UEAPME alelnökével, Kassai Róberttel.

Részt vett az európai kkv-szövetségek tanácskozásán. Miért gyűltek össze?

Az Európai Unió Kézműves Kis- és Középvállalkozói Szövetségének (UEAPME) pénteki madridi ülésén áttekintettük az elmúlt időszakot, különös tekintettel a krízishelyzetre. De ami még fontosabb, megismerkedtünk a leendő spanyol elnökség munkatervével, azon belül a kkv-kkal kapcsolatos terveikkel, amit Diego Lopez Garrido spanyol Európa-ügyi államtitkár ismertetett.

Milyen új információk hangzottak el?

2500 vállalkozót kérdeztek meg arról, mi a véleményük a kríziskezelésről. Nagy részük azt mondta, az csak részben sikerült, és főleg a nagyvállalatok élvezték a válságkezelés előnyét, a kilábaláshoz nyújtott segítséget. A legkisebb vállalkozások, amelyek a foglalkoztatás 66–70 százalékát adják, lényegesen kevesebb segítséget kaptak.

Az Európai Fejlesztési Bank harmincmilliárd eurót adott a vállalkozások megsegítésére pályázati formában és hitelként. Kiderült, hogy ennek igen kis része (40%) került csak a vállalkozásokhoz.

Hol van a többi?

A bankoknál. Még nem adták ki. Egyébként 6,5 százalék kezelési költséget számolnak fel és ez tarthatatlan. Spanyolországban létrehoztak egy bizottságot (IKO), amely minden elutasított kkv-hitelt még egyszer átnéz, és javasolja a banknak, hogy adják meg a hitelt. Ez persze a bank számára nem kötelező.

Akkor mire jó?

Az a helyzet, hogy egyre inkább ellenállás kezd kialakulni a bankokkal szemben, és egyre többen osztják a lengyelek véleményét, hogy bankon kívüli finanszírozásban vagy állami bankon keresztül kellene elosztani a pályázati támogatásokat. Amíg ez nem lép be, biztosan nem lesznek toleránsabbak a bankok…

Mit tervez a spanyol elnökség a vállalkozások megsegítésére?

Három prioritásuk van. Adókedvezményt adnának a vállalkozásoknak, hogy a kevesebb elvonással több maradjon náluk, vagyis javuljon a likviditásuk.

A magyar cégek is profitálnak majd ebből?

Ez nem az uniótól függ. A spanyol munkaügyi és bevándorlásügyi miniszter, Telestino Corbacho szerint lassan mondhatjuk, hogy vége van a válságnak. De utóhatásként ott állnak a túlélő cégek mindenféle tartalék nélkül, még mindig növekszik a munkanélküliség, szociális és politikai krízis van kibontakozóban. A munkahelyek számának növelése elengedhetetlen. A spanyolok szerint ehhez lehet jó ösztönző az adócsökkentés.

Hogy ezt az ajánlást a magyar vagy más kormány figyelembe veszi-e, az az ő döntése. A jelenlegi 54 százalékos magyar bérteher a második legmagasabb Európában, tehát lenne mit átgondolni. Az unió egyébként abban sem tudott megállapodni, hogy legalább az adóalapot harmonizálják. Az adók esetében ez fel sem merült.

Mi a másik két cél?

A kkv-pályázatok hozzáférésén könnyítenének, és az adminisztráció csökkentése mellett is elkötelezettek. Az eddigi 25 százalékos cél helyett 30 százalékos adminisztrációcsökkenést szeretnének elérni 2012-ig.

Mihez képest?

Én is ezt kérdeztem. Ezért javasoltam, hogy ne 2012-re tűzzük ki a végcélt, hanem évekre osszuk el, hogy a kkv-k számára is követhetőbb legyen a folyamat, és hogy már jövőre is történjen valami. Becslések szerint 230 millió eurót spórolnának meg csak a mikrovállalkozások, a teljes vállalkozói szektor pedig a GDP 2,5 százalékát, ha teljesülne a kitűzött cél.


Más változást is terveznek a spanyolok?

