A GDP felét a kkv-k adják
A kkv-k száma, nemzetgazdasági jelentősége az elmúlt években folyamatosan növekedett. Ez a szektor foglalkoztatja a munkaerő 60 százalékát, miközben a GDP mintegy felét állítja elő. Elsősorban belföldre termelnek, a belföldi gazdasági folyamatokra a nagyvállalatoknál jóval érzékenyebbek, áll egy 2006-os tanulmányban. Az exportárbevételből való részesedésük alacsony, és a vállalati méret növekvő függvénye. Éppen ezen okok miatt árfolyamkitettségük valószínűleg sokkal kevésbé ered az export-, mint az egyéb csatornákon való kitettségükből, vagyis az adósságuk, kiadásaik denominációjából, illetve a keresleti hatásokból.
A hazai bankrendszer kkv-knak nyújtott hitelállománya a fenti okok miatt folyamatosan növekedett az elmúlt években, jelenleg meghaladja a nagyvállalati hitelállományt. 2006 folyamán a devizahitelek aránya a kkv-k esetében emelkedett, különösen az éven belüli finanszírozásban, ami a kkv-k alacsony mértékű exporttevékenysége miatt szintén magasabb kockázatokkal járhat együtt.
Nyáron mélyponton volt a konjuktúraindex
Az Ecostat kis- és középvállalati konjunktúraindexe 2006 során erős ingadozást mutatott. 2006 első negyedévében nőtt a derűlátás a kkv-szektorban, azonban a nyáron bejelentett megszorító intézkedéseket követően erősen meggyengült, 51 pontról az utóbbi két év mélypontjára, 37 pontra csúszott vissza. Majd ezt követően sem erősödött számottevően, ami jól mutatja a cégek kivárásos stratégiáját, valamint a pesszimizmust és tanácstalanságot a nemzetgazdaság alakulását figyelve.
Az index 2006 novemberében meghaladta a 43 százalékot, három százalékkal magasabb volt az elmúlt fél év átlagánál. A kis- és középvállalati szektor bizalmi indexeinek a trendvonala háromnegyed éves csökkenés után emelkedőre váltott.
Egyszerűsödik a cégbejegyzés
A július elsejével életbe lépő – 2006. évi IV. törvény – új cégtörvényben a jogszabályalkotók igyekeztek a minimálisra szorítani a szolgáltatandó adatokat. Eddig bevett gyakorlat volt, hogy a vállalkozások a lehető legtöbb tevékenységi kört tüntették fel az alapító szerződéseikben. Ezt követően kötelezően csak a főtevékenységet és az engedélyköteleseket kell cégjegyzékbe venni.
A változás értelmében egy vezető tisztségviselő – az rt.-nél, kft-nél, kkt-nál és bt-nél – nem állhat munkaviszonyban. Emellett természetesen lehet munkaviszonya a céggel, a lényeg, hogy nem vezető tisztségviselői minőségben. Az új törvény szerződésmintát is tartalmaz, melyben csupán néhány adatot kell kitölteni, így elektronikus úton akár két napon belül is alapítható például betéti társaság, ha nincsenek különösebb igények. Azok a társaságok, amelyek papíralapon, szerződésminta alkalmazásával kérik bejegyzésüket, 15 munkanap alatt lesznek bejegyezhetők. A bejegyzés kapcsán fizetendő díjak idén változatlanok maradtak.
A családi vállalkozások életét megkönnyíti, hogy semmilyen formai kötöttség nincs a tagok gyűlésének működésére, a szavazás lebonyolításának módját sem kell meghatározni a társasági szerződésben. Az éves beszámoló elfogadását kivéve nem kell összehívni a tagok gyűlését, ülés tartása nélkül is lehet dönteni, írásban (vagy más bizonyítható módon) szavazni.
Szigorodik a csődtörvény
A parlament a múlt év december közepén fogadta el a csődtörvény módosítását, az abban szereplő változások közül több ez év július elsejétől hatályos. A végelszámolás átkerült a csődtörvényből a cégtörvénybe, a felszámolás kezdő időpontja a felszámolás megindításának a Cégközlönyben való megjelenése lett.
Az új törvény módosítja a gazdálkodó szervezet fogalmát. Ez azért szükséges, hogy a csődeljárásokban az adott ország hatósága tudjon eljárni, ha az adós fő érdekeltségeinek központja vagy telephelye ugyanannak a tagállamnak a területén található. A módosított törvény mind a fizetési felszólítást, mind annak az adós általi vitatását írásbeli nyilatkozathoz köti. Mindkét nyilatkozat egyoldalú, így szükséges, hogy az a másik fél tudomására jusson. Elengedhetetlen annak igazolása, hogy a másik fél a nyilatkozatot kézhez vette.
