A vasutassztrájk napi 600 millió forintos veszteséget okoz a MÁV-nak – közölte a vasúttársaság lapunkkal; a sztrájk kezdetekor a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) többek között 15,4 milliárd forint szétosztását követelte a dolgozók között.
További kiadást jelent a személyfuvarozást végző MÁV Start Zrt. számára, hogy a Volán-táraságok elfogadják a vasúti bérleteket; a cég nem közölte lapunkkal, hogy a buszos cégek szolgálatkészsége mennyibe kerül naponta.
Mindez azt jelenti, hogy a tiltakozó vasutasok nagyjából 26 napos sztrájkkal okozhatnak akkora kárt a vasúttársaságnak, mint amekkora a követelésük.
Súlyos vesztség, durva adósság
A MÁV vezetőinek gazdasági szempontból alig van mozgásterük. A cég vesztesége és adósságállománya is komoly növekedést produkált az elmúlt években: míg a MÁV vesztesége 2002-ben 22 milliárd forint volt, addig a társaság mérleg szerinti vesztesége 2006-ban 83,8 milliárd forintra ugrott úgy, hogy az államtól közben 74,4 milliárd forint költségtérítést kapott.
A vasúttársaság adóssága felduzzadt: a 2002-es 27 milliárdról négy év alatt 314 milliárdra. A MÁV tavalyi gazdálkodási adatai egyelőre nem ismertek.
A súlyos veszteségekhez képest nem is tűnik nagy összegnek az egyébként nyereséges MÁV Cargóért kapott 102,5 milliárd forint, amelynek 15 százalékát osztaná szét a VDSZSZ.
Mire költhető a privatizációs bevétel?
A Gaskó István vezette szakszervezet a sztrájk kezdete előtt a MÁV Cargo eladásából befolyt összeg 15 százalékát, vagyis vasutasonként 2,5 havi átlagbért követelt; ez később 250 ezer forintnyi egyszeri természetbeni juttatásra módosult. Az érdekvédők a MÁV kiszervezett cégeinél dolgozók (MÁV-Start Zrt. és a MÁV-Gépészet) számára 10 százalékos visszamenőleges fizetésemelést is követelnek.
A szakszervezeti vezér szerint erre egyrészt Kóka János szóbeli ígérete miatt formálhatnak igényt, másrészt azért, mert a privatizáció kétéves folyamata során „nem akadályozták az átalakításokat, és nem rontották a cég értékét sem”.
Ezzel szemben a MÁV és más vasutas szakszervezetek azt állítják, hogy a volt miniszter nem pénzt, hanem feltételesen MÁV Cargo-részvényeket ígért a dolgozóknak.
Az állami vagyonról szóló törvény, a privatizációról szóló törvény és számos egyéb jogszabály, többek között a Btk. is lehetetlenné teszi, hogy az állami vagyon különböző részeire, – így a privatizációból származó bevételre – tetszés szerint nyújtsanak be igényt az állampolgárok, ezért a MÁV a VDSZSZ követelését irreálisnak tatja. A cég szerint ugyanezen logika szerint a MÁV vesztesége és adóssága sem osztható szét a dolgozók között – bár azt nem is kérték.
A vasút vezetői a privatizációs bevételt a szakszervezeti követeléssel szemben hiteltörlesztésre és műszaki, technológiai fejlesztésre fordítanák.