Igen, szorgalmazni fogják a szolgáltatások határon túli átjutását, ami most nem valósul meg teljes körűen, hiába van alaptörvénybe iktatva. A tagországok számára tanácsokat is adnak, olyan céllal, hogy egységesítsék az intézkedéseket. Eltökélt céljuk, hogy bezárják az adóparadicsomba vezető kapukat az uniós cégek előtt. Minden uniós cégnek a saját államában, illetve az unión belül kell majd adóznia, ha a tervük sikerül.

Hogyan fogják ezt elérni?

Nem mondták meg. De nagyon eltökéltnek tűntek.

Fél év alatt?

Igen. Az biztos, hogy a fél év önmagában sem hosszú idő. És most még az EU-biztosok választása is teremt egy pár hónapos légüres teret… Amerika már javasolta az uniónak, hogy vegye hosszabbra az elnökségi ciklusokat – egyelőre úgy tűnik, ezt a tanácsot nem fogadják meg. Azt is fontos lenne elérni, hogy ne minden elnökség akarjon új utat kezdeni, hanem legyenek folytatva, befejezve az előző ciklusban elkezdett programok is.

Mennyire lehet így komolyan venni ezeket a célkitűzéseket?

Nem mondhatjuk, hogy az unió vagy az egyes országok kkv-politikája eredményes lenne. Az évekkel ezelőtt elhatározott céloknál sem könyvelhettünk el sikert. Nem volt előrelépés a pályázati kifizetéseknél sem. 62 százalékuk ma is késedelmesen érkezik a vállalkozókhoz, ami óriási pénzügyi problémákat okoz.

Mi lehet erre a megoldás?

Véleményem szerint az is egyfajta gyógymód lehetne, ha nem azt tartanák nyilván, hogy melyik ország hány pályázatot bírált el, hanem azt, hogy hányat fizetett ki.

Hol van még lemaradás?

Számos területen. A kisvállalkozókkal kapcsolatos törvényeknél például hiányoznak az előzetes hatástanulmányok. Javasoltam, hogy ezek minden estben készüljenek el, és kapják meg a képviselők, mielőtt döntenek. A most nemrégiben életbe lépett ausztriai építési törvény például olyan bonyolult, hogy maguk a hatóságok sem képesek értelmezni… Ennyit az adminisztrációcsökkentésről.

Mitől bízhatnánk abban, hogy pont az új spanyol elnökség céljai teljesülnek?

A tanácskozáson mi magunk is megállapítottuk, hogy sok jó dolgot határozunk el, de abból nagyon kevés valósul meg… Hatalmas a gépezet. Sűrűn kerül bele porszem. Minden országnak megvannak a saját érdekei, ezeket nehéz egyeztetni.

Javasoltam, hogy a félévenkénti uniós elnökségváltáskor készüljön a gazdasági élet szereplői számára is számvetés arról, mi valósult meg a tervek közül, mi nem, mit visz tovább a következő elnökség. És a sikertelenség okait is nevezzék meg, hogy átláthatóbb legyen a működés.

Az UEAPME nem tudna többet tenni a vállalkozókért?

Felmerült ez a kérdés is. A 27 ország kézműves- és kkv-érdekképviseleteit tömörítő szövetség mögött 23 millió cég, százmillió alkalmazott van. Mégsincs a kezünkben olyan eszköz, amivel az unió ügymenetét befolyásolhatnánk.

Most arra jutottunk, hogy decemberre összehívjuk a huszonhét ország azon EU-s képviselőit, akik a kkv-kkal kapcsolatos ügyekkel foglalkoznak, és rajtuk keresztül próbáljuk meg elérni, hogy érvényesíteni tudjuk a legkisebb cégek érdekeit.

Másrészt abban maradtunk, hogy minden kkv-érdekképviselet lobbizzon a saját kormányánál, persze az egész gazdaság érdekeit figyelembe véve. El kellene érni például, hogy legyen kisvállalkozói minisztérium vagy más olyan szerv, amely ismeri a kkv-k problémáit, és képes beleszólni a döntésekbe. Ezzel egyben azt is éreznék a kkv-k, hogy becsülik őket.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.