Üzleti tippek

Átrendeződő hullámhosszok

admin
admin

2006. 09. 20. 00:00

Augusztus végén új helyi rádió kezdett sugározni, így az országban már több mint 150 adó működik. Az üzemeltetők panaszkodnak, a piac túlzsúfolt, kevés a fizetőképes hirdető.

Rádiós hullámhosszt új vagy talált frekvencia iránti kérelemmel, illetve a lejárt használati jogosultág meghosszabbításával bármikor lehet szerezni. Az Országos Rádió és Televízió Testületnél (ORTT) havonta öt–hat frekvenciapályáztatás jelenik meg, amely egyenként több mint tíz jelentkező érdeklődését kelti fel. Döntő hányadukban a régiek megújításáról van szó, de sok a talált frekvencia is. Számuk az összes helyi műsorszolgáltatási jogosultságon belül meghaladja a tíz százalékot.

„Ha egy befektető fél–egy millió forintért technikailag megtervezteti, majd a Hírközlési Hatósággal engedélyezteti a frekvenciáját, a testületnek nincs mérlegelési jogköre, és köteles kiírni a pályázatot” – mondja Hild Ágnes, az ORTT Műsorszolgáltatási Jogi Osztályának vezetője. A testület egyébként arra törekszik, ne csak kereskedelmi adók jelenjenek meg, hanem több legyen a kistérségi és nem nyereségérdekelt adó is. A tematika is preferált szempont. A kiírásokban jelenleg arculati elemként fogyasztóvédelem, vallási jelleg, közlekedés, sport, kortárs- és klasszikus zene szerepel.

Egyre komolyabb problémát okoz viszont a helyi adók folyamatosan növekvő száma. „Európán belül Magyarországon a legtöbb az ezer főre eső rádiók száma” – állítja Szombati Béla, a Helyi Rádiók Országos Egyesületének elnöke. „Egy rádiónak társadalmi presztízse van, befolyásolhatja a hatalmat, jelentős és különleges gazdasági ágazat. A kezdéshez szakmai felkészültség sem kell. Egy közepes vidéki adót már 15–20 millió forintból el lehet indítani, sokan „hűbelebalázs” módjára bele is vágnak. Tiszafüreden például, az alig több mint 12 ezer lakosú piacon egy frekvenciára 13-an pályáztak. A szakember szerint a magyar helyi rádiós piac ott tart, ahol az olasz a hetvenes évek második felében. Az állami monopólium megszűnése után másfél évtizeddel gombamód szaporodnak az adók.

Szombati Béla hangsúlyozza azt is: a médiahatóság dolga lenne, hogy maximálja a rádiók számát, és koordinálja növekedési ütemüket, hogy a piac harmonikusan működhessen. A Médiatörvény azonban gyakorlatilag szabaddá tette a frekvenciához jutást. Ma félmillió forintból bárkinek lehet rádiója, ha maga kezdeményezi a frekvencia megkeresését az adott területre. 88–107 KHz között városonként elvileg akár ötven frekvencia is kiosztható. „Ettől lesz zsúfolt a piac, a sikertelenség most kezdődik. A Deejay is nemrég kilépett. Mivel a helyi piac nem termel jövedelmet, egy kisebb rádiónak két lehetősége marad. Politikai vagy gazdasági érdekcsoporthoz kapcsolódik és megváltoztatja a hangvételét, vagy hálózathoz csatlakozik. A koncentrálódás már elkezdődött, az átrendeződés jelenleg is tart – véli Szombati Béla.

Egyelőre bírja a piac

Rádiók a reklámpiacon
(2005-ben)

Médium Reklámköltés (milliárd forint):
Televízió 69,7
Sajtó 63,3
Közterület 15,2
Rádió 11,3
Internet 6,3
Mozi 1
Összesen 166,6
Forrás: MRSZ

Az ORTT a pályázatok kiírásakor egyik feltételként minimális műsorszolgáltatási díjat jelöl meg, amelyre az ajánlattevők licitálnak. „Összege településenként változik, nagyságát a helyi piachoz viszonyítva, az ORTT határozata alapján határozzuk meg. Egerben például 60 ezer főre 2,5 millió volt a minimum díj” – jegyzi meg Hild Ágnes.

A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) által közzétett, 2005-ös, 166 milliárdra becsült reklámtortából a rádiók részesdése 6,8 százalék, azaz 11,3 milliárd forint volt. A helyi rádiók ebből 2–2,5 milliárdot szereztek. A minimális reklámbevételek miatt jövedelemszerző képességük nem tükrözi a hallgatottságukat. Az ORTT 2005. évi országgyűlési beszámolója szerint vidéken egyre dominánsabbak a helyi adók. Nyolcvan százalékuk gazdaságosan, hosszú távon nyereségesen működik. „Saját adataik alapján az egy hallgatóra eső átlagos költségük 590 forint. A szektor átlagos jövedelmezősége 8,55 százalék. Eszerint nagyobb mértékben részesednek a bevételekből, mint a médium egészében. Ez könyvelési kérdés is, bár a rádiók költségszerkezete rendkívül alacsony – magyarázza Hild Ágnes.

