Üzleti tippek

A kormány uralja a hírműsorokat

admin
admin

2007. 08. 28. 07:00

Az ORTT legfrissebb adatai szerint nyáron valamennyi hírműsorban a kormánypártok kaptak több szereplési lehetőséget véleményük kifejtésére, az ellenzék elsősorban megemlékezések alkalmával kerülhetett a képernyőre. Gyurcsány Ferenc szerepelt a legtöbbet, az ellenzékiek közül Dávid Ibolya próbálta megközelíteni őt.

Az ORTT adatai szerint júniusban nagy arányban a kormány uralta a hírműsorokat. A közszolgálati adók hírszolgáltatásában a kormányzat szereplése 64,6 százalékot, a parlamenti ellenzéké 35,3 százalékot tett ki. A kereskedelmi műsorszolgáltatóknál az arány nagyjából hasonló volt: a kabinet és a koalíció szereplései 60,5, az ellenzéké pedig 39,5 százalékot értek el. A vizsgált periódusban Gyurcsány Ferenc interjúi domináltak (4711 másodperc), a miniszterelnököt Kóka János követte a sorban. A leghosszabban nyilatkozó ellenzéki politikus Dávid Ibolya, az MDF elnöke volt.

Az egyes hírműsorok közül a Déli Krónikában szerepeltek a legmagasabb arányban a kormánykoalíció képviselői (72,4 százalékban). Az MSZP parlamenti frakcióját a 180 perc és a Krónikák juttatták a legtöbb szereplési lehetőséghez. A parlamenten kívüli pártok szereplési lehetőségei viszont jelentősen visszaestek 1,7-ről 0,2 százalékra.

A Kossuth rádió hírműsoraiban a kormánykoalíció megszólalásainak aránya 70 százalék felett alakult. A kormányzat legnagyobb előnyét a Déli Krónikában regisztrálták (80 százalék).

Négy műsorban a kormányzat 70 százalék feletti beszédidőt ért el: Déli Krónika (88 százalék), Esti Krónika (74,8 százalék), RTL Klub Híradó (73,9 százalék), Danubius Rádió (86 százalék). A megújult Kossuth rádió programjaiban az előző hónaphoz viszonyítva ugrásszerűen csökkent az ellenzék szerepeltetése, ezen belül is a Fidesz prominenseinek interjúira szánt műsoridő mérséklődése volt a legszembetűnőbb.




A képviselői mandátummal nem rendelkező politikusok közül Demszky Gábor jelenhetett meg a leggyakrabban a képernyőn (37 eset), aki főként a 4-es metróval és az új budapesti rendőrfőkapitány kinevezésével kapcsolatban nyilatkozott. Érdekesség, hogy a parlament egyetlen független képviselője az előfordulások 0,1 százalékát tudhatta magáénak: Gyenesei István csupán egyszer kapott szót a vizsgált időszakban, amikor a Krónika esti adásában a Somogy Megyei Közgyűlés helyzetéről nyilatkozott.

Az ellenzék a megemlékezésekkor villantott

Az ellenzék két témában (belpolitikai ügyek és megemlékezések, ünnepnapok) kapott több lehetőséget álláspontja kifejtésére, mint a kormánykoalíció. A kabinet és a kormánypártok napirendjének legfontosabb elemei: a kormányátalakítás, az egészségügyi reform legújabb lépései, illetve az ombudsmanok választása volt. Számos híradás foglalkozott a koalíciós partnerek közötti viszonnyal, hiszen több kérdésben is nézetkülönbségek alakultak ki a koalíciós pártok között.

A Fidesz képviselői a kormányzat munkáját kritizálták a legtöbbször, emellett a népszavazási kezdeményezésükkel kapcsolatban is igen gyakran nyilatkoztak. A KDNP prominensei elsősorban a Gripen-üggyel összefüggésben adtak interjút – vizsgálóbizottság felállítását követelték a kormánytól. Az MDF politikusai számos alkalommal nyilvánultak meg egy kormánytag állítólagos áfacsalásával és az olajüggyel összefüggésben.


—-Kritizáló politikusok—-

A politikusok szerepléseik több mint harmadában „nemtetszésüknek” adtak hangot, a kritikák többsége a kormányzatot illette. Az első három legtöbb negatív ítéletet megfogalmazó politikus Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (63 eset), Mikola István frakcióvezető-helyettes (59 eset) és Navracsics Tibor frakcióvezető (52 eset) volt.

