Az éves számítású adók kalkulálása borzasztó bonyolult, ezeket év közben nem nagyon lehet módosítani, az adótörvények sem nagyon teszik ezt lehetővé, közölte a FigyelőNettel Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete Fővárosi Szervezetének elnöke.
Újra elővett módosítások
Ha nem éves periódusban, hanem évközben történő változtatások miatt közbenső beszámolókra van szükség, ez egyrészt többletköltséget ró a cégekre, mely nem lehet hátráltató tényező. Másrészről az éves számításba belekalkulálni egy időszakot, és azt megfogalmazni, óriási feladat. Korábban, a ’90-es évek végén már egyszer volt egy indítvány, ám akkor az Alkotmánybíróság elkaszálta a kezdeményezést, mivel az a szociális biztonságot veszélyeztette, tette hozzá az elnök.
Az általánosságban megállapítható, hogy a magyarok nem részesítik előnyben a közvetlen adózást, ilyen például az szja, a súlyadó. A közvetett adózás intézménye már megszívlelt, ezért sokkal könnyebben fogadják el az emberek, ilyen például a jövedéki adó. Ezért nem szerencsés döntés a kormány részéről a közvetlen adózás képzetét erősíteni.
Nyereségadó veszteség esetén is
A járulékok emelése óriási érvágás a cégek számára. Az elvárt 2 százalékos nyereségadó – mely a tervek szerint veszteséges működés esetén is fizetendő – katasztrófa a kiscégek számára, közölte Ruszin. A járulékok meghatározása a minimálbérhez viszonyítva történik, az pedig, hogy melyik munkáltató milyen módon jelenti be alkalmazottját, csupán rajta múlik. Ezért a járulékok duplájára emelése eléggé légből kapottnak tűnik. Mi módon fogja az APEH eldönteni, hogy ki kaphat ez alól mentességet? A kezdő vállalkozásokkal mi a helyzet? Ők is egyből fizetni fogják az emelt járulékokat? – tette fel a költői kérdést Ruszin.
A házipénztár adója
A másik problémás eset a 15 éve adómentes házipénztár tervezett megadóztatása. Az osztalék jellegű adóztatási forma bevezetése kicsit elkésett döntés, hiszen ezt már jóval hamarabb meg kellett volna hozni, ha ezt a formáját választja a kormány az adóztatásnak, fűzte hozzá az elnök. Nem szerencsés és nem is szakmai döntések sorozatát próbálja most a kormány a vállalkozókra erőltetni. A régóta elodázott gazdasági reform legnagyobb vesztesei a vállalkozók lesznek.
Mint arról a FigyelőNet korábban már beszámolt, az Új Egyensúly-program részeként bevezetésre kerülő házipénztár adóalapja a vállalkozás napi készpénz-záróegyenlege csökkentve a napi készpénzforgalom kétszeresével – tájékoztatott az államtitkár. Az e feletti pénztárállományt érinti a 20 százalékos adófizetési kötelezettség – tette hozzá.
A magánszemélyek által jövő évtől fizetendő 4 százalékos szolidaritási adót 6 millió 50 ezer forint feletti éves jövedelem után kell fizetni, míg a társaságok adóalapja a teljes adóalapra vetített 4 százalék, amelyet egyéni vállalkozók, társasági adót fizető cégek fizetik, és szeptember 1-jétől tervezi bevezetni a kormány.
Adószakértőt az OÉT-be!
Az új intézkedések teljesen el fogják venni a vállalkozó kedvű, vagy vállalkozni kényszerült emberek kedvét. A vállalkozások más irányt fognak választani: „Vecsésre mennek.” Ez a vecsési számlagyár néven elhíresült botrányból származó újkeletű fogalom arra utal, hogy a vállalkozások megszűnnek, majd a munkájukhoz szükséges számlát megvásárolják egy másik cégtől, summázta Ruszin.
A másik nagy dilemma, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) sajnálatos módon nincs reprezentálva adószakértő. A szakszervezeti vezetők nem hozzáértők, ezért nem is tudnak releváns döntést hozni adóügyben, tette hozzá az elnök.
