Üzleti tippek

Felszállóban a hazai repülőipar

admin
admin

2009. 06. 27. 08:00

Rózsaszín álmokból, a semmiből éled újjá a XXI. századi magyar repülőipar. Az érdeklődés nagy, a finanszírozás még akadozik - írja a Figyelő.

Még a hatalmas Airbus vezetőit is meglepte a tavaszi friedrichshafeni Aero 2009 kiállításon a 730 négyzetméteres, „zsúfolt” magyar stand. Magyarország „légi ipari” erejét kilenc, többségében vadonatúj konstrukciójú jármű képviselte. A legnehezebb műfajban, két hidroplán mellett, egy egyszemélyes helikopter és egy távirányítású felderítő robotrepülő is kellette magát, Besenyei Péter műrepülő világbajnok vadonatúj gépe és további 3 ultrakönnyű légi jármű társaságában.

A Corvus Aircraft legújabb modellje, a Racer. Ezzel repül majd Besenyei Péter világbajnok.

A Corvus Aircraft legújabb modellje, a Racer. Ezzel repül majd Besenyei Péter világbajnok.

Az Aero show-n bemutatott magyar légi csemegék csak a jéghegy csúcsát alkotják. A rendszerváltás szárnyakat adott a romantikus repülőépítő álmok megvalósításának. Elérhetőkké váltak a nyugati technológiák, és a globális piacok is megnyíltak az építők előtt. Mivel évtizedeken át itthon nem, csak a Szovjetunióban volt konstruktőri, repülőmérnöki képzés, a saját repülőre vágyók általában szakértelem nélkül maguk álltak neki az alkotásnak, ha nem tudtak kész gépet venni.

Tengerentúli kedv

Abszurd ötletnek tűnt a „repülőbolond” hajómérnök, Voloscsuk András és a bankszakmából érkezett üzletember, Gecse Tamás 2004-ben elindított közös vállalkozása, a Corvus Aircraft Kft. is (Bordó varjú – Figyelő, 2005/25. szám). Miután nem volt megelégedve az Egyesült Államokból, darabokban vett „összerakós” gépével, Voloscsuk elhatározta, jobbat épít: maga tervezi meg, és az űrtechnikából átvett kompozit műanyagból készíti el saját gépét. A botcsinálta konstruktőrnél is vakmerőbb volt üzlettársa, Gecse, aki mindehhez pénzt is adott. Azóta az 50 fősre bővült Corvus Aircraft Kft. 5 saját típust fejlesztett ki, legutóbb egy szakmai bravúrnak számító műrepülőgépet, a Racer 540-et. Számos szakmai díj és két baleset után igazi nagyágyúvá vált a cég a hazai kisrepülő-gyártásban. A tavalyi 20 után az idén is legalább 20 gépet építenek meg a ballószögi üzemben, mert Gecse szerint a válság sem tudta megtörni a főleg tengerentúli partnereik vásárlókedvét. A legfényesebb elismerés az lesz, ha Besenyei Péter is a Corvus új típusával repül majd a versenyeken – jelenleg egy prototípust próbál, s a remények szerint már az idén átül a Racerbe.

Diósi Sándor helikoptere. Álló motorral is le tud majd szállni. Fotók: Kőhalmi Péter

Diósi Sándor helikoptere. Álló motorral is le tud majd szállni. Fotók: Kőhalmi Péter

A többi hazai gyártó története is a Corvuséhoz hasonlóan indult. Mivel nem volt elég pénze, az autóalkatrész-felújítással foglalkozó Diósi Sándornak öt évvel ezelőtt választania kellett: vagy új siklóernyőt, vagy új termelőeszközt vesz a vállalkozásához. Akkor az utóbbi mellett döntött, de elhatározta, azért egy helikoptert is épít. „Talán túl nagyot haraptam” – ismeri el utólag, mert gyártani is akarja a gépet. Bár 50 millió forintot költött már rá, fél évtized múltán sem szállt még fel a járműve, pedig Bánó Imre repülőmérnökkel együtt fejlesztette. A különlegesen biztonságosra tervezett, álló motorral is leszállni képes egyszemélyes helikopteren még hátravan az elektromos rendszer kiépítése és az engedélyeztetés. Diósi mégis azt ígéri, 2011 második felében elindul az évi 12 darabos sorozatgyártás. Az alapkivitelben 17–19 millió forintos helikopter után ugyanis Európából, a gyártási licenc után már Dél-Amerikából is érdeklődnek.

Szintén álomként indult öt éve Varga Zoltán hajómérnök világújdonságnak számító egymotoros hidroplánjának, az Idea-Aircraft Kft. HydroPteronjának a kifejlesztése is, csakúgy, mint Dósa János gépéé. Dósa ugyancsak saját vízi repülő után vágyakozott, de nem volt rá pénze, épített hát egyet. „Egyszerűnek látszott” – idézi fel a startot. Még örült is, milyen kevesen gyártanak hidroplánt… Azóta Avana Industry Kft.-je több százmillió forintot költött a bonyolult, csaknem 3 tonnás, 6 személyes „vízre szálló” prototípusra, de még mindig nem fejezte be teljesen a fejlesztést. „Jövőre azért elindul a sorozatgyártás” – tervezi Dósa is, bár csak sejtése van arról, hogy a válságban veszik-e majd a legalább félmillió euróba kerülő különlegességet. Úgy számol, 10–15 év eltelik, mire nyereségessé válik a gyártás.

