Ráday Mihály kétszázadszor

„Műemlékvédő szakemberektől hallottam, hogy időnként barbár rongálók ellopják a városvédő istennő kezéből a lándzsát. Ez a műsor a jövőben is abban szeretne segíteni, hogy őrizzük a lándzsát, és Pallasz Athénével együtt lehetőleg minél többen védjük, óvjuk városunkat, amelyben lakunk, élünk, és amelyet sokan szeretünk. A görög istennő városvédő jelkép, legyen tehát műsorunk jelképe is” − emlékezhetnek az azóta elhíresült mondatokra a városvédő műsor nézői.

Ráday Mihály sorozata először 1980 elején volt látható a Magyar Televízió képernyőjén, a Terefere című szórakoztató magazin betétműsoraként. A sorozat 25 éve önállósult, ekkor hangzottak el a fenti mondatok is.

Pallasz Athéné várbéli szobrát időközben többször felújították, s a sorozat adásainak szövegei is három kötetet töltöttek már meg. Egy valami azonban nem változott: a magazin továbbra is az épített környezet megismertetését, értékeinek védelmét szolgálja. Ráday Mihály közel harminc éve használja a kép és a nyilvánosság erejét értékes épületek, hagyományt őrző utcai tárgyak, régi közlekedési eszközök érdekében. Műsora segítséget és fórumot jelent a műemlékekért, a falu- vagy városképért, vagyis az ország épített örökségének megőrzésért tenni kész embereknek – áll az MTV közleményében.

A művészettörténész kétrészes Nagyvárad-filmje DVD-n is megjelent. Korábbi műsoraiból kiderült, hogyan örökítették meg Nagybányát az egykor ott alkotó festők, és mi maradt a városnak a művészek után, de elkalauzolta a nézőket a két korosabb márciusi ifjú, Nyári Pál nyáregyházi és Klauzál Gábor kistétényi birtokaira is.

Bemutatott jobb sorsra érdemes templomokat, kastélyokat és síremlékeket, frissen felújított fürdőket és kutakat, sőt egy alkalommal a Magyar Televízió székházában, az egykori Tőzsdepalotában is körbevezette nézőit. Különleges adások voltak, amelyekben hazai szélmalmokra, víztornyokra, értékes moziépületekre hívta fel a figyelmet, de láthattunk a műsorában felújított kisvasutat, körhintát, és egy kíváncsi szemek elől rejtett épületet is, Táncsics egykori börtönét.

Az Unokáink sem fogják látni szeptember 30-án látható dupla adásban. Ráday Mihály ellátogat a felújítás alatt álló Szabadság hídhoz, és a budai Vár Szentháromság-szobrához; bemutatja az ózdi Olvasót, a szegedi Reök-palotát, az egri Zsinagógát, pécsi Zsolnay-emlékeket, illetve a Tolna megyei Závod falusi portáit is.

Ráday Mihály művészettörténész, operatőr, a Magyar Televízió Balázs Béla- és Kossuth-díjas főmunkatársa 1982–1983 telén létrehozta a Budapesti Városvédő Egyesületet, később a Város- és Faluvédők Szövetségét és a Nemzeti Panteon Alapítványt. 1998-ban az Europa Nostra érdemrendjét is megkapta munkásságáért.

Ő alapította a Podmaniczky-díjat, s ő kezdeményezte a többi közt az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, a vidámparki körhinta felújítását, a Centrál Kávéház és a Gresham-palota újjáépítését. Szerepe volt ugyanakkor a város „műemléki alapjának” és „helyi értékvédelmi rendeletének”, a helyreállításokat támogató pályázati rendszerének a kidolgozásában is.