Üzleti tippek

A legfontosabb vagyontárgy: az információ

admin

2007. 10. 29. 07:27

A digitális adatok elvesztése sok esetben komoly anyagi veszteséget is jelent, emiatt kell megoldani biztonságos tárolásukat, mentésüket és archiválásukat. Nemcsak modern eszközök, hanem megfelelő adatkezelési eljárások is szükségesek.

Nem fordítanak, fordíthatnak elég erőforrást a hazai kis- és középvállalkozások tőkeszegénységük miatt a digitális információk kezelésére, az adattárolásra, -mentésre, -archiválásra. Többségük csak akkor szánja rá magát az adatkezelés szervezett kialakítására, ha már anyagi kárt is okozott a számítógépes adatok elvesztése.

A hanyagságot érdekes módon az adattároló eszközök megbízhatósága teszi lehetővé, évekig működnek minden gond nélkül. Az adatvesztések nagyobb része nem a merevlemez vagy a számítógép műszaki meghibásodása miatt következik be. Vírusfertőzés, betörés, tűz vagy emberi mulasztás az ok.
Mentéskor nemcsak az aktuális munkához szükséges adatokról kell biztonsági másolatot készíteni, hanem az operációs rendszerről és a telepített alkalmazásokról is. A másolatról ugyanis lényegesen gyorsabban állítható helyre a rendszer, mint komponensek egyenkénti újratelepítésével, a beállításokról nem is beszélve. Archiváláskor az aktuális munkához már nem szükséges adatok hosszú távú megőrzéséről kell gondoskodnunk.

A DVD-író nem elég

A legegyszerűbb esetben a kisvállalkozás nem működtet kiszolgálót, mindenki a saját PC-jén vagy noteszgépén dolgozik, a hálózatot az internetkapcsolat és a nyomtató megosztására használják. Elvileg a mentés és az archiválás is egyszerű, hiszen szinte minden konfiguráció alaptartozéka a DVD-író. Időigényessége miatt azonban a felhasználók szeretik elbliccelni az írható CD-re, DVD-re mentést, annál is inkább, mert egy lemez kapacitása ritkán elég a teljes mentéshez.

Ennél nagyobb gond, hogy a tapasztalatok szerint az írható/újraírható lemezeket nem minden meghajtó képes olvasni. Azaz semmi garancia nincs arra, hogy vissza is tudjuk majd állítani róluk a rendszert.

Ennek még nagyobb az esélye a „túlírt” lemezeknél. Ebben az esetben a legolcsóbb megoldás egy megosztott, a hálózatra csatlakozó önálló merevlemezes tároló, amelyre a hálózaton keresztül mindenki gyorsan elvégezheti a mentést. A rendszergazda pedig szalagra archiválhatja róla az adatokat.
A tároló kezelőszoftverével megoldható, hogy minden felhasználó csak a saját állományaihoz férhet hozzá. Teljesítménye és kapacitása korlátozott, csak kiszolgálót nem működtető, maximum 6–8 felhasználós környezetbe ajánlható.

A tárolás fokozatai

A legtöbb vállalkozás használ legalább egy kiszolgálót, és az ezen futó kiszolgáló alkalmazások (Exchange, ERP, CRM) ott tárolják az adatokat. Kapacitása a gépházon belül vagy külső tárolóval is bővíthető. Mivel a tároló közvetlenül csatlakozik a kiszolgálóhoz, szaknyelven ezt DAS (Direct Attached Storage) megoldásnak nevezik, és 1–2 millió forintból megfelelő konfigurációt építhetünk ki.

Mindaddig, amíg a kiszolgáló teljesítménye és tárolókapacitása elegendő, beleértve a róla való mentést és archiválást is, ez konfiguráció tökéletesen megfelel. Szűk keresztmetszet a teljesítménye lehet, mert a szerver nemcsak a tárolás feladatát látja el, hanem futtatja a kiszolgáló alkalmazásokat is. Ha már túlságosan lassú, a következő lépés egy olyan NAS (Network Area Storage) kiszolgáló üzembe állítása, amely egyetlen feladatot lát el: tárolja az adatokat, amelyeket az alkalmazásokat futtató kiszolgálók, illetve a felhasználók a hálózaton át érnek el. Az adattárolás központosítása itt is egyszerűbbé teszi a mentést és az archiválást.

Saját konfiguráció kialakítása helyett olcsóbb és főleg egyszerűbb, ha egy üzemkész NAS-t vásárolunk. A Microsoft erre a célra készített egy speciális Windows Server változatot, a Windows 2003 Storage Servert (WSS) csak tesztelt hardverre telepítve vásárolhatjuk meg a partnergyártóktól. Üzemkész NAS kapható az erre a célra testreszabott Linux-rendszerrel is.