A motoros sárkányrepülőket és ultra könnyű (UL) repülőket gyártó Molnár Zoltán saját úton jár. Óvatosan, lépésről lépésre épít, immár 29 éve. A Molnár-féle UL cég 1992-ben Halley Kft.-vé fejlődött, és 1999-ben az Apollo Fox kétszemélyes ultrakönnyű kisrepülővel bővítette a profilt (Madárvágta – Figyelő, 2007/33. szám). A jövőt az Apollo Fox frissen kifejlesztett új változatával, valamint két motoros sárkányrepülőgéppel (Delta Jet2 Topless, illetve C-15D Monsoon) képzeli el.

Az idea–Aircraft hydropteronja. Már 5 hidroplánra van vevő.

Az idea–Aircraft hydropteronja. Már 5 hidroplánra van vevő.

A nehézségek ellenére Hideg Mihály, az ágazati szövetségként működő Magyar Repülőipari Alapítvány elnöke áttörésként értékeli a „magyarok bevonulását” az uniós repülőiparba. A technológiai piramis csúcsát jelképező hidroplán, helikopter, mű-, illetve robotrepülő megmutatta azt az innovációs képességet, amellyel a lengyel, cseh, osztrák konkurenseknél később indult hazai cégek tíz éven belül utolérhetik e vetélytársakat, sőt, messzebb juthatnak náluk. A bemutatott késztermékek ugyanis a közvetlen értékesítésen túl a háttéripari megrendelésekhez is referenciaként szolgálnak. A Corvus például műanyag alkatrészeket is szállít már az olasz Augusta repülőgépgyártó csoportnak, s az Airbusszal is tárgyalásban áll. Utóbbit Diósi Sándor is elmondhatja, az Avana Industry Kft. pedig már fejlesztett is egy pilóta nélküli repülőgépet az egyik védelmi iparban érdekelt cégnek.

Az EADS – az Airbus és az Eurocopter tulajdonosa – az ITD Hungary közreműködésével fokozatosan építi ki a kapcsolatokat a potenciális magyar beszállítókkal. A tavalyi roadshow után 12 céggel kezdtek tárgyalni, és 2008 végére 8 vállalkozás jutott el a nagy vevő által kért átvilágításig. Az első megrendelések már meg is érkeztek az Astriumtól, az EADS űripari vállalatától. További 6 hazai beszállító pedig már készít is turbinaalkatrészeket más megrendelőknek. Az ITD Hungary és a repülőipari alapítvány a nagyobb hazai cégeket tömörítő, immár 21 tagú repülőgép-ipari klasztert is létrehozta három éve, és a gazdasági tárcával együtt minőségbiztosítási programot indított főleg autóipari beszállítóknak, hogy a repülőgyártás háttériparába bekapcsolódjanak. Süveges Szabó László, az ITD Hungary üzletfejlesztési igazgatója néhány éven belül több tízmilliárd forintos árbevételt remél a mintegy 130 céget tömörítő magyar repülőipartól.

Addig azonban nem mindennapi akadályokon kell átlibbenniük a szárnypróbálgatóknak. A közlekedési hatóság légügyi engedélyezési apparátusa az érintettek szerint több mint nehézkes. Az új magyar prototípusok vizsgálatához hamarabb érkezik Tökölre az amerikai légügyi szervezet embere, mint a magyaré. Magáért beszél, hogy Besenyei Péter világbajnok vadonatúj fejlesztésű Corvus Racer prototípusa is amerikai lajstromszámmal – azaz rendszámmal – repül majd.

Fejlesztők hátrányban

Az engedélyezésnél is nehezebbnek ígérkezik a finanszírozás. „Olyanok a pályázati konstrukciók, hogy eleve kizárják a fejlesztő cégeket” – bosszankodik Dósa János. Így a terméket, a gyártást előkészítő többéves fejlesztés nem lehet profitábilis. A veszteséges cégek viszont nem indulhatnak állami pályázatokon. Az Avana nagy hidroplánja, a Larus fejlesztésére több százmillió forintot fordított Dósa, aki az itthoni nehézségek miatt nem zárja ki, hogy inkább külföldön indítja majd be a sorozatgyártást. „Sajnos, nem sikerült eddig pályázat útján támogatást szerezni, ezért nagy anyagi áldozatok árán valósítjuk meg fejlesztéseinket” – panaszkodik az egri Molnár Zoltán is. A Corvusnál Gecse Tamás hálás a kormányzati segítségért, támogatásért, de elismeri, meg kell küzdeni érte; a teljes munkaidejét leköti a feladat. Öröm az ürömben, hogy a gazdasági tárcánál – legalábbis az ágazati lobbista, Hideg Mihály szerint – már megértették a repülőgyártók kérését.

„Köszönöm, megoldjuk magunk” – hárítja el a külső befektetők ötletét Molnár Zoltán, a Halley vezetője, a repülőipai klaszter tagja. Pedig pénz dolgában nem áll jobban, mint a többiek: cége árbevétele 2007-be 22 millió forinttal apadt. Bár a „luxusipart”, ahová a kisrepülők is tartoznak, állítólag elkerüli a válság, szerinte legalább egyharmadával, de akár felével is kevesebb lesz az idén a megrendelése, mint tavaly. A Corvusnál az új típustól várják a nagy előrelépést, a tavalyi 480 millió után az idén 700–800 millió forint árbevételt remélnek. Az Avana évi egymilliárd forintos exporttal számol, és 4 biztosnak látszó, illetve 10 opciós megrendelése is van már. Az IDEA HydroPteron gyártója előre meg tudott állapodni – még a prototípus levegőbe emelkedése és az engedélyek megszerzése előtt – 5 gép eladásáról egy orosz–ukrán vevővel. A helikopterépítő azonban becsülni sem meri előre, mit hoz majd a jövőre induló sorozatgyártás, hogyan fogadja szemük fényét a piac.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.