Újra kuratórimi elnök lett Czeglédi László

A képviselők 290 igen szavazattal, négy ellenszavazattal választották meg az MSZP által jelölt Czeglédi Lászlót a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának élére. A tíztagú testület elnökhelyettesévé a KDNP jelöltjét, Balogh Lászlót választották 230 igen és 15 nem szavazattal.

Az elnökség tagjai közé választották az MSZP két további jelöltjét, Farkasné Gábor Alice-t és Fehér Zsuzsát; az SZDSZ delegáltjait, Kozák Mártont és Rajk Lászlót; a Fidesz által támogatott Szabó Lászlót, Szabó Tibort és Ugron Gáspár Gábort, valamint Csernus János MDF-jelöltet.

A testület korábbi tagjainak mandátuma 2007. március 10-én járt le. A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerint a kuratóriumi tagokat négy évre választja meg az Országgyűlés, a szavazáskor a képviselők legalább felének támogatnia kell a parlamenti pártok jelöltjeit.

“A közmédiumok kuratóriumi elnökségeibe a kormányoldal és az ellenzék azonos számú jelöltet állít” – fogalmaz az 1995 utolsó napjaiban elfogadott, a következő esztendőben hatályba lépett jogszabály, amelynek rendelkezései azonban nem adnak támpontot arra nézve, miként kell elosztani a két oldalon belül a mandátumokat.

Ez okozott négy éve nézeteltérést: mivel a Fidesz – miután nem sikerült egyezségre jutnia a Magyar Demokrata Fórummal a jelöltekről – nem jelölt, majd egyik képviselője felkérte a kormánypártokat, hogy egyezzenek bele: csak saját frakciójuk két-két delegáltját válasszák meg, mert ellenkező esetben törvénytelennek tekinti az eljárást az ellenzék. A javaslatot a koalíciós többség elutasította, Szili Katalin házelnök pedig felkérte az MDF képviselőcsoportjának vezetőjét, tegyen javaslatot további két elnökségi tag személyére.

Az azt megelőző ciklusban, 1999. február 9-én négy – kizárólag a kormánypártok által delegált – tagból álló elnökséget választott a parlament. Akkor a nyolctagú testület négy ellenzéki helyéből kettőre a MIÉP tartott igényt, az ellenzéki oldal emiatt nem tudott konszenzusra jutni. Ezért a házelnök akkor nem rendelt el szavazást az ellenzék által előterjesztett jelöltekről, amit az SZDSZ és az MSZP alkotmány- és törvényellenesnek ítélt, és jogorvoslatért több fórumhoz, így az Alkotmánybírósághoz, a Fővárosi Bírósághoz és a legfőbb ügyészhez fordult.

Az Alkotmánybíróság négy hónappal később hozott határozatában kimondta: a kuratóriumok elnöksége megalakulásának főszabálya az, hogy az elnökség akkor tekinthető megalakultnak, ha valamennyi tagját megválasztják.

A médiatörvény kimondja azt is, hogy a közalapítványok kezelő szervei a kuratóriumok, amelyeknek négyéves mandátumú elnökségét az Országgyűlés által választott tagok alkotják. A Duna TV, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió e testületébe a törvényhozás külön-külön legalább nyolc tagot választ a képviselők több mint felének egyenkénti szavazatával.

A kuratórium elnökét a kormánypárti, elnökhelyettesét az ellenzéki oldal jelölése alapján az Országgyűlés választja, az elnökség tagjai közül; megegyezés híján sorsolással döntik el a kérdést. A törvény rendelkezései szerint a jelöltekre a választási eljárás megkezdését követő nyolc napon belül kell javaslatot tenni; a választást a jelöltállítástól számított tizenöt napon belül meg kell tartani. Ha valamelyik képviselőcsoport a jelölésben nem vesz részt, a médiatörvény úgy rendelkezik, hogy az adott oldal másik vagy többi képviselőcsoportja jelölheti a négy-négy személyt.

A meg nem választott jelölt helyére új jelöltet kell állítani, és az új választást tizenöt napon belül meg kell tartani; “nem jelölhető újra az a személy, aki az előző választás során nem kapta meg az összes képviselő szavazatainak legalább tíz százalékát – áll a jogszabályban, amely szerint a kuratórium elnöksége akkor alakul meg, ha valamennyi tagját megválasztják, ám nem akadálya a kuratórium elnöksége megalakulásának, ha a kormánypárti, vagy az ellenzéki oldal valamelyike nem állít jelöltet” – mondja ki a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény.

Ha a kormánypárti és az ellenzéki képviselőcsoportok tekintetében változás következik be, ez az elnökség tagjainak megbízatását nem érinti. Amennyiben azonban ez az egyenlő arány fenntartása érdekében szükséges, új jelölés alapján új tagot vagy tagokat kell választani az elnökség megbízatásának hátralévő idejére. Ha az adott oldal frakciói nem tudnak közös jelölt vagy jelöltek állításában megállapodni, a jelölést sorsolással kell eldönteni.