A Magyar Hírlap tavaly szeptember 15-ei számában háromoldalas összeállítás jelent meg a Széles Gábor tulajdonában álló Echo Tv indulásáról. Másnap bejelentették, hogy a napilap új tulajdonosa Széles Gábor. A lapnál emiatt később némi magyarázkodásra kényszerültek, mondván, hogy ez csak „szerencsétlen egybeesés volt”, hiszen a téma egy héttel korábbi kigondolásakor még nem tudhattak Széles érkezéséről.
Deus ex machina
A milliárdos nagyvállalkozó színre lépésével hosszú idő után végre biztos anyagi hátteret tudhat maga mögött a napilap, ugyanakkor nem a fenti eset volt az utolsó, amikor magyarázkodást lehetett hallani a tulajdonos vagy a szerkesztőség részéről. Néhány hete a lap által közölt Mohamed-karikatúrák miatt emelte fel a szavát Széles Gábor. „Inkorrekt dolog volt, többször nem fog előfordulni” – jelezte egyet nem értését egyik nyilatkozatában a tulajdonos. Legutóbb pedig olyannyira felháborodott a Magyar Hírlap egyik címlapja láttán, hogy első felindulásában el akarta bocsátani Szombathy Pált, a lap főszerkesztőjét. „Természetesen vannak viták, még össze kell csiszolódnunk Széles Gáborral” – mondja ezzel kapcsolatban Szombathy Pál, majd hozzáteszi, hogy a sajtóban megjelent találgatások ellenére esze ágában sincs távozni a laptól, és ezt Széles Gábor sem akarja.
Március elején Széles a Heti Válasznak adott interjújában beszélt először arról, hogy tervei szerint a Magyar Hírlap a jövőben a középtől „picit jobbra” fog állni, de hangsúlyozta, nem szeretné, ha a lap jobboldali szócsővé válna. „Ez egy szemantikai mókuskerék. Mihez képest közép? Az elmúlt három évben egy inkább baloldali lapból sikerült mindkét politikai oldallal szemben kritikus, középen álló napilapot faragni” – magyarázza a lap tulajdonosának nyilatkozatát a főszerkesztő.
Túl a mélyponton?
Mindenesetre komoly feladatnak ígérkezik, hogy nyisson a lap a Magyar Nemzettől viszolygó jobboldali olvasók felé, de ne veszítse el régi olvasóközönségét. Az általunk megkérdezett médiaügynökségi szakemberek irrelevánsnak tartanak egy ilyen jellegű változást a lap irányultságában. Számukra akkor tudna vonzóbbá válni a Magyar Hírlap, ha olyan extra elérést nyújtana, amivel a többi napilap nem tud versenyre kelni.
Ehhez még van hova fejlődnie a lapnak, egyelőre ugyanis auditált példányszámadatok nem állnak rendelkezésre a Magyar Hírlapról. Széles Gábor Népszavának adott nyilatkozata szerint az elmúlt hónapokban 15 ezerről 17 ezerre nőtt a lap példányszáma, bár azt nem lehet tudni, hogy ezt a nyomott vagy az értékesített adatokra értette-e. Azonban, még ha az utóbbit feltételezzük, akkor is szembeötlő, hogy a napilap értékesített példányszáma – vélhetően a körülötte zajló hercehurca miatt – a két–három évvel ezelőtti, akkor időszakosnak tartott mélyponthoz képest újra megfeleződött. A Matesz adatai szerint, amíg 2000 és 2004 között 35 ezer körüli példányt értékesítettek a lapból, addig az utolsó auditált adatok (2004. II. negyedév) szerint már csak 28 ezret, így akár már az elmúlt 1–2 évben elvesztett olvasók visszaszerzése is komoly eredmény lehetne. A következő hónapok mindenestre választ adhatnak, hogy a médiapiacra frissen betoppant nagyvállalkozó elképzelése mennyire életképes, és tudja-e kezelni a függetlensége felett továbbra is komolyan őrködő szerkesztőséget. Széles szeme előtt elképzelhető, hogy a Heti Válasz példája lebeg. A korábban közpénzekkel kistafírozott hardcore jobboldali lapot sikerült pont annyira a közép felé elmozdítani korábbi pozíciójából, hogy megőrizve irányultságát – formai megújulással egybekötve – értékesített példányszáma egyetlen év alatt 50 százalékkal nőjön.
Áremelést hoz a visszaváltási rendszer: az 50 forintos betétdíjnál nagyobb mértékben drágulhatnak az italok
A 24.hu egybegyűjtötte, hogy a gyártóknak és a kereskedőknek, így közvetve majd a vásárlóknak milyen pluszköltségekkel szükséges számolniuk a kötelező visszaváltási rendszer bevezetése után.
