Váratlanul zsúfolt programja akadt tavaly ősszel a hazai cégbíróságoknak: frissen indult kockázatitőkealap-kezelő cégek garmadáját kellett bejegyezniük. A megnövekedett érdeklődés persze nem volt véletlen. Viszonylag hosszú huzavona után az Európai Bizottság tavaly decemberben bólintott rá arra a kockázatitőke-programra, amelynek keretében uniós, állami és magánforrások révén hazai magvető, induló és növekedési szakaszban lévő kis- és középvállalkozások kaphatnak majd friss pénzt – nem is keveset – fejlesztési terveik megvalósításához.
Felső limit
Az első kkv-befektetésekre jó esetben idén májusban kerülhet sor – kalkulált Bátora László, az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramot állami részről koordináló, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) csoportjához tartozó Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MV) Zrt. vezérigazgató-helyettese. A feltételek szerint olyan, maximum 5 éves múlttal és legföljebb 1,5 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező, hazai kis cégek juthatnak pénzhez, amelyek fejlődő iparágban működnek, és üzleti terveik megnyerték az alapkezelők tetszését. Egy év alatt a kockázati tőkések legfeljebb 1,5 millió eurónak megfelelő tőkeösszeget adhatnak az ígéretes vállalkozásoknak. Igaz, ezt 3 egymást követő évben is megtehetik – összesen tehát 4,5 millió eurónyi lehet a juttatás.
Egy-egy tőkealap teljes „életideje” maximum 10 év lehet, de nem zárható ki, hogy a kiscégekben ennél valamivel rövidebb ideig lesznek jelen az alapok pénzügyi befektetőként. Kellemes hír lehet ugyanakkor a potenciális vállalatok számára, hogy a tisztán piaci alapon működő kockázatitőke-befektetők által elvárt évi 20–30 százalék éves hozam helyett a Jeremie-oldal, tehát az állam megelégszik annyival, ha a feltőkésített cég az uniós referenciakamatnak – jelenleg 10,01 százalék – megfelelő éves nyereséget termel. (Az általában félévente/évente változó EU-referenciakamatot a Pénzügyminisztérium teszi folyamatosan közzé honlapján.) A magánbefektetők éves hozamelvárása akár 20–30 százalék is lehet, ez azonban – a befektetési arányokat is figyelembe véve – összességében már 15 százalékos hozamtermelés esetén realizálódik számukra. Mindez azt jelenti, hogy a kkv-knak nem kell teljesen piaci játékszabályok szerinti hozamot termelniük, magyarán: könnyebb feltételekkel nyílik meg számukra a tőkefinanszírozás lehetősége.
7 milliárdos alapok
Uniós támogatási korlátok miatt viszont bizonyos iparágakban – így a hajógyártásban, szén- és acéliparban, pénzügyi ágazatban – működő vállalkozásokat kizártak a tőkeprogramból. Az új kockázatitőke-alapok friss pénze e mellett nem szolgálhat az adott kkv kereskedelmi célú ingatlanfejlesztésére, hitelkiváltásra vagy éppen egy másik, meglévő gazdasági társaságban való részesedésszerzésre sem.
A programra eredetileg 46 milliárd forintnyi, jellemzően uniós forrást különítettek el. Ennek egy részét azonban az Új Magyarország-program tartalékába helyezték, így a konstrukció végül 35 milliárd forint központi forrásból indul. A formálódó játékszabályok szerint egy-egy alapban maximum 70 százaléknyi, de legfeljebb 5 milliárd forintnyi lehet az állami, közösségi részesedés mértéke. Ez azt jelenti, hogy a magánpénzekkel együtt várhatóan legfeljebb 7,1–7,2 milliárd forint tőkeerejű alapok jönnek majd létre – jelezte Csuhaj V. Imre, az egyik, frissen létrejött tőkecég, a Morando Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatósági tagja.
Az állami, közösségi szerepvállalás mikéntje attól is függ, hogy az alap fölrajzilag hol jön létre. A közép-magyarországi régión kívüli területeken ugyanis az MV Zrt. és a magánbefektetők közös kockázatitőke-alapokat hoznak létre. Az ország középső részén viszont az MV Zrt. jegyzi le önállóan a létrehozandó (úgynevezett co-investment) alapokat, és csak társbefektetőként vesz maga mellé – minden tőkejuttatási tranzakciónál külön-külön szerződve a feltételekről – privát befektetőket.