Típustól függően a NAS néhány hasznos többletszolgáltatást is nyújt. A WSS például felismeri, ha ugyanazt az állományt különböző néven több példányban akarjuk tárolni, és a tárolóhellyel takarékoskodva fizikailag egy példányban őrzi meg, de a felhasználók ezt nem veszik észre. Egy jó NAS beszerzési költsége konfigurációtól függően 2–4 millió forint.

A NAS tárolókapacitása jól bővíthető, két NAS-szervert is telepíthetünk a hálózatba, amelyeket egyetlen nagykapacitású szerverként lehet kezelni. Szűk keresztmetszetet inkább a hálózat jelent, ha nagyméretű állományokat mozgatunk, és közben mondjuk egy, az adatbázist intenzíven használó alkalmazást is futtatunk.

A következő fokozat az, hogy a tárolót tegyük külön hálózatra, így az adattárolás és a normál hálózati forgalom nem zavarja egymást. Ez a megoldás a SAN (Storage Area Network), amikor az adattárolást igénylő kiszolgálók a helyi hálózat mellet külön Fibre Channel-kapcsolattal csatlakoznak a tárolóhoz. Egy egyszerű SAN-hálózatot 3–5 millió forintból alakíthatunk ki.

Örökzöld szalag

Bő egy évtizeddel ezelőtt az optikai meghajtók gyors fejlődése idején sokan leírták a mágnesszalagos tárolótechnológiát, ma pedig a leghatékonyabb mentő és archiváló módszernek tartják. A változás oka az optikai meghajtók már említett kompatibilitási problémája, valamint a szalagos technológia fejlődése.

Ma 80 gigabájttól egy terabájtig terjed a kazetták natív (tömörítés nélküli) tárolókapacitása. Alacsony áruk mellett a lemezes mentőeszközökkel szemben nagy előnyük, hogy hordozhatók (az adatkezelés szabályai előírhatják, hogy a mentett anyag nem tárolható a felhasználással azonos helyiségben vagy épületben). Garantált adatmegőrzési idejük 5–30 év, és van olyan változat is, amely szavatolja az egyszer felírt adatok változatlanságát.

Senki sem szereti a szabályokat


A legjobb eszközök sem szavatolják az adatbiztonságot, ha nem használják őket megfelelően, azaz a cégnek nincsenek az adatkezelési irányelveinek megfelelő, rögzített és számon kérhető adatkezelési eljárásai. Ha a rendszergazda akkor végez mentést, amikor éppen ideje van rá, és a visszaállítást utoljára másfél évvel ezelőtt próbálták ki, akkor a legdrágább eszköz sem biztos, hogy segít, ha baj van. Ezeknek a szabályoknak a kidolgozása és betartatása hálátlan feladat, ezért fontosak azok az információéletciklus-kezelő (ILM – Information Lifecycle Management) megoldások, amelyek kikényszerítik. Az ILM-rendszerek a kis cégeknek még nagyon drágák, de várható, hogy más, eredetileg szintén nagyvállalati eszközökhöz (adatbázisok, ERP, CRM-rendszerek) hasonlóan ezeknek is megjelennek lényegesen olcsóbb és egyszerűbb verziói.

Mi mennyi?

A digitális információ alapegysége a bit, csak két értéket vehet fel: 0 vagy 1. Ezért az ilyen adatok a kettes számrendszerbeli számoknak felelnek meg, és korábban a 2 hatványai alapján számlálták az egységeket. 1 kB nem ezer, hanem a kettő tizedik hatványát, azaz 1024 bájtot jelentett. Ma az egyszerűség kedvéért – tulajdonképpen helytelenül, de sokkal használhatóbban – 1024 helyett a tízes számrendszerben megszokott, az ezer többszöröseivel számlálják az egységeket, 1 kB-ot ezer bájtnak véve.
Kilobájt (kB) – 1000 bájt – 103 bájt
Megabájt (MB) – 1000 kB – 106 bájt
Gigabájt (GB) – 1000 MB – 109 bájt
Terabájt (TB) – 1000 GB – 1012 bájt
Petabájt (PB) – 1000 TB – 1015 bájt
Exabájt (EB) – 1000 PB – 1018 bájt
Zettabájt (ZB) – 1000 EB – 1021 bájt

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Brexit concept. Puzzle with EU European Union flag  without Great Britain  UK star. 3d illustration
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.