Üzleti tippek

Mennyivel és miért drágul az áram?

A vállalati fogyasztókat érintő áramár emelése kevésbé drasztikusabb lesz a vártnál, mert az MVM szokatlan módon, a végső licitek elhangzása előtt lezárta az árverést. A lakossági ár kérdését lényegében továbbra is az állam szabályozza, itt legfeljebb tíz százalékos emelés várható, ám ez még korántsem biztos.

Nem várta meg a végső liciteket a Magyar Villamos Művek (MVM), hanem hamar lezárta az árverést, hogy elejét vegye az árak elszabadulásának. A kapacitásokat így ajánlataik arányaiban nyerték meg a licitálók, kevesebb mennyiséget annál, mint amennyire licitáltak.

Emelkedett a nagykereskedelmi ár

A nagykereskedelmi ár 15-20 százalékkal magasabb lesz az eddiginél – mondta el Mártha Imre, az MVM kereskedelmi vezérigazgató-helyettese a szervezet pénteki sajtótájékoztatóján.

Hogy pontosan mekkora emelésre számíthatnak az üzleti fogyasztók (jövőre a 3×50, 2009-től a 3×25 amper fölötti csatlakozásnál kell a piaci árat megfizetni), arról november közepe körül lehet majd fogalmat alkotni. Ekkorra alakítják ki az áramszolgáltatók jövő évi tarifáikat, s kezdenek feltehetően promóciós tevékenységbe, hogy magukhoz csábítsák a fogyasztókat.

Nem lesz nagy árverseny

Boross Norbert, az ÉMÁSZ szóvivője szerint a végfogyasztói árat leginkább a nagykereskedelmi ár határozza meg, illetve a fix, rendszerhasználathoz kötődő díjak. Ezekhez képest elhanyagolható arányú az áramszolgáltató árrése, amely a tíz százalékot sem éri el, így igazán nagy árversenyre nem lehet számítani.

Árfelhajtó hatása lehet annak, ha egyes vásárlók spekulációs céllal vásároltak. Igaz, a spekuláció árammal jóval nehezebben megvalósítható, mint például a gabonával, hiszen az áram nem raktározható. Opciós szerződésekkel azonban nem lehetetlen árammal sem spekulálni.

Mártha Imre, az MVM kereskedelmi vezérigazgató-helyettese a FigyelőNet kérdésére elmondta: ezekre a folyamatokra az MVM-nek nincs befolyása, ugyanakkor meggyőződése, hogy a kormányzat megfelelő szabályozással megakadályozza, hogy a szolgáltatók a jó áron vett áramra extraprofitot rakjanak.

Önkorlátozó nagykereskedő

Arra az újságírói kérdésre, hogy a jövőben, tőzsdén lévő társaságként is olyan „önkorlátozó” lesz-e az MVM árverési magatartása, hogy alacsonyabb áron értékesíti a kapacitásait, mint azt megtehetné, a vezérigazgató-helyettes igenlő választ adott. Mártha Imre szerint az áram-nagykereskedők hazai piacon önkorlátozó magatartást szoktak tanúsítani, s ezt a befektetőik is elfogadják.

Érdemes azért megjegyezni, hogy a befektetők tipikusan a minél nagyobb osztalékban érdekeltek, amelyről csak a jövőbeni még nagyobb osztalékok reménye (növekedés) kedvéért hajlandók lemondani.

Politikafüggő marad a lakossági áramár

A lakossági áramárnak nincs köze a ma lezajlott aukcióhoz, azt a Magyar Energia Hivatal (MEH), az MVM és az áramszolgáltatók közötti egyeztetések határozzák meg, s a hátterét az erőművekkel kötött hosszú távú szerződések által biztosított áramkapacitás adja (ezt nem viszik árverési kalapács alá). Az MVM igazgatóhelyettese szerint ez vélhetően nem lesz több a Magyar Energia Hivatal (MEH) által ajánlottnál.

Grabner Péter, a Magyar Energia Hivatal (MEH) villamosenergia engedélyezési és felügyeleti osztály vezetője elmondta: egy még meg nem jelent minisztériumi rendelet fogja szabályozni, hogy a MEH által javasolt áramáremelést (amely a lakosságot érinti, s a lakosságnak szolgáltató „egyetemes szolgáltatóknak” szól), a MEH kikényszerítheti-e szankciókkal, vagy az csak egyszerű javaslat marad. (A MEH már közölte: javaslatuk a jövő évre 5-10 százalékos emelés).

Nem írnak elő konkrét árakat

Grabner Péter fölhívta a figyelmet: idén végleg megszűnik az a típusú szabályozás, amely konkrét árakat ír elő. Így a továbbra is szabályozott, lakossági piacon sem konkrét ár, hanem képlet alapú szabályozás várható.

Az osztályvezető megjegyezte: nem lenne szerencsés, ha az áramszolgáltatók a szabályozás és a nagykereskedelmi ár „ollójába” kerülve veszteséget kellene egyetemes szolgáltatóként vállalniuk.

Bár a pénteki sajtótájékoztatón, illetve kormányzati részről korábban gyakran elhangzott, hogy az uniós csatlakozás kötelezővé tette az áramellátás liberalizálását, a lakossági szektor tehát továbbra sem piaci, hanem annál alacsonyabb áron vásárolja az áramot.

A FigyelőNet kérdésre, hogy ez vajon meddig maradhat így, az igazgatóhelyettes elmondta: szerinte ez közép-, vagy akár hosszú távon is fönntartható, hiszen az uniós országok vezetői is elfogadják, hogy védeni kell a lakosságot az árampiac ingadozásaitól.

—-Még drágább az áramod—-

„A magyar gazdaságpolitika a privatizáció alatti időszakban komoly társadalmi konfliktusokat is vállalva megszüntette az energiaárak rendszerváltás előtti időszakból örökölt aránytalanságait, forrásokat biztosítva az energiaszektor modernizációjához és nemzetközi mércével is kiemelkedő profitabilitásához.” – olvasható a Magyar Energiahivatal (MEH) Privatizált áramszolgáltatók 1996-2000 című tanulmányában.

A 2001-es keltezésű tanulmányból kiderül: az áramárak már 10 évvel ezelőtt is magasak voltak nemzetközi összevetésben. A nyolc- tíz évvel ezelőtti viszonyokat elemezve a szakmai anyag arra a következtetésre jut: a hazai bérek nyomott színvonala önmagában 80 százalékos eltérést indokolt volna a német és magyar árszint között, ezzel szemben a magyar árak csak 10-20 százalékkal voltak alacsonyabbak a németnél, a nagyfogyasztók esetében meg éppenséggel a hazai árak voltak magasabbak.

Nem véletlen, hogy a hazai, relatíve magas áramárak csökkenését sokan a piaci nyitástól, a versenytől várták. Úgy tűnik, hiába.


Kínos látni a vállalkozóknak, hogy éppen akkor szűnik meg a közüzemi árrendszer (bár a lakosságnál még szabályozott marad a piac), amikor a piaci ár magasabbá válik a közüzeminél, s a nagyfogyasztók tömegesen térnek vissza a közüzembe, növelve egyes áramszolgáltatók árbevételét.

A verseny növeli az árakat

Boross Norbert, az ÉMÁSZ szóvivője szerint népszerű tévedés volt a versenytől az árak csökkenését várni, ugyanis erre csak kínálati piacon kerülhet sor.

Boross Norbert elmondta: mindezidáig a nagykereskedő, az MVM “csomagárat” alkalmazott: a különböző árakon beszerzett áramot – amely tartalmazta a paksi erőmű olcsón előállított áramát éppúgy, mint a hagyományos, kis erőművek drágán előállított energiáját – egy “középáron” kínálta az áramszolgáltatóknak. Az ár így alapvetően az áram előállításának hazai, átlagos költségeit tükrözte.

Jövőben azonban a nagykereskedelmi ár költségalapú helyett piaci lesz. Mivel a régiós piacok jelenleg keresleti piacok – minthogy a délszláv térségben a háború okozta károk következtében kevés a működő erőmű – a piaci árat a magasabb önköltséggel termelő erőművek fogják meghatározni – prognosztizálta az árverés előtt a szóvivő.

Piactisztítás helyett árvisszafogás

Ebben a helyzetben akadályozta meg az áramár végletes elszállását az MVM azzal, hogy az árverést még azelőtt berekesztette, mielőtt igazán magas árak kialakulhattak volna (a kormányzat meg előzetesen annyit tett az ügy érdekében, hogy adminisztratív módon megdrágította az exportot, így kevésbé érvényesülhet a délszláv térség árfelhajtó hatása). Voltaképp tehát nem lehet piaci árakról beszélni.

Mártha Imre elmondta: érték olyan kritikák a társaságot, hogy nem hagyták a “piactisztító ár” kialakulását, a nemzetgazdasági hatások miatt azonban fontosabbnak tartották ennél az árak megfékezését.


Kérdés, hogy az MVM valóban ilyen filozófia mentén gondolkodik-e majd a jövőben tőzsdei társaságként is.

Címkék: Vállalkozás

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.