Üzleti tippek

Sem verseny, sem törvény nem segíti a PPP-t

Nincs kiforrott jogi szabályozás, hiányzik a verseny, és az állam nem ellenőrzi eléggé a kontójára készülő projekteket – nemzetközi összehasonlításban ezek a hazai PPP-konstrukciók legsúlyosabb fogyatékosságai. Több, hosszú távú koncessziókat működtető társaság stabilizálhatná a viszonyokat.

2007-ben – egymástól függetlenül – két jelentés is készült, amely a 2004-2006-os időszak PPP-teljesítményét (Public Private Partnership) értékelte. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzése szerint a PPP-projektek rövid távon eredményesek, gazdaságosak és hatékonyak, hosszú távon azonban a helyzet nem egyértelmű.

Nem feltétlenül olcsóbb

2000 óta fontos kritérium volt, hogy a beruházások ne terheljék az adott évi költségvetést és az adósságmutatókat. Ezért az állam pénzhiányát PPP-konstrukciókkal enyhítette. Motivációja kevésbé volt az együttműködés, sokkal inkább – a közfeladatok ellátására képtelenné vált szerepben – a beruházási potenciállal rendelkező magántőke felhasználása.

A „tanulóévek” eredményei jól mutatják, hogy a kormányzat az aláírt PPP-szerződésekben nem támasztott például olyan kikötéseket az építtetőkkel szemben, hogy a lehető leggazdaságosabban folytassák le a beruházásokat. A folyamatos visszacsatolások hiányának következtében a változások nehezen valósultak meg. Az építkezések elhúzódása, a sikertelen pályázati eljárások miatt a GKM által vizsgált projekteknek, az előirányzottakhoz képest, csak a 16,5 százalékát adták át – olvasható a jelentésekben.

A PPP alternatíváit persze mindig mérlegelni kell, ugyanis lehet, hogy a projektek rossz előkészítése, lebonyolítása, a szolgáltatási díjak meghatározása miatt az állami beruházás vagy a tartós bérlet olcsóbb lehet. Jó példa erre az M5-ös autópálya. Ott ugyanis a magas úthasználati díj miatt az autósok továbbra is a régi főutat használták, így a szerződés szerint az autópálya üzemeltetőjének kieső bevételét az államnak kellett megfizetnie.

Leszavazott törvény helyett hézagpótló kézikönyv

Annak ellenére, hogy nemzetközi példa alapján önálló PPP-törvény létrehozása nélkül is működhet a PPP-konstrukció, az ÁSZ vizsgálatai azt mutatják, hogy mégiscsak szükség lenne speciális, nemzeti szabályozásra, amely a koncessziós törvénnyel összhangban van.

A hazai jogrend ugyanis a PPP jogi kategóriát nem ismeri, a parlament a törvényjavaslatot leszavazta. Csupán az érintett jogszabályok – mint például államháztartási törvény, közbeszerzési törvény – harmonizálása történt meg. Sztenderd PPP-szerződésről sem beszélhetünk.

Szépen sikerült PPP - a Művészetek Palotája (Fotó: MTI)

Szépen sikerült PPP – a Művészetek Palotája (Fotó: MTI)

A szakmai hiányosságok pótlására dolgozta ki a GKM a PPP Szakmai Kézikönyvet 2004 őszén. A minisztérium honlapjáról letölthető, aktualizált dokumentum leírja a jogszabályi környezetet, az eljárásrendet.

Hiányzik az önálló PPP-központ

A magyar helyzetet jellemzi, hogy az intézményi struktúra nem egységes. A kormány 2003-ban hozta létre a PPP Tárcaközi Bizottságot (TB), amelynek feladata a szakmai véleményezés, a projektek figyelemmel kísérése illetve a módszertan kidolgozása.

A tárcák koordinációja azonban a széttagoltság miatt nehézkes, hiszen a testület hat tagja három minisztériumból – GKM, Pénzügyminisztérium, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium –, egy-egy pedig a Miniszterelnöki Hivatalból, a Központi Statisztikai Hivatalból és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségből kerül ki.

A GKM szerint azonban egy önálló PPP-központ felállítása, saját főállású szakemberekkel nagyban növelné a hatékonyságot. Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Csehországban, Romániában ez már régóta működik.

Itt is versenyhelyzetet kell teremteni

A tárcaközi bizottság 2006-ban dolgozta ki az új eljárásrendet. Az elfogadott kormányrendelet – 24/2007 (II. 28) – értelmében most már a PPP-projektek előterjesztése előtt minden esetben kikérik a GKM véleményét, és a tárca csak a nemzeti fejlesztési stratégiával összhangban levő projekteket támogat.

A programok előszűrése során fontos kritérium, hogy versenyeztetés nélkül nem érdemes PPP-t megvalósítani. Ha nincs elég jelentkező, akkor a pályázatot újból ki kell írni. Az új eljárásrend ugyan a projektek lefutási idejét nem rövidíti meg, de kormány elé már csak a részletesen és alaposan kidolgozott projekttervek kerülnek, és a problémák is hamarabb kiderülnek.

Spanyolország az első

Az európai PPP-piac 2004-tõl 2006-ig kétszámjegyű növekedést produkált. 2006-ban 37 százalékkal bővültek a beruházások. A megvalósult projektek számát és értékét tekintve Spanyolország áll az első helyen, 19-cel – olvasható a DLA Piper 2007-es tanulmányában.

A gyors és gazdaságos spanyol rendszer alapja, hogy már a huszadik század második felében voltak PPP-szabályok. 2003 óta pedig módosított koncessziós törvény biztosítja a megosztott kockázati rendszert, az átlátható jogi környezetet.

A DLA Piper elemzői szerint Spanyolország, Franciaország, Németország ereje a hosszú távú koncessziót működtető társaságokban rejlik. Ezek a társaságok már régóta a gazdasági élet fontos szereplői, így köztük és a kormányok között kölcsönös a bizalom.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik