Az idei 44 lízing panaszügyből 8 db származott kisvállalkozástól, 36 db lakossági személytől – számolt be ma a a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) sajtótájékoztatóján. „Első fecskeként” egy lakáslízinggel kapcsolatos panasz is érkezett már a felügyeletre.
Hogy számol a lízingcég?
Céges bejelentők esetében az előtörlesztés utáni elszámolás okozott véleményeltérést a lízingbeadó és lízingbevevő között. Mindkét esetben a díjak mértéke, felszámítása gyakran a panasz egyik oka. Kifogásolják azonban azt is, hogy nem értik a lízingcég számítási módját vagy nem értenek egyet nyilvántartásának módszerével.
Kiemelkedő arányt képviselnek a fizetésképtelenné vált lakossági lízingbevevők – a nemfizetés miatti behajtás menetével, illetve a kocsi visszaadása és értékesítése után az elszámolás módjával kapcsolatos – panaszai (az ügyfelek fizetési nehézségei miatt merül fel a panaszok bő fele).
A gépjármű-hitelezés és lízing közös jellemzője, hogy az autó visszavételekor jelentős költséget hárít tovább a lízingcég ügyfelére. Elsősorban a behajtással kapcsolatos közreműködők díjának továbbszámlázása jelent komoly tételt az ügyfelek számára, ugyanakkor fizetési késedelem esetén úgynevezett monitoring (vagy hasonló tartalmú) díjat is felszámítanak az ügyfelek terhére.
Ezrek egy nap miatt
Szintén más hitelekkel azonos módon a deviza alapú lízing esetén az irányadó deviza árfolyamának és az irányadó kamat mértékének változása is többször okoz fizetési nehézséget az ügyfeleknek.
Csekkes díjfizetésnél az ügyfél által fizetendő törlesztő részlet csekkjét a lízingcég nem postázza időben, az ügyfél és a lízingcég másképp értelmezi a fizetési határidő lejártát (pl. hitelintézeti átutalás, postai csekk esetén), előfordul, hogy egy napos csúszás esetén is több ezer forintos díjat számít fel a lízingcég késedelmi díj címén.
Rejtett költségek, áthárított illetékek
Előfordul az is, hogy a lízingcég a saját tulajdonszerzésére eső illetéket is a lízingbevevőre hárítja (ilyenkor a számla a lízingcégre van kiállítva, fizetője a lízingbevevő). A PSZÁF álláspontja szerint ez nem hárítható át az ügyfélre járulékos költség címen. Az autólízing lezárásakor a lízingcég nem adja át automatikusan a törzskönyvet (amelyet a futamidő lejártáig magánál tart), hanem azt külön jelentős – pl. 10.000 forintos – díj mellett postázza az ügyfélnek.
E költséget előzetesen nem jelezték szerződéskötéskor. A finanszírozó cégeket sokszor nem lehet telefonon utolérni, a telefonos tudakozó rendszerben rossz telefonszámon szerepelnek, azt nem módosíttatják.
Megnövekedett kockázat
Varga Csaba, a PSZÁF főigazgatója arra is s fölhívta a figyelmet, hogy, a közelmúltban megnőtt az ügyfelek és a finanszírozók kockázata a lízing és pénzügyi kölcsönök terén – jelentette be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) sajtótájékoztatóján.
Több lízingcég az új autók iránti jelentős keresletcsökkenés és az éleződő lakossági piaci verseny ellensúlyozására lazított finanszírozási feltételein.
Az ügyfelet védő biztosítás kötelezettségének eltörlése (no casco konstrukciók), a futamidő megnyújtása akár 10 évesnél is hosszabbra, a 0, nem valós (roncsautó beszámításos) vagy minimális elvárt önrész, illetve az első években alacsony, majd később megnövő törlesztő részletes konstrukciók azzal járhatnak, hogy olyan állampolgárok is kölcsön- vagy lízingszerződést kötnek, akik jövedelmük alapján ezt nem engedhetnék meg maguknak.
Mások teherbíró képességükhöz képest magasabb kategóriájú járművet választanak. A finanszírozási szerződések közel négyötöde már deviza (euró, svájci frank, esetleg japán jen) alapú, így a forintárfolyam esetleges gyengülése esetén megugorhat az ügyfelek lízingdíja, havi törlesztő részlete.
Áremelést hoz a visszaváltási rendszer: az 50 forintos betétdíjnál nagyobb mértékben drágulhatnak az italok
A 24.hu egybegyűjtötte, hogy a gyártóknak és a kereskedőknek, így közvetve majd a vásárlóknak milyen pluszköltségekkel szükséges számolniuk a kötelező visszaváltási rendszer bevezetése után.
