Üzleti tippek

Magyar-e a Tesco?

Petíciót adott át Filó Pál szocialista képviselőnek a vállalkozókat tömörítő Up Klub elnöke a szervezet ünnepélyes díjátadásán. A beadvány kérdései a körbetartozásokat, a közbeszerzéseket, s a nemzetközi cégek kkv méretű hazai leányvállalatait érintik.

Átadta az Up Klub pénteken a fővárosi Stefánia Palotában a legsikeresebb tagvállalkozásainak járó díjakat. Az UP klub – kiadott közleménye szerint – „a legdinamikusabban startoló, fejlődő magyar cégek klubja”. A belépés feltétele az éves nettó százmillió forintos árbevétel meghaladása.

Az alkalom apropójából a klub elnöke, Gábor Miklós egy három, számon kérő jellegű kérdésből álló petíciót nyújtott át ünnepélyesen az eseményen jelen lévő Filó Pál szocialista képviselőnek, aki ígérete szerint azt átadja majd Kóka János gazdasági miniszternek.

Petíció a miniszterhez

A petíció első kérdésével („Mikor oldja meg a kormányzat elsősorban az építőipart romboló körben tartozásokat?”) kapcsolatban az elnök a FigyelőNet kérdésére elmondta: előrelépést jelent a felszámolási szabályok szigorodása, azonban továbbra sem nehéz a fizetés alól kibújni. Mondvacsinált minőségi hibákra hivatkoznak, néhány nem megfelelő színű kilincs miatt nem fizetnek ki százmilliós összegeket – mondta az elnök.

A beadvány másik kérdése azt firtatta, hogy miért többszöröse gyakran a közbeszerzéseken a nyertes ajánlat a piaci árnak. Az elnök szerint ez tapasztalati tény, mint ahogy az is, hogy gyakran irreálisan alacsony árú a nyertes pályázat – utóbbi esetben általában olyan cég nyeri a pályázatot, amely azt feketemunkásokkal dolgoztató alvállalkozónak passzolja le (haszonnal).

A petícióban olyan kérdés is szerepelt, hogy miért nem indulhatnak a nemzetközi vállalatok kkv méretű leánycégei az uniós pályázatokon. A helyszínen lévő, a kérdésben érintett Up Klub tagok, a külföldi tulajdonú leányvállalatok vezetői a FigyelőNet kérdésére elmondták: téves elképzelés, hogy az anyavállalatok „pénzzel tömik” a leánycégeiket.

Milyen a magyar cég?

A cégeknek a maguk erejéből kell boldogulniuk a piacon, így nem lenne szükségtelen, hogy jogosultak legyenek különböző, a kkv-kat megillető támogatásokra, lehetőségekre – vélték a vezetők. A cégvezetők vállalatukat magyarnak tartják, hiszen Magyarországon adóznak, magyar munkaerőt foglalkoztatnak. Mint egyikük megjegyezte: nincs semmi jelentősége annak, hogy egy külföldi cég fizette be a kft. hárommillió forintos tőkéjét.

Arra a fölvetésre, hogy ezen az alapon magyarnak tekinthetjük az Auchan Magyarország Kft.-t, vagy a Tesco Magyarország Zrt.-t is, a cégvezetők vérmérsékletük szerint reagáltak. Míg egyikük csak annyit mondott: a fölvetés jogos, addig másikuk szenvedélyesen bizonygatni kezdte, hogy a magyarországi Tesco igenis magyar cég, hiszen magyarok a foglalkoztatottak, s találhatók magyar áruk a polcokon.

Gábor Miklós, az UP Klub elnöke arra a kérdésre, hogy valóban azt akarja-e az Up Klub, hogy a nemzetközi vállalatok 250 fő alatti, hazai kapcsolt vállalkozásai a magyar kkv-kkal azonos elbírálás alá essenek, nem tudott határozott választ adni. Az elnök elmondta: a petíció megfogalmazásakor ő elsősorban a magyar vállalkozók külföldön alapított cégeinek hazai leányvállalataira gondolt. A kérdésre pontos, végleges választ a későbbiekben tud majd adni.

Címkék: Vállalkozás

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.