Őszi vetés
A kisvállalkozásokba való konkrét tőkebeszállásokig azért sajnos még rögös adminisztrációs út vezet. Először is az MV Zrt. a kockázatitőkealap-kezelő cégekkel szerződik: jelenleg elképzelt menetrendjük szerint január végén hirdették meg a közös alapokra és a co-investment alapokra vonatkozó – várhatóan mintegy másfél hónap lefutású – pályázatokat. Az ezeken nyertes alapkezelőknek ez után várhatóan 1 hónap áll rendelkezésre a magántőkésekkel (független pénzügyi befektetők, üzleti angyalok, magántőkealapok) kötött megállapodások véglegesítésére. Az így immár ténylegesen összeállt alapok működését pedig még engedélyeznie kell a pénzügyi felügyeletnek (PSZÁF) is. Amikor ez is megvan, csak akkor indulhat ténylegesen az üzlet.
A Morandónál optimális esetben őszre számítják az első kkv-szerződéseket, pedig már felkészültek, jelenleg is szondázzák a lehetséges befektetési célpontokat. Csuhaj V. Imre szerint minden bizonnyal sikeres lesz a tőkeprogram, mert pontosan azt a döntően innovatív vállalkozói kört célozza meg, amely – szűkös fedezete, kevés üzleti referenciája miatt – sem banki hitelekre, sem professzionális befektetői tőkére nem számíthat fejlődésének támogatásához. A kockázatitőke-cégek közül pedig azok lesznek a legsikeresebbek, amelyek nem pusztán tőkét adnak, hanem felkészültek egyéb szerepvállalásra, így menedzsment-tanácsadásra is. Ebbe a körbe akár a létrehozott termékek megfelelő marketingjének megvalósítása is beletartozik – húzta alá a szakember. Hozzátette: bár első látásra nem tűnhet bonyolultnak, mégis speciális szaktudást igénylő feladat egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kezdeményezést – mondjuk, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen vagy a szegedi univerzitáson kifejlesztett eljárást – vállalati gondolkodásmóddal piacosítani, és megfelelő áron értékesíthető termékké tenni.
Angyalok Japánból vagy Japan Zone
Az Új Magyarország-program mellett eközben az MFB-csoport egy másik, kisvállalkozásokat segítő kockázatitőke-kezdeményezést is elindított. A japán SBI Holdings Inc. 60 és a fejlesztési bank 40 százalékos tulajdonhányada mellett alakult meg december végén az SBI Europe Fund kockázatitőke-alap. Ez 100 millió eurónyi tőkebefektetést tervez, ennek azonban csak várhatóan 70–80 százaléka jut majd Magyarországra (a többi Közép-Európa más tagállamaiba). Ez az első alkalom, hogy az állam fejlesztési banki kisebbségi tulajdonosként száll be egy kockázatitőke-alapba privát befektető mellé.
Yoshitaka Kitao, az SBI Holding elnöke szerint a japán–magyar alap 1–20 millió, de jellemzően 5–7 millió euró közötti beszállásokat tervez egy-egy cégbe – elsődlegesen többségi tulajdonszerzésre törekedve. Az alap bármilyen, magas növekedéssel kecsegtető ágazatból választana befektetéseket, de nem titkolták: ezeken belül vélhetően komoly hangsúlyt kapnak majd a csúcstechnikai fejlesztőcégekbe történő bevásárlások.
Az SBI Europe – amelynek alapkezelő cégét ELAN SBI Capital Partnersnek hívják – átlagosan 3-4 éves időtartalomra szállna be egy-egy hazai cégbe. A japánok – eddigi ázsiai befektetési teljesítményükhöz hasonlóan – a magyar cégektől is évi 15–20 százalék körüli nyereség megtermelését várnák el, ami jóval magasabb az Új Magyarország-program alapjaiénál (igaz, a gazdasági világválság kitörése után a hozamelvárásokat némileg mérsékelték). A hazai vállalkozásokat vélhetően biztos szemmel válogatják majd ki, hiszen az SBI által kezelt ázsiai kockázatitőke-alapok jelenleg a térség legjobb hozamtermelői között vannak.
A japán alaptulajdonosok – lehet, hogy a hazai, viszonylag kis forgalmú értékpapír-kereskedelemre tekintettel – azt is bejelentették: más kockázatitőke-cégekkel ellentétben nem tőzsdén terveznek kiszállni majd a cégekből, hanem más befektetőknek adnák el azokat búcsúzáskor. Ez viszont javítja a vállalkozások korábbi tulajdonosainak (és a sokszor ugyanazokat a személyeket jelentő szakmai fejlesztőknek) esélyeit a cég legalább részleges visszavásárlására az SBI Europe kiszállásakor.
