Külső tényezők

Az idei évtől a Matesz első negyedéves adatsorában az „összes értékesített példányszám” mellett megjelent az „összes aktívan vásárolt” kategória, amelyben már nem szerepel a korábban sok vitát kiváltott mennyiségi értékesítés. Jelenlegi vizsgálódásunkban kizárólag a lapok előfizetéses és darabonkénti értékesítését vettük figyelembe, a hirdetők többsége számára irreleváns külföldi lapértékesítési adatok nélkül. A Matesz legfrissebb adatait, az előző negyedéves, illetve az egy évvel korábbi adatokkal vetettük össze.

Úgy tűnik, a lappiac meglehetősen érzékeny a „külső tényezőkre”, ugyanis több lapnál is ezt jelölték meg a példányszám változásának okaként. A részletesebb adatokból például látszik, hogy a választási kampány hajrája miatt a politikával (is) foglalkozó lapokból márciusban jóval többet vásároltak. Emlékezetes az is, hogy néhány évvel ezelőtt a Zámbó Jimmy halálához kapcsolódó hírek, majd a valóságshow-k jelentősen megdobták a bulvárlapok példányszámát. Utóbbi hiányát is felemlegették az egyik lapnál.

Stagnáló szekció

A Népszabadság eladásai ugyan a tavalyi első féléves adatokhoz képest csökkentek – aminek főként a visszaeső előfizetői szám az oka –, de az elmúlt negyedévhez képest már csak minimális volt a fogyatkozás, gyakorlatilag stagnáltak az eladások. Szabó Gabriella, a Népszabadság értékesítési marketingigazgatója szerint a csökkenés megállítása mögött komoly marketingmunka áll. A kedvezőbb áfakulcsba sorolást az év elején a lap árában is érvényesítette a kiadó, ennek kommunikálására előfizetési, illetve az árushelyi értékesítést támogató kampányuk is volt.

A tavalyi utolsó és idei első negyedéves adatsor között csak az árushelyinél látszik növekedés, az előfizetők között inkább enyhén csökkenő eredményeket látni, még a havi felbontású adatok között is.

Azt egyébként Szabó Gabriella fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a Népszabadság Online látogatottsága jelentősen növekedett az utóbbi időszakban. A „stagnáló rovatunk” másik szereplőjénél, a HVG-nél is ugyanezzel érveltek, mondván, hogy a HVG és a HVG.hu számait összevetve tulajdonképpen nőtt a HVG iránti igény.

Szigorúan a HVG printlap értékesítésénél maradva azonban fix stagnálás látható. „A negatív piaci tendenciák láttán ezt nem tartjuk rossz eredménynek” – mondja Szauer Péter, a HVG Kiadó Zrt. vezérigazgatója, aki szerint biztató, hogy a „hűséges olvasók”, azaz az előfizetők száma az elmúlt hónapokban még emelkedett is. (Ez ugyan a negyedéves adatokból nem így tűnik, de a részletes, havi bontású adatok szerint márciusban valóban jelentősen emelkedett az előfizetők száma). A választások miatt pedig a lapból az újságárusoknál is több fogyott márciusban.

Kicsik, de nőnek

Bár saját kategóriájában sem a Színes Bulvár Lap, sem a Heti Válasz nem tekinthető piacvezetőnek, az elmúlt időszakban mindkét lapnak egyértelműen nőttek az eladásai. A bulvárnapilapnak némileg dinamikusabban, hiszen a tavalyi első féléves adatokhoz viszonyítva 40 ezerről 60 ezerre emelkedtek az eladások, a Heti Válasznál pedig – a korábbi növekvő tendenciát tartva – a vizsgált időszakban 1–2 ezerrel minden negyedévben többet vásároltak az olvasók.

Simon Zsuzsa, a Színes Bulvár Lap marketingigazgatója szerint több tényező is szerepet játszott a növekedésükben. „A Mai Nap és a Reggel megszűnése, új főszerkesztő érkezése, jelentős árcsökkentés, megújult tartalom” – sorolja a marketingigazgató, aki az említett valóságshow-s felfutásra utalva akár ennél jóval gyorsabb mértékű növekedést is elképzelhetőnek tart. Jó hír lehet a lap számára, hogy egyes pletykák szerint szeptembertől újra lesz valóságshow az RTL Klubon.

A Heti Válasz marketingigazgatója, Bánhegyi Zsófia a lapnál 2004 őszén végrehajtott újrapozícionálás eredményének tartja az eladásaik folyamatos növekedését. Fontosnak tartja azt is, hogy az újság cikkei az elmúlt időszakban többször is hivatkozási alapul szolgáltak egyéb médiumokban is. A választások hatása a HVG-hez hasonlóan náluk is látszik a márciusban jelentősen megnőtt értékesítéseken.

Minden relatív

Különösebb magyarázat nélkül is nyilvánvalóak a Szabad Föld csökkenő eladásai. Szücs Gábornak, a lap főszerkesztőjének ezért a következő kérdéseket szegeztük: mi lehet a csökkenés oka? Miként lehetne megállítani? Milyen terveik vannak erre? Amire az összeállításunk legvidámabb válaszát kaptuk: „ha igazi szakmai választ akar hallani, akkor mindhárom kérdésre nagyjából az lenne a válaszom, hogy fogalmam sincs”. A főszerkesztő szerint ugyanis, ha tudnák a csökkenés okait, akkor minden bizonnyal már tettek is volna ellene, és már régóta megfordították volna a trendet. „Inkább úgy látjuk, hogy a korábbi zuhanásszerű példányszámpusztulás, ami 2003 vége előtt jellemezte a lapot, már megállni látszik, hisz korábban volt olyan év, amikor 100 ezer előfizetőt vesztett a lap” – jelzi Szücs Gábor, hogy minden relatív. Való igaz, hogy a Szabad Föld meglehetősen speciális helyzetben van, hiszen az olvasók zömét a mezőgazdaságból élő idősebb, vidéki lakosság teszi ki. Valószínűleg a korábbi évek gyakori kiadóváltásai és huzavonái is hátrányosan befolyásolták a lap eredményeit. Ezért most arra próbálnak hangsúlyt fektetni a Szabad Földnél, hogy megnyerjék a fiatalabb olvasókat és az „agráriumban élő, mobilisabb, aktív középkorúakat”. Az pedig jól mutatja, hogy a lap még így sem áll rosszul, hogy a Reader’s Digest után a Szabad Föld rendelkezik a legtöbb előfizetővel.