Halállal végződő orvosi műhiba miatt pár éve 3,6 millió forintot fizetett ki az OTP Garancia Biztosító egy egészségügyi szolgáltató helyett. A rivális Allianz Hungária Biztosítónak a 2000-es évek elején egy pénzszállító vállalkozás által okozott nagy kárt kellett megtérítenie. A biztosítók mindkét esetben szakmai felelősségbiztosítás alapján álltak helyt.
E konstrukció sok hazai cég számára a gépjárműparkját biztosító szerződés mellett a másik „kötelező”. Jogszabályi vagy éppen pályázati előírás miatt, esetleg szerződéses partnerük kívánságára kell szakmai felelősségbiztosítást kötniük például ügyvédeknek, utazási irodáknak, ingatlanfejlesztőknek, könyvvizsgálóknak. A törvény olyan ritka tevékenységekről sem feledkezik meg, mint a lőtereket üzemeltető, gépjármű-versenyeket rendező, gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó társaságok.
Száraz jogi nyelven ennél a konstrukciónál akkor fizet a biztosító, ha szolgáltatása során a cég véletlenül vagyoni kárral vagy emberi sérüléssel járó bajt okoz megbízójának. Ha valaki azt szeretné, hogy a biztosító vállalása kiterjedjen a harmadik személlyel (nem a szerződés partnerrel) kapcsolatos eseményekre, munkáltatói helytállásra vagy mondjuk általában a környezetszennyezési kockázatra is, annak egy úgynevezett általános felelősségbiztosítási csomagot kell választania.
Kárlavinaveszély
Éves díjszámítás
Például: az ügyfélcég a jellemzően gyakori, ám kis összegű károkat produkáló adótanácsadó, könyvvizsgálói szakmához tartozik. Éves árbevétele 100 millió forint, az előző esztendőben nem okozott kárt. Káronként 20 millió, évi 60 millió forint kifizetésű szakmai felelősségbiztosításra kér ajánlatot. Ennek díja évi 220-450 ezer forint lenne az OTP Garanciánál, 500-600 ezer forint az Allianz Hungáriánál. A viszonylag durva becslés oka, hogy mindkét biztosító sokkal több egyedi cégadatot igényelne az ügyféltől a kockázat-elbíráláshoz.
Itthon milliárdos értékeket tervező, hatalmas beruházásokban közreműködő tanácsadók, cégek is megelégszenek 100-200 milliós kárkifizetésű limitekkel – húzta meg a vészharangot egy tanulmányában a GreCO International Kft., az egyik, e területre (is) specializálódott biztosításközvetítő cég. Az alacsonyabb díj kellemes, csakhogy a hazai cégek elleni egyre több kártérítési per, az egyre öntudatosabb (vagy a nagy kártérítési igényekhez „hozzászokott” külföldi) megrendelők és a fogyasztók miatt ez a szemlélet rendkívül kockázatos. „Az amerikai energetikai cég, az Enron botránya annak idején kárlavinát indított el: egy ilyen eset itthon is a díjszükséglet emelkedésével járna” – kalkulál Déri Katalin, az Allianz Hungária ügyvezető igazgató-helyettese.
Mitől függ a díj?
Az egyik hazai biztosító például az egészségügyi vállalkozóknak káronként 5 millió, évi 50 millió, illetve 10/50 és 20/50 millió forintos kárkifizetésű biztosítást ajánl. Az OTP Garancia közlése szerint náluk a limitet mindig egyedileg, az ügyfél igényei és a kockázatelbírálás alapján állapítják meg. Az Allianz Hungáriánál szakmánként a legváltozatosabb összeghatárok léteznek.
A biztosítási díjat az igényelt kockázatvállalás mértékén túl általában a vállalkozás árbevétele, tevékenységének kockázatossága és korábbi károkozásai alapján szabják meg. Szerepet játszhat az önrész is, de ilyet például az általában személyi sérüléses károkkal járó orvosi szolgáltatóknál aligha lenne ildomos felszámítani (mégis vannak olyan biztosítók, amelyek megteszik).
Mire kiderül
Azt minden piaci szereplő elismeri, hogy az egyéb biztosítási ágakéval összevetve a szakmai felelősségbiztosítások tarifája fajlagosan magasabb. Ez azzal magyarázható, hogy a kár olykor csak évek múltán derül ki, ráadásul sokszor maga a kárrendezési eljárás is költséges, hiszen szakértői véleményekre is szükség van. Az adóhatóság (APEH) például öt évig vizsgálhatja meg egy vállalkozás könyvelését, s elképzelhető, hogy csak akkor derül ki: hibázott a könyvelőcég. „Hosszú idő telhet el addig is, amíg a bebiztosított ingatlanfejlesztő háza megrogy, vagy amíg kiderül, hogy az orvos a műtét során a betegben felejtette az ollót” – mondja Csáki Gyula csoportvezető.
Így a biztosítóknak e konstrukciókhoz hosszú távra kell tartalékolniuk. Igaz, a biztosítási szerződésben védekezésképp korlátozhatják is a kockázatviselés időbeli hatályát, megszabhatnak elévülést. E kikötésekkel a díj csökkenthető. További jó hír az ügyfeleknek: e biztosítási típusnál nem feltétlenül van évfordulókor automatikus díjemelés, ezzel csak indokolt esetben szoktak élni a piac szereplői.
Egyes szakmák – például a közjegyzők – saját érdekképviseletük, kamarájuk segítségével közösen kötik meg a szakmai felelősségbiztosítási szerződéseiket, ami számukra mérsékelheti a díjakat. A legtovább e téren az ügyvédek jutottak, akik Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesülete néven saját kockázatvállaló intézményt hoztak létre az OTP Garancia viszontbiztosításával. Az itt biztosított 10 ezer jogász fejenként és évente 75 600, 151 200 vagy 229 200 forintot fizet 10, 20 vagy 30 millió forint éves összegű felelősségbiztosítása fejében. Igaz, ezért 15 százalékos, több tízezer forintos önrészt is vállalnak.