Szombati Béla szerint ugyanakkor a 150 helyi rádióból 80–90 csak barterekből és támogatásokból képes fenntartani magát. A 2,5 milliárdon a többi 80–90 csatorna osztozik. Mivel azonban vidékről nincs adatszolgáltatás, ez nincs is benne az összesített, 12 milliárdos rádiós bevételben – állítja a HEROE elnöke.

„A Tamási Rádió a település 30 km-es körzetében, 30 ezer embernek sugároz az Alisca Rádióval egy hálózatban, a nap 24 órájában. Elsősorban a helyi kis- és középvállalkozók hirdetnek náluk, akik a nagyobb adókat, a Rádió1-et vagy a Juventust nem tudják megfizetni. Ez adja a bevételek 75–80 százalékát” – nyilatkozta Horváth Zsolt, a Tamási Rádió marketingvezetője. Mint mondta: van két–három támogatójuk is, akiknek roadshow-kat szerveznek. Ez a pénz 6–8 százaléka. De pályáznak az ORTT-nél és az Európai Uniónál is. Így minimális nyereséggel működnek. Szükség is van erre, hiszen a sugárzási és jogdíjak, illetve a fejlesztések a bevételek egynegyedét elviszik. Reklámokból egyébként havonta átlag bruttó 1,5 millió forint folyik be. A térségben még öt adó fogható, ebből három hasonló nagyságú. Horváth Zsolt szerint leginkább a kistérségnek szóló hírekkel és információkkal tudnak versenyre kelni.

Hálózatba kapcsolódnak

„Amíg megélnek, nem beszélhetünk sok rádióról. Ez gazdasági kérdés. Vagy megéri üzemeltetni, vagy nem” – mondja Ablonczy Ákos, a Klubrádió kereskedelmi és marketingigazgatója. A szakember szerint hiába az elvi lehetőség, hogy bárki rádiót indítson, a gyakorlatban a verseny korlátokat szab, a piac pedig előbb-utóbb konszolidálódik. A helyi adók számának növekedésével párhuzamosan a Juventus, a Rádió1, a Klubrádió és az FM4 igyekszik egyre több kisebb rádiót saját hálózatába vonni. A tendencia hét éve kezdődött. Mivel országos frekvencia kiírására nincs esély, ez a módszer marad, ha a „terjeszkedők” lefedettségüket és hallgatóik számát növelnék, a helyi rádiók pedig költségeiket csökkentenék. Ily módon az érdekek is összekapcsolódnak. A két zenei adó folyamatosan pályázik. A Juventus 4,7 millió, a Rádió1 pedig közel 1,9 millió hallgatóhoz jut el. Ha a két fél előzetesen megegyezik, az ORTT engedélyezi a hálózatba kapcsolódást. Ha a megállapodás a törvényi feltételeknek megfelel, az ORTT nem szab gátat a fúziónak. Egy másik lehetőség a vételkörzet-bővítés, ezzel például az FM4 él a leginkább. A hálózatba kapcsolt adók elvileg önálló műsorszolgáltatók maradnak, napi négy órában saját műsort kell sugározniuk. A négy „hálózatosodó” pedig nem tétlenkedik. „Megéri pályázniuk, a frekvenciavásárlás 70–200 milliós költségéhez képest ez 3–10 millióból megúszható. A kicsik pedig már csak azért is csatlakoznak, hogy ily módon kijussanak az országos és a fővárosi reklámpiacra – teszi hozzá Szombati Béla.

A Klubrádió 2004 júliusa óta növeli vételkörzetét. Azóta kilenc frekvencián, az ország 50 százalékán elérhető. „A szándék egyszerű. Míg az országos piacon zenei rádióból van négy, addig közszolgálatiból egy. Cél, hogy országosan, kereskedelmi alapon működve, hallgatói és üzleti vonatkozásban is alternatívát kínáljunk a közszolgálati tartalom iránt érdeklődőknek. Azt szeretnénk, ha ezen a fronton is verseny lenne. Ha új helyi adót keresünk, három lehetőség van: pályázunk, hálózatba kapcsolódunk vagy beruházunk” – mondja Ablonczy Ákos. „Pedig kereskedelmi szempontból még zavarhatnak is. Hiszen a hirdetői piacon nehéz pozícionálni, milyen kampányokhoz jelentenek előnyt. Az idei évre mégis 40 százalékos nettó árbevétel-növekedést prognosztizálunk” – teszi hozzá a kereskedelmi igazgató.

A rádiós piacon belül a budapesti sajátosan különálló csoport. Az adók önmagukkal is nehezen hasonlíthatók össze, és tarka képet mutatnak. Más a vételkörzetük, a tulajdonosi összetételük, a célcsoportjuk. Bár a csápjaikat kivetik a helyi rádiókra, velük sem vethetők össze. Budapesten egy helyi rádió félmillió embert ér el, ez máshol százezer fő alatt van. Jelenleg az ORTT vidéken harminc, a fővárosban a már működő húsz adó mellé további három budapesti pályázatot írt ki. A volt Radio Deejay frekvenciájára pedig rövidesen jön a negyedik.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.