A csődtörvény módosítása megteremti a gazdálkodó szervezetek vezetőinek a hitelezőkkel szembeni felelősségét. Ha az ügyvezető felelőtlenül dönt és ezáltal a cég vagyona csökken, magánvagyonával fizet. A módosított szabályok szerint az ügyvezetőt csak akkor lehet elmarasztalni, ha a felszámolás után ki nem elégített hitelezői követelések maradnak.
A cégek megsínylik az Új Egyensúlyt
A járulékok emelése óriási érvágás a vállalatoknak. Az elvárt 2 százalékos nyereségadó – mely a tervek szerint veszteséges működés esetén is fizetendő – katasztrófa a kiscégek számára, közölte Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete Fővárosi Szervezetének elnöke. A járulékok meghatározása a minimálbérhez viszonyítva történik, az pedig, hogy melyik munkáltató milyen módon jelenti be alkalmazottját, csupán rajta múlik.
A magánszemélyek által jövő évtől fizetendő 4 százalékos szolidaritási adót 6 millió 50 ezer forint feletti éves jövedelem után kell fizetni, míg a társaságok adóalapja a teljes adóalapra vetített 4 százalék, amelyet egyéni vállalkozók, társasági adót fizető cégek fizetnek, és szeptember 1-jétől került bevezetésre. Szeptember elsejétől dupla járulékot fizet az összes egyéni vállalkozó és a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjai után egy cég. Szintén szeptember 1-jével határozta meg az Országgyűlés a tőzsdei ügyletek árfolyamnyereség-adó kulcsát 20 százalékban. Elszámolhatók lettek a veszteségek, és két évre el is határolhatók.
Október 1-jétől az eva mértéke 25 százalékra emelkedett a korábbi 15 százalékról. Nőtt az eva alá kerülés költsége is: a betéti és a közkereseti társaságnak a korábbi 20 helyett 25 százalékot kell leróni a korábban keletkezett vagyonnövekményük nem tárgyi eszközben, immateriális javakban megtestesülő része – vagyis a házipénztár – után.
Az Új Egyensúly-csomag szakértők korábbi véleménye szerint tarthatatlan, nem kellően kidolgozott, illetve alkotmányos aggályokat is felvetett. Számos érdekképviselet és szakszervezet az alkotmánybíróságon is megtámadta a megszorító csomag különféle elemeit, a tervezett házipénztáradót a taláros testület el is vetette. A kormány a feketegazdaság visszaszorítását és a színlelt szerződések megszűnését várja a törvénymódosításoktól és a megszorításoktól.
Nincs megoldás a késedelmes kifizetésekre
Magyarországon a fizetési kockázat 2006 harmadik negyedévében tovább növekedett, ezzel a 2004. évi tavaszi értéknél jelentősen magasabb kockázati szintet ért el. Ez a mutatószám nem pusztán túl magas, de folyamatosan növekszik is. Minden más gazdaság (Cseh Köztársaság, Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia) kockázati mérőszámai a 2004. évi őszi adatokhoz képest pozitív irányban változtak.
A kkv-k a legérintettebbek a késedelmes fizetés ügyében, hiszen ők rendelkeznek a legkevesebb cash-flow-val. A nagy cégek, amelyeknek a kiscégek beszállítóként dolgoznak, előszeretettel használják ki erőfölényüket a kicsikkel szemben. Ennek számos gazdasági következménye van, a legközvetlenebb lehet például az adott beszállító pénzügyi ellehetetlenülése, rosszabb esetben a megszűnése, továbbá automatikus kizárás az uniós pályázati lehetőségekből.
Mint ismeretes, a magyar vállalatok 97 százaléka a kis- és középvállalkozói szektorba tartozik. Ezek a kkv-k adják a munkahelyek nagyobb részét. Ennek ellenére a mikrovállalatok 74 százaléka érintett a csődeljárásokban. Nagyon sok a 90 napon túli fizetési teljesítés, az egy évnél régebbi követeléseknek pedig mindössze 18 százaléka hajtható be. Szakértők becslése szerint 3-4 ezermilliárd forintra rúg Magyarországon a körbetartozás. Ebből az összegből csupán 100 milliárd forintot adnak ki professzionális kintlevőség-kezelő cégeknek behajtásra.