A szereplések mindössze egy százaléka tartalmazott valamilyen elismerést. A legtöbb dicséretet megfogalmazó politikus egyébként szintén Gyurcsány Ferenc volt. Ő 22 esetben fejezte ki nagyrabecsülését valamilyen intézmény tevékenységével kapcsolatban, az esetek kétharmadában (14 eset), saját kormányát és pártját illette pozitív jelzőkkel.

Sokat szereplő kormánypárti politikusok

Júniusban a műsorok szereplőinek 30,8 százaléka a politikai élet személyiségei közül került ki. A kormánykoalíciót a szereplők 19,1, a parlamenti ellenzéket 11,7 százaléka képviselte. A közszolgálati műsorszolgáltatóknál a szereplők 34,5 százaléka került ki a hatalmi szféra reprezentánsai közül.

A pártkötődéssel nem rendelkezők közül azok fordultak elő a leggyakrabban, akiknek az intézményi státuszára nem derült fény. A második helyen a rendőrség és a VPOP reprezentánsait, illetve a vállalatok, vállalkozások, gazdasági szervezetek dolgozóit találjuk. A legtöbbször felbukkanó, formális politikai kötődéssel nem rendelkező közéleti személyiség Sólyom László köztársasági elnök volt, aki leggyakrabban az ombudsmanok jelölése és Horn Gyula kitüntetésének kapcsán, valamint a Rába szennyezésének ügyében nyilatkozott. A köztársasági elnök mellett Bencze József, az újonnan kinevezett országos rendőrfőkapitány munkáját kísérte kiemelt médiafigyelem.



























A tíz leghosszabban nyilatkozó politikus
NÉV BESZÉDIDŐ (%)
Gyurcsány Ferenc 15,8
Kóka János 6,0
Dávid Ibolya 5,0
Horn Gábor 4,1
Horváth Ágnes 3,3
Pokorni Zoltán 3,1
Navracsics Tibor 2,9
Daróczi Dávid 2,8
Takács Albert 2,7
Szili Katalin 2,6


Sztártémák

Júniusban egyébként a kormány működése számított a „legnépszerűbb” témának az elektronikus sajtóban az ORTT legfrissebb elemzésének adatai szerint. Ezen belül is kiemelten foglalkoztak az egészségügyi reformcsomag aktuális intézkedéseivel, de nagy számban fordultak elő a kormányátalakítást, a lemondásokat, személycseréket érintő tudósítások is. (Júniusban nevezték ki az új kormányszóvivőket, ebben a hónapban alakította át Gyurcsány Ferenc a kabinetet is).

A második leggyakrabban előforduló tematikai csoportnak a balesetek, természeti katasztrófák számítottak. A júniusi viharok jelentős károkat okoztak országszerte.

A belpolitikai ügyek részesedése az előző hónaphoz képest jelentős mértékben nőtt (6,5 százalékról 10,5 százalékra). Ezen a területen főleg a Fidesz népszavazási kezdeményezése kapcsán kialakult helyzettel, valamint az Alkotmánybíróság és az Országos Választási Bizottságot közti csörtével foglalkoztak sokat a híradók, de sokáig téma volt Kármán Irén június 22-én kirobbant botránya. Nagy teret szenteltek ezenfelül az áfacsalással vádolt Kóka János ügyének és a Gripen-beszerzés kivizsgálására létrehozott bizottság felállításának is.

Az ORTT júniusban is vizsgálta az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét, elsősorban arra tekintettel, hogy mennyiben érvényesül a közszolgálati és kereskedelmi csatornák politikai műsoraiban a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának és pártatlanságának törvényi követelménye. A jelentés az MTV1 déli és esti Híradójára, a Duna Televízió Hírórájára, a Kossuth rádió 180 perc című hírműsorára, a Déli és Esti Krónikára, a TV2 Tények című hírműsorára, az RTL Klub Híradójára, valamint a Danubius és Sláger Rádió reggeli hírblokkjára, a Tények este című műsorára, az ATV Híradójára, az Echo TV Híradójára és a Hír TV Híradó 21 műsorára terjedt ki.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.