Üzleti tippek

Viták az APEH-hel

admin
admin

2008. 10. 19. 14:40

Az idei új áfatörvény bevezetése jó néhány vitát és tisztázatlan ügyletet okozott. Az Üzlet&Siker utána járt a számlázások, a személygépkocsik értékesítésének, illetve az ingatlanok áfaügyleteinek, hogy kevesebbet kelljen az adóhatósággal cibakodni.

Az APEH honlapján már több tucat magyarázatot találhatunk az új áfatörvényhez. Az év elején megjelent magyarázó cikkekben sok szakember hiányolta az adóhivatal és a Pénzügyminisztérium hivatalos álláspontját.

Időszakos ügyletek vagy gyűjtőszámla?

Az APEH áprilisban kiadott állásfoglalása szerint időszakos elszámolásúnak minősülnek a közüzemi szerződések (villany, gáz, telefon), a bérleti szerződések, a könyvelési szerződések, ahol fix havidíjért végzik a könyvelést úgy, hogy a havidíj az adott hónapban elvégzett könyvelési szolgáltatásra vonatkozik.

Furcsa, de mégis ebbe a kategóriába sorolták azokat a szállításokat, ahol a termékeket rendszeresen értékesítik a partnereknek, egy periódus végén összesítik az adatokat, és egyben számlázzák. Ilyen lehet, ha a pékség mindennap szállít kenyeret, és kéthetente számláz, vagy a fuvarozási cég mindennap, minden héten szállít, de csak egy hónapban egyszer állít ki számlát.

Ez csak akkor lehetséges, ha a felek ezt az elszámolási formát kikötötték, vagyis arról állapodtak meg, hogy egyedi szállításaikat nem tekintik külön-külön teljesítésnek, hanem a szerződés teljesítését úgy határozták meg, hogy az adott időszakban leszállított termékek összességét jelenti.
Ez az elhatárolás azért nagyon fontos, mert a törvényben nevesített gyűjtőszámla nem állítható ki az elszámolási időszakos ügyletekről. Gyűjtőszámlát akkor kell kiállítani, ha a szerződésben minden egyes szállítás külön teljesítésnek minősül, de az adminisztráció csökkentésének érdekében ezeket a szállításokat csak adott időszakon belül, egy számlában kívánják leszámlázni.

A gyűjtőszámla ennek megfelelően annyi sorból áll, ahány különböző teljesítést leszámláznak, mégpedig úgy, hogy az egyes teljesítéseket külön-külön, a teljesítési napokat soronként feltüntetve kell kiszámlázni. Az egyes tételek tehát nem vonhatók össze. A gyűjtőszámlának nincs saját teljesítési időpontja, az egyes ügyletekhez van hozzárendelve.

Előleg az időszakos elszámolásos ügyleteknél

A fenti szabályok értelmezését még bonyolultabbá teheti a következő eset:

Sajtos Kifli pékség megállapodik a sarki fűszeres üzlettel, hogy mindennap szállít neki 10 000 különböző méretű és mennyiségű péksüteményt. A megállapodásban az is szerepel, hogy a szállításról időszakosan számolnak el, havonta, a hónap utolsó napján, 20 napos fizetési határidővel, de hogy a pékség számára se legyen az alapanyagok beszerzése likviditás szempontjából megterhelő, minden hónap 5-éig a fűszeres előlegként kifizeti az előző havi teljesítések ellenértékének 50 százalékát.

Ilyenkor a jogszabálynak megfelelő számlázás úgy történhet meg, hogy az ötvenszázalékos előlegről a pékség egy következő szövegű számlát bocsát ki: X hónap szállításainak 50 százaléka. Ennek a számlának a teljesítési időpontja az időszakos elszámolásra vonatkozó szabályok szerint a fizetési határidő, tehát a tárgyhónap 5-e lesz. A hónap végén a pékség elkészíti az elszámolást, és kiállítja a következő számlát: „tárgyhavi elszámolás szerint Y db termék ellenértéke X Ft, ebből levonásra kerül a korábban megfizetett 50 százalék, fizetendő összesen: Z Ft”. A teljesítési határidő ebben az esetben a tárgyhónapot követő 20-a.

Az időszakos elszámolások esetén nem értelmezhetjük a klasszikus előleg fogalmát, nem alkalmazhatjuk az ottani szabályokat. Klasszikus előlegfizetés esetén a számlát az előleg megérkezése után állítják ki, utólag, és a teljesítés napja az előlegfizetés napja lesz.

Személygépkocsik értékesítése

A régi áfatörvény szerint azok a vállalkozások, amelyek saját használatra vásároltak személygépkocsit, nem igényelhették vissza a beszerzéskor megfizetett áfát. De amennyiben a használat után értékesítették a járművet, áfát kellett fizetniük, amiből aztán levonhatták a korábban le nem vont áfa egy részét.

A január 1-jén hatályba lépett új áfatörvény szerint adómentes az értékesítés, ha azt megelőzően a termék beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa nem volt levonható. Vagyis amennyiben akár egy 2008. január 1. előtt, akár utána saját használatra beszerzett személygépkocsit értékesítünk, mentes az áfa alól, mivel mind a korábbi, mind a jelenleg hatályos törvény tiltja a beszerzéskor fizetett áfa levonását.

Itt is figyelni kell arra, hogy a beszerzéskor valóban volt-e ránk áthárított adó, amit nem tudtunk levonásba helyezni. Biztosan nem volt ilyen, ha a gépkocsit magánszemélytől vettük, vagy olyan használtautó-kereskedőtől, amelyik különbözeti (vagy árrés-) adózás alapján fizetett adót. Az ilyen módon beszerzett, saját használatú gépkocsit 20 százalékos áfával kell értékesíteni.

Ingatlanátadás-teljesítés időpontja

Az új áfatörvény szerint termékértékesítésnek minősül az építési-szerelési munkával létrehozott, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadása. Az a kérdés, hogy mikor valósul meg a teljesítés, vagyis mikor keletkezik áfafizetési kötelezettség abban az esetben, ha az ingatlan átadása nem egyetlen alkalommal, annak befejezésével, hanem szakaszonként történik. Ezt az esetet a régi áfatörvény még pontosan definiálta is, amikor ezekről az esetekről kijelentette, hogy a részteljesítés is megvalósít adóztatandó ügyletet.

Az új törvény ezt most ilyen egyértelműen nem jelenti ki (konkrétan az ingatlanépítésekre), viszont használja, sőt meghatározza a részteljesítés fogalmát. Eszerint a részteljesítés is teljesítés, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén, az ügylet tárgya természetben osztható, és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs.

A Ptk. értelmében az építési szerződés lehet osztható, amennyiben a felek az egyes készültségi foknak a beruházás folyamatában történő átadásában állapodnak meg. Ilyenkor az áfatörvény az adott készültségi fok átadását részteljesítésnek tekinti.

Ennek ellenére, ha a felek nem egyeznek meg az egyes készültségi fokok átadásában, akkor nincs részteljesítés. Ilyen esetben csak egy teljesítési időpont van, az ingatlan átadásakor, amikor a beruházás maradéktalanul elkészült.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.