Üzleti tippek

Itt az új médiatörvény-javaslat

admin
admin

2008. 11. 04. 18:25

Három, részvénytársasági formában működő, a jelenlegitől eltérően finanszírozott közmédiummal, a kereskedelmi adók mostaninál lazább tulajdonosi korlátaival, átalakuló, de a Nemzeti Hírközlési Hatósággal (NHH) össze nem vont médiahatósággal számol a médiatörvény utódául szánt jogszabály tervezete.

Az ötpárti tárgyalások eredményeként született, a médiaszolgáltatásokról szóló törvény tervezete az országgyűlési frakciók által delegált szakpolitikusok és szakértők konszenzusos álláspontját tükrözi – derül ki az Országgyűlés honlapján közzétett dokumentumból. A véleményeket november 21-ig várják a mediaszabalyozas@parlament.hu e-mail címre. Az MTI a tagoktól úgy tudja: a testület idén januárban kezdett neki a jogszabálytervezet megalkotásának.

Szigorúbban ellenőrzik a műsorszolgáltatókat

Az öt parlamenti frakció egy-egy tagja által jegyzett dokumentum a kuratóriumi rendszernek a jövő év első, az Országos Rádió és Televízió Testületnek (ORTT) 2008 utolsó napjával intene búcsút; utóbbi helyébe – Nemzeti Médiahatóság (NMH) néven – új, piacfelügyeleti jellegű szervezet lépne.

Ez a nyilvántartás és a piacfelügyelet és -elemzés mellett működteti a Nemzeti Audiovizuális Archívumot, eljár a tudomására jutott jogsértések ügyében, valamint – a kormány kijelölése alapján – képviseli az országot a nemzetközi szervezetekben.

A hatóság – amennyiben jelentős piaci erejűnek nyilvánítja valamely szolgáltatót – annak és az általa irányított társaságok számára “a versenyt vagy a médiapluralizmust korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos versenyjogi kötelezettséget ír elő”, ennek során akár új szolgáltatás indítását vagy vásárlást is megtiltva, akár egyes szolgáltatások megszüntetésére kötelezve azt.

Amennyiben valamely műsorszolgáltató nem működik együtt az NMH-vizsgálat során a hatósággal, akár ötvenmillió forintos – megismételhető – bírsággal is sújtható. A szöveg szerint – piacelemzés, jelentős vagy meghatározó súlyú szereplővé minősítés és vizsgálatok során – “bármely helyszínt átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat”, az érintetteket “felvilágosítás és magyarázat adására kötelezheti, illetve a helyszínen más módon tájékozódhat”.

Mindehhez – “az e törvény hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek médiaszolgáltatással összefüggő telephelyén, székhelyén, kereskedelmi egységében vagy raktárában foganatosított cselekmény kivételével” – előzetes, a Fővárosi Bíróságtól 72 órán belül, nemperes eljárásban beszerzett engedélyre van szüksége.

Öttagú közszolgálati tanács felügyel majd

A közmédiában a kuratóriumi rendszer helyébe új struktúra lépne: minden intézmény nonprofit részvénytársaságként működne, az egyetlen – forgalomképtelen – részvény a magyar államé lenne.

A cég élén az igazgatóság hatásköreit gyakorló, az Országgyűlés által választott tulajdonosi vagyonkezelő testület áll. Ennek tagjaira a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai érvényesek.

Ez gyakorolná a közmédiumelnök helyébe lépő vezérigazgató felett a munkáltatói jogot, kétharmaddal betölti e posztot, elmozdítja a vezetőt, valamint megadja évente számára a felmentvényt, jóváhagyva ezzel annak előző évi tevékenységét.

Egy öttagú közszolgálati tanács határozná meg a közszolgálati célok érvényesülésének hároméves stratégiáját, valamint szerződne ezek teljesüléséről az egyes intézményekkel. Amennyiben a parlamenti képviselők többsége nem fogadja el e fórum éves beszámolóját, új testületet kell választani – ennek megtörténtéig viszont az előző tagjai hivatalukban maradnak.

A közmédiumok a közszolgálati szerződés keretében nyújtott támogatáson túl – “az államtól vagy költségvetési szervtől egyéb támogatásban nem részesülhet”, és hatástanulmánynak kell “aránytalanul gazdaságtalannak” ítélnie a belső gyártást ahhoz, hogy külső cégtől szerezzenek be műsort, ebben azonban a közmédium munkatársa – szerepvállalásért – javadalmazásban nem részesülhet.

Kötelező hírműsorok

“Egy társaság több médiaszolgáltatást, illetve kiegészítő digitális szolgáltatást is nyújthat” – áll a médiaszolgáltatásokról szóló törvény tervezetében, amely szerint ilyenkor minden egyes csatorna esetében külön-külön kell megfelelni a jogszabály előírásainak.

Ötszázalékos limit vonatkozna arra a televíziós társaságra, amelynek vállalkozása – legalább egy médium révén – meghatározó szerepet játszik a lap-, az internetes vagy a rádiós piacon. A rádiós piacon nem érvényesülne a hír- és információs adók ötszázalékos korlátja.

Az ide tartozó tévéknek reggel fél hét és fél kilenc között legalább harminc percnyi “közérdeklődésre számot tartó,, időszerű kérdésekkel foglalkozó műsorszámot, este hat és nyolc óra között pedig tizenöt percnyi hírműsort kell adnia, este hat és tíz óra között híreit, filmjeit és sorozatait feliratozva is elérhetővé kell tennie. A hallgatottsági limitet teljesítő rádióknál reggel fél hét és nyolc óra között kellene legalább tízpercnyi önálló hírműsort adnia.

A szolgáltatás előfeltétele volna az NMH-regisztráció; a nyilvános adatsorból annak is ki kellene tűnnie, milyen más médiumokban érdekelt az üzemeltető.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.